agrarszektor.hu • 2020. szeptember 27. 15:30
Elsősorban az artézi vizek, a kőolaj és a gázkészletek kitermelése miatt évente 2-5 millimétert süllyednek az Alföld nagyvárosai - állapította meg tanulmányában Timár Gábor geofizikus. Az ELTE Természettudományi Tanszékének egyetemi tanára szerint a változás üteme az utóbbi években a tízszeresére emelkedett, Debrecen környékén például már az 5 millimétert is eléri. Hosszú távon rekordárvizekkel, belvízzel és súlyosbodó vízhiánnyal kell számolni.
Timár Gábor szemléltetésként úgy fogalmazott, hogy míg például Szolnokon, ahol többen élnek, és emiatt több artézi vizet kell kiemelni, a süllyedés mértéke kicsivel nagyobb, 3 mm, mint mondjuk a Tisza által szintén érintett Tiszakécskén - írja az Infostart. És ugyan előbbi magasabban fekszik, hiszen arról folyik a folyó, a két település között - az eltérő süllyedés mértéke miatt - folyamatosan csökken a dőlésszög, aminek következtében az árvízi vízhozam elvezető kapacitása is csökken. Ebből pedig az következik, hogy évtizedes távlatban egyre fenyegetőbb lesz a belvíz.
Ráadásul hosszú távon az az árvízvédelmi stratégia, miszerint szűk gátak között tartjuk a folyót, de minél előbb szabadulnánk a többet víztől, megvonja az Alföldet attól a víztartaléktól, ami korábban ellátta, ezért ha nem öntözzük, márpedig erre egyre kevésbé van pénz, akkor ki fog száradni, és nagyon nehezen lesznek fenntarthatóak a szántóföldi kultúrák - intett óva az ELTE tanszékvezetője, összegezve tehát, hogy az Alföld fölgyorsult süllyedéséért az ivóvíz- és a széhidrogén-kitermelés, míg a kiszáradásáért valamilyen szinten a klímaváltozás a felelős.
A házak, a lakóépületek szerkezete szempontjából azonban szó nincs közvetlen veszélyről, miután a városok, illetve régiók nagyjából egyenletes ütemben süllyednek, ezért arra nem számítanak, hogy olyan differenciák léphetnek föl, amik utcák, tömbök, akár kilométeres távlatában ilyen jellegű gondot kelthetnének - tette hozzá.
A szántóföldeken ugyanakkor hatalmas kiterjedésű belvizekkel lehet majd számolni a jövőben, több négyzetkilométeresekkel, értett egyet a szakember. Timár Gábor szerint ezért - emberöltőnyi távon - azt kell átgondolni, hogy a Tiszai gátrendszert nem lehetne-e a folyótól távolabb vinni, egy nagyjából 5-6 kilométer széles hullámteret adva. A probléma ezzel az - folytatta -, hogy a folyónak így visszaadandó területek egy része már be lett építve, illetve a leggyorsabban süllyedő részeken vagy a belvízelvezető-csatornák rendszerét kell fölfejleszteni, vagy tervezetten és szabályozottan kiengedni a többletvizet, ami az Alföld kiszáradásán nagyon sokat segítene.
Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az alföldi süllyedés centrumai a nagyobb városai, így Debrecen, Szolnok, Békéscsaba és Szeged. Ezeken a helyeken kell tehát szembesülni azzal elsősorban, hogy környékükön a belvíz nagyobb fenyegetést jelent, valamint, hogy a szomszédságukban elfolyó folyóknak az árlevezető kapacitása kis mértékben csökken - fogalmazott Timár Gábor.