Pais-H. Szilvia • 2020. október 9. 06:00
Szürke a héja, belseje narancssárga, a húsa sülve, mint a kenyér, úgy kérgesedik. A New York-i tőzsdén egykor jegyezték még ezt a magyar fajtát, amit a termőhelyéről, “nagydobosi “parázs töknek hívtak. Mitől más, miért is lett éppen ez a magyar fajta világhírű? A nagydobosi termelők próbálják megfejteni a híres tök titkát, de az Agrárszektornak elárulták azt is, mire érdemes figyelni, ha a piacon vagy a zöldségesnél sütőtököt vásárolunk.
Filepné Pivoda Piroska és férje, Filep László a szatmári síkság északi csücskében, Mátészalkán élnek. Nagydobos már a Nyírséghez tartozó szomszéd település. Mindketten agrár végzettségűek, Nagydoboson találkoztak először a helyi sütőtök mítoszával, ahol dolgozni kezdtek. Ahogy meséli a házaspár, ezt a magyar fajtát a múlt század 30-as éveiben jegyezték a New York-i tőzsdén, a háború után népélelmezési cikk volt, vagonokban szállították az éhező Budapestre. Azután lassan feledésbe merült a Nagydobosi sütőtök, vele a mítosza is. Filep László feleségével közösen kezdték el újra élesztgetni. 20-25 éve foglalkoznak sütőtökkel, azóta próbálják megfejteni a Nagydobosi mítoszát. Mert az érett Nagydobosi tök valahogy tényleg jobb ízű, mint a kereskedelemben kapható bármilyen tök, de ez nem csak mítosz, hanem termeléstechnológiai kérdés is.
- meséli Filep László.
Az első ilyen mítosz az volt, hogy “a nagydobosi tök csak a nagydobosi földben terem meg". Filep László szerint ennek a magyarázata egyszerű: “5-10 év alatt" rá is jöttek, hogy a Nagydobosi sütőtök termesztésnél mindent annak kell alárendelni, hogy nagyon hosszú a tenyészideje. Megfelelő talajhőmérséklet mellett május elején elvetett mag, feltételezve, hogy 8-10 nap alatt kikel, átlagos vagy jó minőségű talajon sokat fog teremni, de 10-15 százaléknál nem lesz több a jó minőségű termés. Ennek oka, hogy a jó tápanyag-ellátottság miatt a növény nem igyekszik a termést beérlelni. Ezzel szemben a Nagydobosi gyenge nyírségi homoktalajon a növény a termésre koncentrál, a szűkös tápanyagot ide összpontosítja. Tehát lehet az ország más részein is jó minőségű Nagydobosi sütőtököt termelni, ha adott a laza homoktalaj és betartják a termeléstechnológiát.
A nagydobosiak megpecsételték a tököt, már augusztus közepén. A mítosz szerint ezt azért tették, hogy a szomszéd községben termelt tököt ne tudják Nagydobosi tökként értékesíteni. A bélyegző felsértette a tök héját, ezt a tök két-három hét alatt kiforrta és a Nagydobosi sütőtök felirat hamisíthatatlanná vált. A nagydobosi pecsét a sütőtökön idővel minőségi garancia lett, de elsődleges oka szintén a tenyészidővel volt összefüggésben. Filep László a nagydobosi tökpecsételés titkát is megfejtette. Amelyik tök ugyanis augusztusra nem éri el a kellő méretet, az már szeptember végére nem érik be. Emiatt nyomtak a megfelelő méretű tökökre már augusztusban pecsétet. Amikor szeptemberben jöttek a kereskedők, csak azt a tököt lehetett eladni Dobosról, amit előtte lepecsételtek. Így tudták megkülönböztetni, melyik az, amelyik biztosan beérett, és melyik az, amelyik nem - magyarázza a termelő. A minőséget a község önkormányzata felügyelte, ők őrizték a pecsétet, és biztosították, hogy ne fordulhasson elő fajtakeveredés.
A harmadik mítosz: akkor lesz jó ízű, ha a dér megcsípte. A nagydobosi termelő szerint van abban igazság, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben a fagy hatására a keményítő egy része cukorrá alakul, ettől édesebb lesz, de ettől még nem lesz finom a sütőtök. A fagyástól nem érik be, csak a tárolhatósága romlik. Mint mondta, a sütőtök betakarítás után 20 fok fölötti hőmérsékleten utóérik. Ha a hőmérséklet tartósan 10 fok alá csökken, akkor a tököt hideg stressz éri, és apró pöttyök jelennek meg rajta, elkezd romlani. A tököt tehát melegen kell tartani, így ha beérik, le kell szedni, nem kell megvárni a fagyot. Télen pedig szintén tartani kell a tárolási helyen a 10 fok feletti hőmérsékletet, így még akár február végéig is el tudjuk tartani - tette hozzá.
Néhány jó tanács a töktermesztéshez
Filep László szerint a Nagydobosi sütőtök a jó minőségű, kötöttebb talajban nem fog jól teremni, mert ez nyújtja a tenyészidőt és a másodlagos gyökerei nehezen tudnak a talajba hatolni. A sütőtök gyengébb, laza talajban hoz igazán ízletes termést. Nem szabad sűrűn sem ültetni, arra kell figyelni, hogy 9-10 négyzetméteren csak egy tő maradjon. Célszerű palántát nevelni a tenyészidő nyújtása miatt, ezzel elkerülhetjük a tavaszi fagykárt is. Induláskor kell egy kis tápanyag-bomba a töveknek, a régiek ezt úgy csinálták, hogy “bokrolták" a tököt, magyarán minden bokor alá tettek egy villányi szerves trágyát. A lényeg viszont, hogy ezt követően a teljes tenyészidőben nem szabad már nitrogén műtrágyát adni. Július elején viszont kisadagú, könnyen felvehető kálium műtrágyát célszerű kijuttatni.
A nagydobosi sütőtök igényli a talaj mozgatását, nem javasolják a gyomirtást. 3,5 méteres sortávolságra és 2,5 méter tőtávolságra ültetik a tököt. Így megoldható a sorköz kombinátorozása, a fennmaradó részt is gyommentesen tartják, háromszor megkapálják.
Június közepére a növény a teljes tenyészterületet befutja, ezt követően nincs gond a gazzal, mert a tök minden tápanyagot elszív. Jól bírja az aszályt és a kánikulát. A klímaváltozás szélsőségeit azonban már a Nagydobosi tök is rosszul viseli, ezért, ha mód van rá, célszerű öntözni, de csak július végéig. Öntözésnél lehetőleg esőztető öntözést alkalmazzunk, mivel a Nagydobosi tök minden levele alatt másodlagos gyökér képződik, így a teljes tenyészterületről összegyűjti a nedvességet, a levelein keresztül a hajnali párát is hasznosítja.
Filep László szerint a kereskedelemben jelentős részben éretlen tököket árulnak. A Nagydobosi fajtánál jó, ha a termés 30 százaléka beérik, az Orange esetében rövidebb a tenyészidő, nagyobb az érett termés aránya, de itt is jelentős az éretlen és félérett termés. A termelők nagy része igyekszik az összes termést értékesíteni. Az Orange-nál arra kell figyelni, hogy ne legyenek rajta zöld csíkok. Ha egyenletes narancssárga a tök külseje, akkor érett. A Nagydobosinál azonban - figyelmeztet a szakember - jóval nehezebb megállapítani az érettségét. A vásárlásnál arra érdemes figyelni, hogy a kocsánya teljesen száraz, morzsolható legyen: akkor biztos, hogy éretten szüretelték le. Másrészt érdemes a körömpróbát is elvégezni: ha bele tudjuk mélyeszteni, akkor éretlen. Harmadrészt a Nagydobosi sütőtök fényes külseje is az éretlenség jele, ezért is érdemes matt színűt keresni.
Nincs két egyforma ízű sütőtök, ennek ellenére Filepné Pivoda Piroska és férje az általuk értékesített sütőtökre ízgaranciát vállalnak. Ezt úgy tudják biztosítani, hogy minden egyes beérett tököt meglékelnek, majd próbasütést végeznek. Ízvilág alapján osztályozzák: van, amelyik lisztesebb, van, amelyik krémesebb. Így válogatják le az összes tököt, így tudják garantálni, hogy 100 százalékban jóízűt adjanak el, tisztítva, konyhakészen. Csak közvetlenül a fogyasztóknak értékesítenek. Az udvarukon lehet vásárolni, vagy a honlapjukon rendelni, amit gyorspostával küldenek az ország egész területére.
Filep László és felesége ma már 10 hektáron termelnek sütőtököt, átlagosan 150 mázsát hektáronként, de ebből csak 75 mázsa a minőségi sütnivaló. Azt tervezik, hogy 10 éven belül az eddigi tapasztalataikból egy olyan brandet építenek ki a Nagydobosi sütőtöknek, amit tovább tudnak adni más termelőknek, akik vállalják az általuk kidolgozott termeléstechnológiát és értékesítési előírásokat. Filep László idén egy óriás tökkel is kísérletezik. A hatalmas méretű példány még kint a szabadban várja a szüretet, de már elérte a 3 mázsát. Azt azonban mindenhol hangsúlyozza, hogy nekik azért a minőség és nem a méret a lényeg.