Ételünk és jövőnk: Gyűjtögető ragadozók és a teljeskörű vegán mozgalom realitásai 1. felvonás

Takarék Agrár242020. november 2. 07:00

Október elsején volt "Vegetarianizmus világnapja" és ebből az apropóból az agrarheute.de újságírója játszott el a gondolattal, hogy: Mi lenne, ha mindenki vegán - vagy legalábbis vegetáriánus étrendet követő lenne a világon, és mit jelentene ez számunkra, akik a mezőgazdaságból próbálunk megélni? A cikkben említett kutatók mellett, néhány hazai, társadalmilag is aktív mezőgazdasági szakember véleményét is kikértük, de az emészthetőség érdekében 2 különálló blogbejegyzést szánunk a sokakat megosztó téma minél tárgyilagosabb bemutatására. Az első cikk a hústermelés helyét és gazdasági szerepét vizsgálja nemzetközi szinten, a társadalmak fejlődését is figyelembe véve. A második cikkben majd igyekszünk a biológiai realitásokat is jobban körbejárni, hogy akkor gyűjtögető ragadozó, vagy pedig inkább ritkán ragadozó gyűjtögető az emberi faj, ha nem is teljesen vegán.

Bár az európai hústermelés és fogyasztás is stagnál, vagy mérsékelten csökken, a hús előállítása és fogyasztása világszerte folyamatosan növekszik, elsősorban a feltörekvő országok és Afrika bővülő népessége és jóléte miatt. A vegetáriánus, vegán étrend, vagy akár a kémcsőből és növényi eredetű termékekből származó "mesterséges hús" fogyasztás felé mutató tendenciák ezen alapvetően nem változtatnak. Ennek a legkézenfekvőbb oka, hogy ezek a trendek leginkább a nyugati, fejlett világra korlátozódnak, és itt is csak egy kisebb jómódú csoportra. Az erős médiaszereplésnek és a jelenlegi társadalmi trendeknek is köszönhetően a vegánok tábora valószínűleg érzésre sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora ténylegesen.

Dr. Csorbai Attila, elnök, Baromfi Termék Tanács
Az ember többmillió éves evolúciója szervezetünket mindenevővé tette. A Homo fajok agyának gyors növekedése biztosította, hogy őseink egyre nagyobb és egyre szélsőségesebb klimatikus feltételek között éljenek és szaporodjanak. Ugyanakkor ez a nagy méretű és bonyolult felépítésű agy lassabban fejlődik és a fejlődés során folyamatosan több energiát igényel. Agyunk a felvett energia 20-25 százalékát fogyasztja el, míg tömege a test 2 százaléka. 
Az aktív vadászat hozzájárult a több, táplálóanyagban és energiában gazdag hús fogyasztásához, így többezer év alatt egy rövidebb, "gazdaságosabb", e táplálékok emésztésére is alkalmas emésztőrendszer is elegendő lett számukra, amit a sütés - főzés alkalmazása még hatékonyabbá tett. 
Gazdasági oldalról is fontos kérdés, hogy mi lenne azzal a többmillió - esetleg milliárd - emberrel, akik a mezőgazdaságból, valamint ahhoz kapcsolódó tevékenységekből élnek! A szántóföldi növénytermesztés kinek adná el termékeit, ha nem volna állattenyésztés? Mi történne, hogyan hasznosítanánk azt a földterületet, amely "felszabadul"? Hogyan gondoskodnánk az új növénykultúrák tápanyagellátásáról, szerves trágya hiányában? Hogyan biztosítanánk a növények termékenyülését - az állattenyésztéshez tartozó - háziasított méhek "tenyésztésbe" vétele nélkül? 
Etikai kérdés is például, hogy a gyermekek fejlődéséhez feltehetően szükséges állati fehérjét hogyan pótoljuk? Van-e választási joga, hogy akar, vagy nem akar vegán lenni, vagy pedig a szülei döntik ezt el? Egy terhes nő esetében/vagy szoptatási időszakban hogyan ítéljük meg a veganizmust?

A "mi lenne a mezőgazdasággal, ha vegánok lennénk" témát elsők között Marco Springmann 2016-os nagy tanulmányban vizsgálta az Oxfordi Egyetemen. Megállapítása szerint, az összes haszonállat eltűnésével, körülbelül 33 millió négyzetkilométerrel több föld állna rendelkezésre növények termesztésére. Harald Grethe német agrárközgazdász pedig kiszámította, hogy az OECD-országokban a hús 30 százalékos fogyasztáscsökkentése mintegy 30 millió hektár szántót szabadítana fel!

Petőházi Tamás, elnök Gabonatermesztők Országos Szövetsége
Nem gondolom, hogy reális esély lenne arra, hogy az abrakfogyasztó ágazatok jelentős mértékben csökkennének a világon. A gabonatermesztők is azon a véleményen vannak, hogy több kontinensen jelenleg is emelkedik a húsfogyasztás a javuló vásárlóerő és gazdasági fejlettség miatt. Ugyanakkor az étkezési divatirányzatok - mint, a mentes, minden mentes, paleo táplálékok - átmenetileg komoly átrendeződést okozhatnak a fogyasztásban. Gondoljunk csak arra, hogy a tojás fogyasztása az utóbbi 30-35 éveben hányszor váltott előjelet, hányszor tekintettünk rá, mint egészséges, vagy mint egészségtelen élelmiszer. 
Az, hogy kíváncsiságból megkóstoljuk a műhúsos hamburgert és lesz egy felfutása az újdonsághatás miatt, még nem jelenti, hogy a világ egy csapásra megváltozna.

De az elméleti számításokkal szemben, még ha akarnánk sem tudnánk az összes legelőt feltörni és bevetni, aminek egyszerű oka van: "A szarvasmarhahízlalásra nem ritkán olyan területeket használunk, amelyeket más módon nem lennénk képesek versenyképesen művelésbe vonni" - állítja Hofstetter. Bizonyos területeken már a gabona sem terem meg, valamint számos lejtő és domboldal túl meredek ahhoz, hogy egyáltalán szántóként lehessen azokat művelni, ráadásul kimutatták, hogy a kontrollált legeltetés a terület természetes trágyázása révén több üvegházhatású gázt köt meg a talajban élő organizmusokkal, mint amit az állatok kibocsátanak.

Andrew Jarvis, a kolumbiai Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Kutatási Központ munkatársa szintén azt állítja, hogy az állattenyésztés felszámolása kétélű penge lenne: "A fejlett országokban a tömeges vegetarianizmusnak minden bizonnyal számos pozitív környezeti és egészségügyi hatása lenne. A fejlődő országokban azonban súlyosbítaná a szegénységet, mivel az állattenyésztés számos szegényebb országban jelentős mértékben járul hozzá az emberek jövedelmének alakulásához."

A megfigyelt trendek alapján egyelőre azt látjuk, hogy a növekvő népesség és a növekvő jólét biztosítja, hogy a húsfogyasztás tovább növekedjen, illetve úgy tűnik, hogy maga a hús alapú táplálkozásra való átállás is segíti a fejlődő országok felemelkedését. Röviden, az egyes országok eleinte nagyrészt mezőgazdasági termeléssel töltötték munkaidejüket, és abban, hogy az ipar és szolgáltatások irányába el tudtak mozdulni, feltehetően nagy szerepe volt a nagyüzemi mezőgazdaságnak és állattartásnak is, amely költséghatékony fehérje forrást biztosított a növekvő komplexitású szellemi munkákhoz is. A fejlett társadalmakban, a szolgáltató szektor súlyának növekedésével egyre több időnk van válogatni az élelmiszerek közt, illetve blogot írni az alternatívákról, de ezt a luxust a szegényebb, feltörekvő országok társadalmai még nem engedhetik meg maguknak. A vegán élet biológiai előnyeiről és lehetséges hátrányairól egy újabb blogbejegyzésben írunk majd, szintén megszólaltatva ágazati szereplőket. 

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum

Forrás: Dr. Olaf Zinke in. Agrarheute, Donnerstag, 01.10.2020, a cikk szövegéből idézett szakértők

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
mezőgazdaság, takarékbank, vegán, vegetáriánus, takarékbank-agrárcentrum, takarék-agrár24,