Bõle István • 2020. szeptember 27. 06:00
Lajoskomáromban az 1970-es években épült nagy sertéstelep hosszú ideig üresen állt az ezredforduló után. Közben egyszer az egekbe szöktek, máskor, akár néhány hónap alatt az önköltség alá estek a sertésfelvásárlási árak. A helyi agrárvállalkozás vezetői akkoriban úgy gondolták, túl nagy gazdasági kockázatot jelentene a sertéstenyésztés visszaállítása, négy éve azonban a felújítás és a telep újbóli benépesítése mellett döntöttek. Három éve tenyésztenek újra sertéseket a telepen, és habár az afrikai sertéspestis és a pandémia miatt most a hízlalást szüneteltetik, a rekonstrukció folyamatosan zajlik.
Habár felmerülhet a kérdés, hogy nem lett-e volna gazdaságosabb egy új, zöldmezős beruházás keretében teljesen új sertéstelepet építeni Lajoskomáromban a régi helyett, az Agrárszektor kérdésére Raskó György agrárközgazdász, és a Lajoskomáromi Mezőgazdasági Holding ügyvezetője elmondta, mivel az épületek rendelkezésre álltak, már megvolt a megfelelő áramforrás, a vízvezetékrendszer, a csatorna és úthálózat is rendelkezésre állt, így egy új telep kialakítása több mint kétszer drágább lett volna.
- tette hozzá.
A lajoskomáromi vállalkozók a gazdaságossági számításaik közben arra jutottak, hogy profitra igazán akkor számíthatnak, ha világszínvonalú, ezért tőkeigényes technológiát alkalmaznak - tudta meg lapunk. Ugyancsak kulcsdöntésnek számított a tenyésztendő sertésfajta kiválasztása, de végül a dán hibrid mellett tették le a voksukat. Az épületek küllemére nem sok pénzt költöttek, mert álláspontjuk szerint a belső térben kell mindent megtenni azért, hogy az állatok jól érezzék magukat: fontos a megfelelő légkondicionálás, az, hogy a levegő száraz legyen, és véletlenül sem alakulhatnak ki hőcsapdák.
Az eddig eltelt három esztendő azt igazolja, hogy az agrárvállalkozók jól döntöttek. A fajta itt is tudja produkálni a Dániában mért paramétereket, évente anyakocánként 36 piacképes malacot regisztrálnak. A körülbelül 25 kilogrammos választási malacok felvásárlási ára tavaly, és az idei év első hónapjaiban darabonként 32 ezer forint körül alakult, a mostani időszakra azonban lezuhant ez az ár körülbelül 14 ezer forintra. Ugyan az extra profit eltűnt, de még mindig önköltségi ár felett kapnak az állatokért. Az ügyvezető az Agrárszektort arról tájékoztatta, hogy náluk 12 és 13 ezer forint között van - az amortizációs költségekkel együtt - az egy választási malacra jutó önköltség. Nekik is, mint talán minden hasonló magyarországi vállalkozásnak, a takarmányköltségek csökkentésén kell dolgozni. Az európai versenyképesség megtartásához ugyanis el kell érni, hogy 2,6-2,7 kilogramm takarmányból legyen 1 kilogramm sertéshús.
A megfelelően felkészült állatgondozók toborzása nem volt egyszerű a felújított és immár világszínvonalú technológiát alkalmazó telepre - közölte Raskó György. Ilyen feladatra ugyanis egyetlen magyar szakiskola sem készíti fel a tanulóit, tehát a vállalkozásnak kellett megoldania a képzést. Jelenleg tizenhárman dolgoznak a telepen, a rekonstrukció teljes befejezése után pedig még további 2 alkalmazott felvételét tervezik.
A Lajoskomáromi vállalkozásban most 1200 anyakocát tartanak. A beruházás eddig mintegy 4 milliárd forintba került, a hizlaló részlegre pedig számításaik szerint még 1 milliárd forintot kell elkölteniük, hogy azt is a lehető legjobb technológiával szereljék fel. Mindenképpen részt vesznek az október elsején újra megnyiló, 50 milliárd forintos keretösszegű állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázaton. Raskó György véleménye szerint legalább 1000 anyakocásra kell tervezni azt a telepet, amelytől a tulajdonosai biztonságos gazdálkodást várnak. Az némi könnyebbség most a beruházóknak, hogy az ilyen vállalkozásokra ezekben a hónapokban a bankok sokkal szívesebben és könnyebben adnak hitelt, mint mondjuk a jelenleg sokkal kockázatosabb turisztikával, avagy vendéglátással kapcsolatos építkezésekre.