Ezekben a hónapokban mik a legfontosabb feladatai a Magyar Állattenyésztők Országos Szövetségének?
Szeptember elején megalakult a Juh és Kecske Szakmaközi Szervezet. Ez történelmi jelentőségű, hiszen a kiskérődző ágazatnak eddig nem volt a teljes termékpályát összefogó egysége. Hónapok óta dolgozunk a védett és a Natura 2000-es gyepekre vonatkozó előírások szakmai felülvizsgálatán és egy állattenyésztő barát gyepstratégián. Ezeket a munkákat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen végezzük. Nemrégiben történt meg a húshasznú tenyészbika beállítási támogatási kérelmek beadása. Ezt a jogcímet mi dolgoztuk ki és vittük végig a jogalkotási folyamaton azzal a céllal, hogy az évek óta növekvő húsmarha állományunk minősége javuljon és így versenyképesebbek legyünk. Emellett elkészült a szarvasmarha gümőkór mentesítésre vonatkozó útmutatónk, amit hamarosan elektronikus és terveink szerint nyomtatott formában is eljuttatunk a szarvasmarhatartóknak. Fontos célként kezeljük, hogy a magyar tenyésztőszervezetek még szélesebb körben meg tudjanak jelenni az úgynevezett Kárpát-medencei gazdasági térben, és ott eredményesen teremtsék meg a magyar fajtaszortiment tartását és tenyésztését, így ez is fontos feladata a szervezetnek.
Afrikai sertéspestis, Covid-19 vírus. Ezek azok a külső tényezők, amelyek nehezítik az állattartók dolgát mostanában.
Nem kis mértékben. Szeptember 9-én kaptuk a rossz hírt, hogy Németországban a lengyel határ mellett egy ASP fertőzésben elhullott vaddisznó tetemét találták meg. Azóta abban a körzetben több ASP pozitív vaddisznót lőttek ki és találtak újabb fertőzött tetemeket is. A hírre hazánkban is elkezdett csökkenni az élősertés felvásárlási ára, ami 375-405 Ft/kg között alakul most. Ugyanakkor a termelők a hazai szabadpiacon és az élősertés exportban sem észleltek kereslet csökkenést. Ez relatív piaci stabilitásra utal. A másik oldalról a hazai feldolgozókra egyre erősebb nyomást gyakorolnak a kiskereskedelmi láncok. Akadozik az export is. A kereskedők közül egyre többen csak nyomott árakon hajlandók átvenni a sertéshúst és az abból készült töltelékárút, ezért új vevők felkutatása vált szükségessé. Megjegyzem: mértékadó elemzők (köztük a Rabobank) szerint a német sertéshús ideiglenes kitiltása az ázsiai piacokról még középtávon sem fog komolyabb piaci zavart okozni Európában. Ilyen helyzetben a legrosszabb hatást a spekulatív célú árletörési akciók jelentik Az árzuhanás elkerülése érdekében hetente egyeztetünk a NAK Sertéspiac Monitoring Bizottságában a termelői szervezetekkel és a legnagyobb feldolgozókkal, valamint a minisztérium szakembereivel. Egyébkén szeptember 9-én egy nagyon jó hírt is kaptunk. Azt, hogy hazánk hivatalosan mentessé vált a madárinfluenza vírustól, ez az exportunknak, ezen keresztül pedig a tenyésztésnek komoly lendületet adhat.
Egyre több publikáció jelenik meg arról, hogy a kérődzők mekkora környezeti kárt okoznak. Van hatása ezeknek a támadásoknak a hazai állattenyésztésre?
Valóban. Az utóbbi időben újra felerősödtek a szélsőséges "vegások" támadásai, akik közül néhány az állattenyésztőket egyenesen gyilkosoknak és állatkínzóknak nevezik. Ők mindenfajta állati termék fogyasztását betiltanák. Fontos, hogy higgadtan, de határozottan tájékoztassuk az embereket, hogy a szakmánk mennyire fontos az emberiség élelmezésében, a kiegyensúlyozott táplálkozásban és a természeti környezetünk fenntartásában.
Nagyon kevés a fiatal ebben az ágazatban, mind alkalmazottként, mint vállalkozóként. Megfordítható, lassítható az öregedési folyamat? Gyorsítható-e a generáció váltás?
Ez napjaink egyik legfontosabb kérdései közé tartozik. A generációváltás a világ legigazságosabb dolgai közé tartozik, mert akkor is bekövetkezik, ha nem akarjuk. Ezért kell időben felkészülni rá. Ennek ma már külön tudománya és technikája van a világban, érdemes áttanulmányozni őket. A digitalizáció, a munkafolyamatok automatizálása, a robotok alkalmazása sok munkafolyamatot könnyít meg (elsősorban a nehéz fizikai munkát). A jövőben kevesebb fizikai munkára és több digitális készségre lesz szükség. A világon mindenütt küszködnek azzal, hogy a fiatalok számára hogyan tegyék vonzóvá ezt a szakmát, ami véleményem szerint nem csak szakma, nem csupán hivatás, hanem egy olyan életforma, amely talán azért a legszebb, mert nagyfokú kreativitást és kitartást igényel. Ahogy egy művész bele tudja álmodni egy fatörzsbe vagy gránittömbbe a Madonnát, ugyan úgy tesz egy állattenyésztő, amikor látja lelkiszemeivel a több nemzedék utáni tenyészállatot és e célnak alárendelve végzi tudatosan hosszú évekig a tenyésztői munkáját. Az öregedési folyamat megállításában az idősebb generációnak van a legnagyobb felelőssége, hiszen nekik kell a fiatalokat, a kiszemelt utódokat kiválasztani és főleg kinevelni. A szakmánk jövedelmezősége - és ez egy kardinális kérdés az életpálya szempontjából - nagyban függ attól, hogy mi magyarok mennyire leszünk versenyképesek, mennyire tudunk jó ágazati stratégiát alkotni és azt következetesen megvalósítani.
