A mezőgazdasági termelők változatlanul kitartanak Donald Trump mellett, pedig az elnöksége eddig nem sok jót hozott nekik - írja a Világgazdaság. A környezetvédelmi szabályok enyhítése ugyan a javukra vált, és üdvözölték az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény felmondását is, amely szerintük hátrányos volt az amerikai mezőgazdaság számára. Az elnök migránsellenes politikája azonban, különösen a tej- és a húsfeldolgozó iparban, megnehezítette az üres álláshelyek betöltését, a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt pedig nagyrészt elveszítették az egyik legfontosabb exportpiacukat.
Joe Biden elnöksége alatt azonban szigorodnának a környezetvédelmi előírások és nőnének az adók, ami nem jó kilátás a farmereknek. Így nem meglepő, hogy a Farm Futures című szaklap szeptemberi felmérésének eredménye szerint 75 százalékuk szándékozik a jelenlegi elnökre szavazni a november 3-i választáson, míg 2016-ban ilyenkor ez az arány 72,6 százalék volt. Hasonló a helyzet a vidéki közösségekben, ahol a Zogby Analytics felmérése Trump 49,5, míg Biden 32 százalékos támogatottságát mutatja; a válaszadók mintegy 29 százaléka farmer.
Mivel a közvélemény-kutatások szerint egyelőre Biden áll jobban, Trump mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a győzelmét azokban a középnyugati államokban, ahol a mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet tölt be. Wisconsin, Ohio, Iowa és Minnesota nem tekinthető egyértelműen sem republikánus, sem demokrata államnak, így meghatározó szerepet játszhatnak az elnökválasztás kimenetelében. A döntésben pedig sokat számít a pénz.
A kormányzati támogatások adják várhatóan az idén a farmok bevételének egyharmadát, ez az arány a The Wall Street Journal összefoglalója szerint 21 százalék volt négy évvel ezelőtt. Így nagyrészt a szövetségi anyagi segítségnek köszönhető, hogy az átlagos nettó bevétel az idén eléri a 102,7 milliárd dollárt, ami az agrártárca kimutatása szerint 65 százalékkal magasabb a 2016-osnál.
A kereskedelmi háború és a koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozására Washington 2020-ban rekordösszeget, 37,2 milliárd dollárt fizet az agrártermelőknek, és a kormányzat szeptember közepén pótlólagosan megígért újabb 14 milliárd dollárt. Trump kapott némi segítséget Kínától is. Bár a koronavírus-járvány miatt Peking az idén nem tudta teljesíteni a kétoldalú kereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségét, 36,5 milliárd dollár értékű amerikai agrártermék vásárlását, az elmúlt hónapokban növelte megrendeléseit gabonafélékből és szójából.
A kereskedelmi háború miatt azonban az agrárexportőrök dollármilliárdokat veszítettek. A Kínába irányuló teljes agrárkivitel a 2020-as pénzügyi évben várhatóan 13 milliárd dollárt tesz ki, miközben a kereskedelmi háború előtti utolsó teljes évben, 2017-ben Peking csak szójából 13,9 milliárd dollár értében vásárolt az Egyesült Államokból. Különösen a kistermelők kerültek kilátástalan helyzetbe, mivel a kormányzati támogatásokból aránytalanul nagy rész jutott a nagy gyapot- és szójatermelőknek. Míg a top 1,3 százalék összesen 519 millió dollárt kapott, egy átlagos wisconsini vagy pennsylvaniai családi gazdaság kevesebb mint 12, illetve 9 ezer dollárt. Az agrártárca adatai szerint a kétmillió amerikai farmnak több mint a fele olyan kis családi vállalkozás, amelynek a bevétele nem haladja meg az évi tízezer dollárt.
