Portfolio: Koronavírus ide vagy oda, rendszeresen hallani, hogy az állam mostanában hosszú évtizedek óta nem látott tartozásait törleszti, történelmi döntések születnek. Így van ez a parlamentnek kedden beterjesztett agrárügyi javaslatok esetén is? Miben áll a jelentőségük?
Győrffy Balázs: Az elmúlt néhány év megfeszített munkája érett be ezzel a törvényjavaslattal. "Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék" címmel készítettünk 2018-ban egy munkaanyagot. Ebben a javaslatcsomagban összeszedtük azokat a témákat, amelyekkel véleményünk szerint foglalkoznia kell az agrárpolitikának. Ezek közül az egyik hangsúlyos elem volt az agráradózás és a működési formák újragondolása.
Mi indokolja ennek a szükségességét?
A jelenleg érvényes kereteket a 2000-es évek elején fektették le, nem kell különösebb jogtudósnak lenni, hogy belássuk:
Számos olyan tényező, ami akkor a dinamikus fejlődést biztosította, mostanra inkább a fejlődés gátjává vált. Például, hogy az egyes működési formák adózási határszámai azóta is változatlanok. Másrészt a mostani támogatási és adózási szabályok arra ösztönözték a gazdálkodókat, hogy minél inkább szétaprózódottan tevékenykedjenek. Ez pedig bürokratikus terheket eredményez nemcsak a gazdálkodók, de az állam számára is. A javaslatcsomag úgy módosítja a meglévő szabályokat, hogy az adóterhek csökkenjenek, a kedvezmények kibővüljenek, a bürokratikus terhek mérséklődjenek, és közben fehéredjen a gazdaság.
Hány ember életét könnyíthetik meg a lépések, ha az országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot és mire számíthatnak?
Ma Magyarországon 290 ezer őstermelő van, 170 ezren adnak be egységes kérelmet, vannak családi gazdaságok, az is 80 ezres közösség. A javaslat egyik alapeleme, hogy az őstermelői státusz megmaradna, viszont a szabályai változnak. Az őstermelők vonatkozásában van egy 600 ezer forintos küszöb, ami alatt adóbevallást sem kell készíteni. Ez emelkedhet jövőre 1 millió forint körüli összegre, a minimálbér függvényében, mert fontos változás az is, hogy ahogy emelkedik évről-évre a minimálbér, úgy emelkedik az éves küszöbérték. Ezzel kihúzzuk az előző rendszer egyik méregfogát, hiszen 2002-ben teljesen mást jelentett a 600 ezer forint, mint manapság.
Minek örülhetnek még az őstermelők?
Fontos változás továbbá, hogy jelentősen kibővül az őstermelőként végezhető tevékenységek köre, a javaslat elfogadásával az árbevétel 25 százalékáig lesz lehetőség kiegészítő tevékenység végzésére. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek van egy kis mezőgazdasági üzeme, és abból szeretne falusi vendégasztalt csinálni vagy bekapcsolódni a vidéki turizmusba, akkor azt megteheti, miközben a mostani szabályok szerint erre a célra külön működési formát kellett fenntartania, például céget kellett alapítania. Ez egyúttal a fehéredést is elősegíti, mert nem ösztönöz az egyéb tevékenység eltitkolására.
A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint - eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Aki efölötti árbevétellel rendelkezik, ott már tételes költségelszámolásra kell áttérni. A legkedvezőbb változás ebben a tekintetben, hogy korábban, ha valaki akár csak 1 forinttal is, de átlépte az alsó határt, akkor a teljes összegre vetítve kellett kifizetnie az adót. Most viszont már csak az adómentes sáv feletti összegre vetítve kell ezt megtenni. Mégpedig úgy, hogy ha például 11 millió forint a bevétel, akkor a 10 millió feletti 1 milliós árbevételből 10 százalékos jövedelmet feltételezünk, és ennek kell adóban megfizetni a 15 százalékát. Azaz 11 millió forint árbevétel esetén 15 ezer forint lesz az adó. És fontos leszögezni, hogy a bevételekbe nem számítanak bele a támogatások.
Kik jutnak még kedvezőbb adózási szabályokhoz?
A következő kategória az őstermelők családi gazdasága. Ez a jelenlegi közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőket és a családi gazdaságokat tömörítő kategória, melynek tagjai őstermelők lehetnek. Adózása az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi a résztvevők számával, viszont a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatja meg a 4 főre számított értékhatárt, ami idén körülbelül 80 millió forint. Lényeges könnyítés továbbá az esetükben, hogy őstermelők családi gazdaságának vezetőjének nem kell főállású agráriusnak lennie. A jogszabály létrehoz egy harmadik, vadonatúj kategóriát, a családi mezőgazdasági társaságok, csmt-k rendszerét. Ez egy minősítés, a társasági forma - legyen szó bt.-ről vagy éppen kft.-ről - ettől még változatlan marad. A csmt cím használatához két feltételnek kell megfelelni: kizárólag mező-, erdőgazdálkodási tevékenységet, illetve ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez az adott társaság, illetve a tagok között hozzátartozói viszony vagy annak láncolata áll fenn. Ezeket a kamara megvizsgálja, majd dönt, hogy az adott társaság jogosult-e a csmt címre.
Miben áll ennek a működési formának az előnye? Mitől több egy csmt, mint egy minősítéssel nem rendelkező vállalkozás?
Ez a státusz azért érdekes, mert a családi gazdaságok vonatkozásában több jogszabály is kedvezményeket biztosít. Például ha valaki termőföldet vásárol, akkor családi gazdálkodóként elővásárlási joga van a nem családi gazdálkodóval szemben, ez a csmt esetében is így lesz. Adózási oldalról - függetlenül attól, hogy rendelkezik-e csmt minősítéssel vagy sem - igyekeztünk egy olyan keretet kialakítani, aminél nem titkoltan az volt a célunk, hogy egy viszonylag magas értéket meghatározva, komoly gazdasági teljesítmény mellett is tudjunk kedvezményes adózási körülményeket biztosítani.
Miért van szükség arra, hogy ezt a formát ennyire vonzóvá tegyék? Miből fakad a kényszer?
A generációváltásból. Fontos, hogy a fiatalokat bent tartsuk az ágazatban. Ezért az adózási lehetőségeket úgy alakítottuk ki, hogy ha valaki valami újat akar csinálni, mondjuk magasabb hozzáadott értéket állítana elő, például fel akarja dolgozni azt a terméket, amit a vállalkozásában előállítottak, azt ne gátoljuk, hanem inkább ösztönözzük. Ezek olyan beruházások, amelyek megnövelik a bevételt, ezért eddig, ha valaki családi gazdálkodóként tevékenykedett, pláne ha őstermelői formában tette ezt, akkor komoly korlátokba ütközött. Nem egy esetben egy-egy beruházás azért maradt el, mert ami jött volna a réven, az elment a vámon. Most viszont az új keretek arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy magasabb intenzitású kultúrákat, feldolgozott termékeket vegyenek fel a profiljukba, adott esetben falusi turizmusban, vendéglátásban gondolkozva lépjenek előre. A kialakított adózási keretek kellően vonzók ehhez.
Mondana pár konkrét példát ezekre a kedvezményekre?
Ha valaki bérbe adja a földjét, annak díját adóteher nélkül kaphatja meg. Ha valaki a területalapú támogatást a saját kft.-jéből vagy bt.-jéből kiveszi, azt adófizetés nélkül megteheti. Ha valaki termőföldet vásárol, és ezt a saját cégének legalább 15 évre bérbe adja, ennek az ellenértékét mindegy, hogy egy összegben fizeti ki, vagy hitelt vesz fel, és folyamatosan törleszti, ez adómentesen megtehető. Fontos szabály, hogy ezeknek a kivéteknek az összege egy adóévben nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Egy ilyen cég már nem a kicsik kategóriája, hanem egy versenyképes, közepes méretű gazdaság.
Vannak arra számítások, hogy ez a javaslatcsomag a költségvetés számára mit jelent?
A Pénzügyminisztériumban úgy számolnak, hogy ezzel a jogszabállyal a kormány is jó üzletet csinál. Ami adókedvezmény ott marad a családoknál, nem rengeti meg a költségvetést, és közben ne felejtsük el, hogy ennek következtében gazdaságfehérítési, hatékonyságnövelő és adminisztrációcsökkentő szempontok is érvényesülnek. Hogy csak egy példát említsek az utóbbi esetre: egy héttagú családi gazdaságnak hét adóbevallást kellett benyújtani az őstermelői tevékenység kapcsán. Ha ez a család átmegy egy csmt-be, akkor csak egy társaságnak kell elvégezni a könyvelését.
Mi a kamara távlati célja, mi az a folyamat, amibe ez a mostani törvényjavaslat egy fontos építőelemként szolgál?
Azzal számolunk, hogy ennek a törvénymódosításnak köszönhetően egyértelműen javul a magyar mezőgazdaság versenyképessége. Az a vállalkozás, amelyiknek eddig egyfajta üvegplafont jelentett az adópolitika, új helyzetben találja magát és igent mond beruházásokra. A javaslatcsomag egyértelműen arra ösztönzi a gazdálkodókat és a családokat, hogy minél nagyobb értéket állítsanak elő, minél nagyobb termelési érték keletkezzen egy hektáron, minél magasabb árbevételt realizáljon egy-egy vállalkozás. Az a célunk, hogy a magyar mezőgazdaság gerincét adó családi gazdasági egységek látványosan megerősödjenek a következő évtizedben, és képesek legyenek egy nagyon robusztus teljesítménynövekedésre.