Bõle István • 2020. október 15. 06:00
Sorra látnak napvilágot az olyan publikációk, amelyek a kérődző állatok metánkibocsátásának környezetkárosító hatását hangsúlyozzák. Megoldásként egyes szerzők azt javasolják, hogy az emberiség mondjon le a tej- és a húsfogyasztásról. Adatok bizonyítják, hogy az intenzív mezőgazdaság jobb megoldás, a kérődzők száműzésénél. 1940-ben az átlagos évenkénti tehenenkénti tejhozam kétezer liter volt, ami mára az ötszörösére nőtt, ugyanakkor az egy liter tej előállításához szükséges takarmánytermő terület a tizedére csökkent. Az Agrárszektor Horn Péter akadémikussal, Széchenyi díjas tudóssal beszélgetett a miértekről, illetve választ kerestünk arra, mi okozhatja, hogy az utóbbi időben ennyi negatív kritika éri a kérődzőket a médiában.
Mielőtt az emberi faj elterjedt Európában, elképesztő egyed számú vadkérődző élt az itteni füves területeken - mesélte az Agrárszektornak Horn Péter. Észak-Amerikában pedig az európai emberek térhódítása előtt 50-70 millió bölény és több mint 30 millió szarvas legelészett a prériken. Az ősidőkben is ezek emésztése során metán keletkezett. Épp úgy, mint a most élő szarvasmarhák, juhok, kecskék életfolyamataiban. A gáz mennyisége több tízezer év különbséggel körülbelül megegyezik. Az összes legelhető területen annyi vadkérődző élt, amennyit az el tudott tartani. Az Altamira és más európai sziklabarlangokban ott vannak a világörökség részét képező 15 ezer évvel ezelőtti rajzok, amelyek fantasztikus állatgazdaságot mutatnak: vadlovak, őstulkok, bölények, szarvasok mind növényevők és ezek óriási számban fordultak elő. Ez hozzá tartozott a föld egészséges fejlődéséhez. A füves területeken, azért van olyan sokféle növény, olyan erős a bio diverzitás, mert rajtuk állatok legelnek. Amint levesszük a kérődzőket, sokkal kevesebb növényfaj marad életben. Ha nincs trágya, akkor nincs rovarvilág és elköltöznek a madarak is, mert táplálék hiányában nem élik túl ezt a változást. Amint a legelhető területről elköltöztetjük az állatokat, akkor a csodálatos élővilág összeomlik.
- emelte ki.
Az invazív növények térhódítása Magyarországon is már több tízezer hektárt érint. Ezek elsősorban olyan területek, amelyeken három évtizede még szarvasmarhák, juhok és sertések legeltek. Az ilyen terület akár 3-4 év alatt teljesen tönkre megy és esztétikailag is sivár, rossz látványt nyújt - hangsúlyozta a szakember. Szerinte egy kulturált tájban, ahol legeltetni lehet, ahogy az őskorban, úgy ma is feltétlenül helye lenne a gulyáknak, nyájaknak, méneseknek. Igaz, hogy a kérődző állat termel metánt, mert emészt, de ugyanakkor napenergiát hasznosít. A növényvilág a napenergiából termeli meg azt a biológiai masszát, amit az állatsereglet elfogyaszt. Ezt egy fermentorban emésztik meg, ami nem más, mint a teheneknél a bendő, lovaknál a vakbél. Ebben az erjedési folyamatban metán keletkezik, 3-400 mikroorganizmus bontja le az ember által nem hasznosítható rostos anyagot. Ebből veszi fel az állat az őt tápláló elemeket, amiből önmagát felépíti. Ez egy nagyon konstruktív és építő folyamat és a napenergiának egy rendkívül hatékony jó hasznosítása.
- hangsúlyozta a magyar tudós.
Horn Péter szerint a biodiverzitás tehát elképzelhetetlen kérődzők nélkül. Hozzátette, a szabad természet növényvilága egymásra utaltan fejlődött a rajta legelő állatállománnyal, egyik a másik nélkül nem működik.
A Földön van 5 milliárd hektár, amit hasznosíthat a mezőgazdaság, de ebből, csak 1,6 milliárd hektár a szántóföld, ugyanakkor 3,4 milliárd hektár gyepterület. Ez utóbbin kell állattartással fenntartani a bio diverzitást. Igaz, hogy gyepen hektáronként kevesebb élelmiszert állíthatunk elő, mint a szántókon, de összességében igen nagy mennyiséget - tájékoztatta az Agrárszektort a szakember.
Horn Péter elmondta, a fejlődő országokban a legeltetéses gazdálkodás fenntartása az életben maradás záloga, mert nincs más lehetőség például az afrikai területeken és egyes dél-amerikai vidékeken. Még Franciaországban is a hegyes területeken sok olyan parasztgazdaság van, amely a legeltetéses állattartásból él. Hollandia a kiterjedt gátjai oldalainak a karbantartását 3 millió juh legeltetésével oldja meg.
Kíváncsiak voltunk, mit gondol a magyar tudós arról, hogy manapság nemcsak a bulvárlapokban, de a tudományos folyóiratokban is egyre nagyobb teret kapnak a kérődző állatok okozta negatív környezeti hatások. A szakember szerint rengeteg emocionális közlemény lát napvilágot, és sok minden függ attól, milyen adatbázisból és milyen tudományos módszerrel dolgozzák fel az információkat. Mint mondta, a fejlett országokban két ember állítja elő száz ember teljes élelmiszer-szükségletét, a valós folyamatokról így nagyon keveseknek van közvetlen tapasztalata. Kiemelte, ha az ilyen ismertekkel nem rendelkezők elmennének ma egy korszerű tejgazdaságba, ahol a tehenek légpárnás matracokon fekszenek, ráadásul nagyon nagy tisztaság van és olyan klíma, ami az állatoknak a legkedvezőbb, rögtön megváltozna a megítélése az intenzív mezőgazdaságról.
- hangsúlyozta Horn Péter.