Rájöttek a tudósok, hogyan lehet csökkenteni a marhák metángáz-kibocsátását

Szedlák Levente2020. szeptember 23. 06:00

Új vállalat jött létre Ausztráliában, hogy olyan takarmánykiegészítőket állítsanak elő hínárból, amelyek nagyban csökkentik a szarvasmarhák metánkibocsátását. A vállalat 2021 közepén tervezi megjelentetni az ausztrál piacokon az új terméket, de már számolnak a világpiacokon való megjelenéssel is.

Ausztrália nemzeti tudományos ügynöksége, a CSIRO bejelentette, hogy egy új céget hoznak létre annak érdekében, hogy vörös hínárból készített takarmánykiegészítők megalkotásával csökkentsék a szarvasmarhák metánkibocsátását. A vállalat kezdőtőkéjét, 13 millió dollárt (majdnem 4 milliárd forintot) a CSIRO-val együtt öt nagy befektető adta össze, írta meg a The Cattle Site.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. 

A FutureFeed nevű magánvállalkozás feladata az lesz, hogy kereskedelmi forgalomba hozza az Asparagopsis nevű vörös hínárból készített takarmánykiegészítőt. Erről a hínárféléről ausztrál és amerikai tesztek bizonyították, hogy több mint 80%-kal képes csökkenteni a szarvasmarhák metánkibocsátását.

Kifejezetten jó volt azt látni, hogy ausztrál cégek sorakoznak fel egy ilyen innovatív, és globális potenciállal rendelkező ausztrál kezdeményezés mögött. Ez a találmány alapjaiban változtathatja meg az állattenyésztést, közben pedig létrejöhet egy új iparág, és még munkahelyeket is teremthetünk az agráriumban

- mondta Karen Andrews, az iparért, tudományért és technológiáért felelős ausztrál miniszter.

A miniszter kitért arra is, hogy ez egy kitűnő példa arra, mi történik, amikor a kutatók és az ipar összefognak, hogy megoldásokat keressenek a világ valós problémáira. Karen Andrews emellett azt is kiemelte, hogy a világszínvonalú kutatások eredményeinek kereskedelmi forgalomba hozása új munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket is fog teremteni.

Asparagopsis armata (Forrás: Getty Images)

Az újonnan létesített FutureFeed vállalkozás egy teljes ellátási láncot fog kifejleszteni az állattakarmány-kiegészítők számára, a vörös hínár termelésétől annak feldolgozásáig és a takarmánykiegészítő gyártásáig annak érdekében, hogy világszerte elláthassák a marha- és a tejipart. A vállalat számításai szerint a takarmánykiegészítő a 2021-es év közepén jelenhet meg az ausztrál piacokon, a globális piacokon pedig valamivel később.

Amikor a szarvasmarhákat Asparagopsis alapú takarmánykiegészítővel etetik, az nemcsak a metánkibocsátásukat csökkenti, de a produktivitásukat is növeli. A takarmánykiegészítőt a CSIRO, a Meat&Livestock Australia és a James Cook Egyetem közel öt éven keresztül fejlesztette és tesztelte. A CSIRO vezérigazgatója, Dr. Larry Marshall elmondta, hogy a FutureFeed valójában nem más, mint amikor a tudomány megold egy látszólag megoldhatatlan problémát, nevezetesen a károsanyag-kibocsátás csökkentését a bevételek csökkenése nélkül.

A FutureFeed lehetővé teheti a mezőgazdaság és a környezet számára, hogy partnerek, és ne versenytársak legyenek, segíthet legyőzni a szarvasmarhaipar negatív megítélését, és az ausztrál innováció első felhasználóiként előnyt biztosíthat az ausztrál gazdáknak a globális piacon

- mondta Dr. Larry Marshall.

Etetés (Forrás: Getty Images)

A szakember beszélt arról is, hogy az új cég úgy fog választ adni a jelen néhány legnagyobb problémájára - így például az élelmiszerbiztonságra, a fenntartható gazdálkodásra és a klímaváltozásra -, hogy valós termékké változtatja a tudományos eredményeket, amely aztán új munkahelyeket és gazdasági növekedést hozhat az országnak. Azzal, hogy a FutureFeed-be is befektetett, a CSIRO folytatja a tudomány finanszírozását az ipar jövője érdekében, jelentette ki Dr. Larry Marshall.

A tudósok becslése szerint ha világszinten a szarvasmarha-tenyésztők és tejüzemek csak 10%-a átállna az új takarmánykiegészítő használatára, akkor azzal évente körülbelül 120 megatonna üvegházhatású gáz a légkörbe kerülését lehetne megakadályozni. Ez annyi, mintha egy évig 50 millióval kevesebb autó járna az utakon. Ugyanerre az eredményre jutottak új-zélandi kutatók is, akik tavaly ősszel kezdtek hasonló projektbe, hogy takarmánykiegészítőt hozzanak létre az Asparagopsis armata nevű hínárfajból, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
állattenyésztés, ausztrália, húsmarha, tehén, állattartás, csökkentés, üvegházhatás, metángáz, hínár, üvegházhatású-gáz, vállalatalapítás, vágómarha, metánkibocsátás, takarmánykiegészítő, károsanyag kibocsátás,