agrarszektor.hu • 2020. október 5. 11:15
Az őz az egyik legelterjedtebb hazai nagyvadfaj, és Békés megyékben él a legtöbb, nagyságrendileg negyvenezer példány. A megye dámszarvasból is dobogós, egyedül Tolna megye közelíti meg a békési öt és fél ezer példányt. Békés megye azonban nemcsak a létszámban, de a minőségben is kiemelkedő, ott él a legnagyobb agancsokkal bíró őzállomány. Az állatokat azonban egy rejtélyes betegség támadta meg: az agancsok deformálódnak, eltorzulnak.
Hrabovszki János, a vadászkamara és a vadászszövetség megyei elnöke elmondta, hogy Békésben van a legtöbb és a legjobb minőségű őz, a legnagyobb agancsokkal bíró, genetikailag legértékesebb állomány a megyében él. A Békés megyei őzállomány közel fele őzbak, az elejtett őzbakok egyötöde érmes minősítésű, ami nagyon jónak felel meg. Ezzel a régió az ország élvonalába tartozik, olvasható a beol.hu oldalán.
Békés megye így aztán kifejezetten érdekelt a betegség kutatásában. Nemrégiben a megyei vadászkamara szervezésében más szakemberekkel együtt Lakatos István, a Kapos-Tolnai tájegység fővadásza beszélt a békési vadgazdálkodási szakembereknek arról, hogy hol tartanak a jelenlegi kutatások. Mint elmondta, az agancstő-rendellenesség Tolna és Somogy megyében a kilencvenes években jelent meg, manapság ebben a két megyében a legrosszabb a helyzet. Kezdetben dámszarvasoknál észlelték a problémát, majd pár éve megjelent az őzeknél és a gímeknél is. Lakatos István kifejtette, a hazai kutatásban több egyetem, kutatóközpont, valamint számos szakember is részt vesz, a minták gyűjtésében pedig a tájegységi fővadászok és hivatásos vadászok vannak segítségükre.
Lakatos István a problémát ecsetelve hozzátette, a betegség egyre nagyobb gondot jelent Magyarországon, egyes területeken 40-50%-os a terítékre hozott bikáknál az agancstőproblémás egyedek aránya. Az agancstő deformálódik, néha gennyes gyulladás alakulhat ki, a beteg bika pedig torz agancsot épít fel. A szakember szavai szerint, a tömör csontból álló körcentrikus agancstő ilyenkor méretében megváltozik, szerkezetében átalakul. A problémás oldalon pedig az agancstő az agancslevetés ideje előtt általában kitörik.
- mondta el Lakatos István.
A kórt még nem lehet kezelni, a gyulladásos megbetegedésekkel vagy a parazitológiai problémákkal ellentétben, ahol a megfelelő szertől meggyógyul az egyed, itt egyelőre még nem ismert a megoldás. Jelenleg a kutatás ott tart, hogy a bakteriológiai fertőzést lényegében kizárták, és megállapították, hogy az elváltozás másodlagos fertőződés eredménye, amely az agancstisztítási időszak után keletkezik. Az agancstő-rendellenességet a kutatások szerint több faktor együttesen váltja ki, most azokat a tényezőket kutatják, amelyek hozzájárulnak a szarvasfélék agancstövének megváltozásához.
A kutatásban közreműködik a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet szaporodásbiológiai és toxikológiai kutatócsoportja is. Vezetője, dr. Szőke Zsuzsanna elmondta, a trófeaépítési problémák egyik lehetséges oka a kiegészítésre szánt abraktakarmány nem megfelelő minősége, mikotoxin-fertőzöttsége. Dr. Szemethy László, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézetétől a mikotoxinok vadgazdálkodási hatásairól beszélt. A mesterséges takarmányokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a vad etetésénél a háziállatok élelménél is jobb minőségű takarmányt kell kijuttatni. Elmondása szerint probléma lehet a szennyezettség, ami lehet tárolási, kezelési és kijuttatási hiba is. Szemethy László javaslatokkal is élt, szerinte a takarmányozási hiba megoldása lehet a megelőzés, a termesztési és tárolási szabályok betartása, penészirtók használata, a szármaradványok beszántása, a gyommentesítés, a monokultúra kerülése, a talajjal keveredés megakadályozása.