agrarszektor.hu • 2020. október 5. 17:00
A gyapjú piacokon 2014 óta erőteljes visszaesés tapasztalható, mely elsősorban a textilipar egyre fokozódó szintetikusanyag-felhasználásának, az olcsóbb műszálas termékek előállítása irányába történő elmozdulásának, valamint az Egyesült Államoknak a gyapjútermékek kínai importjára kiszabott vámtételeinek köszönhető. A 2019 decemberében kitört és mostanra már világméretűvé vált koronavírus-járvány tovább súlyosbította a gyapjúpiacokon kialakult helyzetet, melynek eredményeként a gyapjúárak csökkenése globális tendenciává vált. A COVID-19 járvány gyapjúágazatra gyakorolt negatív hatásai Magyarországon is érezhetőek.
A COVID-19 járvány globális gyapjúpiacra gyakorolt negatív hatásai már az idei év elején is egyértelműen érezhetőek voltak, főként a Kínában kialakult erőteljes gyapjú iránti kereslet csökkenés, továbbá a gyapjúfeldolgozás leállása, valamint a gyapjúalapú termékek kiskereskedelmi forgalmának drasztikus visszaesése következtében - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A koronavírus-járvány hatására a globális gyapjúpiac februárban jelentősen lelassult, március elején pedig teljesen leállt és az csak a járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések enyhítését követően indult lassan újra. Tekintettel arra, hogy a gyapjúértékesítés szempontjából általában a február-május közötti időszak az év legforgalmasabb periódusa, ezért az idei évi járvány okozta rendkívüli helyzet különösen súlyos hatást gyakorolt a gyapjúpiacokra.
A legnagyobb gyapjútermelő országok készleteik jelentős részét Kínába értékesítik (Ausztrália 76 %, Új-Zéland 45-50%, Egyesült Királyság 25 %), és bár az országban pár hónapja feloldották a járványügyi korlátozásokat, a gyapjúpiac továbbra is mozdulatlan maradt. Számos kínai vállalat ugyanis megváltoztatta a gyártási gyakorlatát, és immár a szokásos áruk helyett védőeszközök előállítására állt át. A globális gyapjúpiacon tapasztalható áracsökkenéshez a fentieken túl jelentősen hozzájárult az is, hogy a megtermelt gyapjú jelentős részét - a ruházati termékek előállítása mellett - szőnyegek készítésére használják fel. A koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett korlátozó intézkedések hatására azonban a turizmus és a szállodaipar teljesen leállt, így az elsősorban repülőterek, valamint szállodák részére értékesített gyapjúszőnyegek iránti kereslet gyakorlatilag teljesen megszűnt. A helyzetet súlyosbította, hogy a járványügyi korlátozások következtében leálló gyapjúpiaci kereskedések hatására a helyi gyapjú-ügynökségek és -aukciók jelentős eladatlan készleteket halmoztak fel.
A vírushelyzet eredményeként a brit gyapjú gyűjtését, osztályozását és a nemzetközi gyapjúipar számára történő értékesítést végző British Wool Marketing Board (British Wool) jelenleg megközelítőleg 7 millió kg (26 %) - 2019-ből származó, el nem adott - nyírtgyapjú-többlettel rendelkezik, a brit gyapjúárak pedig a 2008-as pénzügyi világválságkor tapasztalt árszintre süllyedtek. Ezen "beragadt" gyapjúmennyiségen felül további, közel 3 millió kg nyírtgyapjúval lehet számolni az országban, amelyet általában az év ezen időszakában szállítanak be.
Az Ausztrál Gyapjútermelési Előrejelző Bizottság (AWPFC) becslései szerint Ausztrália gyapjútermelése várhatóan a 2019/20-as szezonban 283 millió kg, a 2020/2021-es szezonban pedig 280 millió kg lesz. Így a jelenlegi szezonban 5,5 %-os termeléscsökkenés várható a 2018/19-es szezonban előállított 300 millió kg mennyiséghez viszonyítva, míg a következő szezonra további 1,1 %-os csökkenést jeleznek előre. Az ausztrál gyapjúárak az év első felében több mint 22 %-kal csökkentek, melyre a COVID-19 járványon túl a szárazság, valamint az Egyesült Államok és Kína között zajló "kereskedelmi háború" miatti bizonytalanságok is hatással voltak. A vágások számának 5,2 %-ra becsült csökkenése továbbra is kulcsfontosságú tényező marad, amely rövidtávon korlátozza majd az ausztrál gyapjútermelés helyreállítását. Némi optimizmusra adhat okot, hogy a helyi termelők több mint 40 %-a szándékozik növelni a nőivarú tenyészállat-állomány létszámát a 2020/2021-es időszakban, mely érték a korábbi szezonban mindössze 28 % volt.
Az Új-Zélandon előállított gyapjú 95 %-a exportra kerül, mely exportból Kína 45-50 %-kal részesedik. A COVID-19 világjárvány első hulláma idején a Kínába irányuló export értéke 37 %-ra csökkent, az új-zélandi gyapjú jelentős részét ezért Indiába és az európai piacokra irányították át. Az elmúlt években tapasztalható gyenge új-zélandi gyapjúárak a járvány hatására tovább csökkentek, jelenleg a termelési költségek alatt vannak.
A British Wool jelen helyzetben arra törekszik, hogy minél jobban fel tudja mérni a piaci helyzetet és a kereskedelem aktuális teljesítménye alapján a lehető legoptimálisabb árat fizesse a termelőknek, és a kialakult gyapjúpiaci helyzet ellenére továbbra is elfogad minden típusú gyapjút. Ennek érdekében a gazdák részére 2021 májusától − a gyapjú beérkezésekor kifizetett egyenlegeken felül − további kompenzációs kifizetés történhet, ha az idén "beragadt" gyapjútételek végül magasabb áron kerülnek értékesítésre, mint azt korábban feltételezték. A British Wool tehát arra ösztönzi a gazdákat, hogy a kiábrándítóan alacsony felvásárlási árak ellenére gyapjújukat a szokásos módon küldjék el szervezetük részére.
Jelenleg nem lehet pontosan előrejelezni, hogy hogyan alakul 2021-ben a gyapjúpiac, ezért a gazdák dönthetnek úgy, hogy a termelt gyapjúkat tiszta, száraz körülmények között tárolják és azt a felvásárlási árak kedvezőbbé válásának reményében − további árkockázatot vállalva − csak jövőre adják le a szervezetnek. A British Wool felhívta azonban a figyelmet arra, hogy bár a gyapjú tárolása jobb árat jelenthet 2021-ben, de amennyiben ezt a megoldást túl sok gazdálkodó választja, úgy az jövőre túlkínálatot okozhat a gyapjúpiacon, ami jelentős nyomást gyakorolhat az árakra. A szervezet kiemelte továbbá, hogy amennyiben a termelők a gyapjú ártalmatlanítása mellett döntenek, azt csak és kizárólag legális módon - hulladéklerakóban történő elhelyezés, komposztálás, égetés vagy együttégetés engedélyezett üzemben, szerves trágyák és talajjavítók előállítására történő felhasználás − végezzék.
A COVID-19 járvány gyapjúágazatra gyakorolt negatív hatásai Magyarországon is érezhetőek. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének (MJKSz) tájékoztatása szerint a hazai gyapjúértékesítés területén 2019-ben még az előző évekhez hasonlóan alakultak az árak és a kereslet is. A felvásárló és a feldolgozószektor minőségi követelményt nem támaszt és a tenyésztők sem fordítanak túlságosan nagy hangsúlyt a jó minőségű gyapjú termelésére, hiszen annak árbevétele és az ágazat jövedelemtermelő-képességére gyakorolt hatása elenyésző.
Fentiek, valamint mind a tenyésztők, mind a kereskedők részéről a korábbi években tapasztalt inkorrekt kereskedelmi magatartás hatására az idei év elejére csökkentek a felvásárlási árak és a járványhelyzet következtében a piaci kereslet nemcsak hazánkban, hanem a világban is drasztikusan visszaesett. Ennek következménye, hogy az idei évi lenyírt gyapjú döntő hányada még a termelők raktáraiban van. Az MJKSz szerint változás a hazai gyapjúpiacon csak a világpiaci helyzet javulásától várható.
A szövetség álláspontja szerint hosszabb távon csak az azonos minőségű, jól válogatott és egyöntetű gyapjú iránt lesz kereslet. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ágazati problémákra az ágazati szereplőknek közösen, összefogással kell megoldást találniuk, ugyanis az állam biztosan nem fogja felvásárolni a gyapjút. Az MJKSz a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen jelenleg is azon dolgozik, hogy hatékony és megnyugtató megoldást találjon a gyapjúágazatban kialakult problémák kezelésére, amely megoldási javaslatokat együttesen kívánnak előterjeszteni a szaktárca részére.
Összefoglalva: valamennyi gyapjútermelő nemzet hasonló problémákkal szembesült a COVID-19 járvány első hulláma alatt, azonban a nemzetközi gyapjúipar számára történő értékesítést végző legnagyobb szervezetek a gyapjúipar fenntarthatóságának megőrzése és a vállalkozások jövedelmezőségének biztosítása érdekében a koronavírus járvány alatt is biztosítják a termelők részére a szolgáltatásokat. A COVID-19 világjárvány negatív hatásainak mérséklése érdekében ezen szervezetek kutatási, fejlesztési stratégiájukat tovább folytatják, értékesítésüket online aukciókra irányították át, hogy megpróbálják minél jobban mozgatni a piacot.
Termékmarketing programjaikat bár felülvizsgálták és észszerűsítették, azonban mindössze néhány programjukat függesztették fel átmenetileg a gyapjúpiac újraindulásáig. A nemzetközi szervezetek arra törekszenek továbbá, hogy minél hatékonyabban felkutassák azokat a piacokat és ágazatokat, amelyek rugalmasan reagálnak a járvány hatásaira, gyorsabban helyreállnak és élénkíthetik a gyapjú iránti keresletet. Álláspontjuk szerint a kínai értékesítési lehetőség, valamint a prémiumkategóriájú gyapjútermékek előállítása kulcsfontosságú tényezők lehetnek az árak helyreállításának korai szakaszaiban. Kiemelten fontosnak tartják továbbá a piacokra vonatkozó adatok, információk összegyűjtését és elemzését, tekintettel arra, hogy jelenleg igen sok a bizonytalanság a várható piaci kilátásokkal kapcsolatban. Bíznak abban, hogy intézkedéseikkel hatékonyan hozzá tudnak járulni az árak helyreállításához és a gyapjúpiac minél hatékonyabb élénkítéséhez, ugyanis a COVID-19 járványnak a gyapjú árak alakulására gyakorolt hatásai várhatóan a következő 12-18 hónapban is éreztetőek lesznek.