A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. Évente legfeljebb 1,5 milliárd forint kerül így biztosításra, amely az AM és a NAK közötti éves megállapodások keretében kerül átadásra a NAK részére. A rendszer működtetésének ily módon való finanszírozása hosszú távra biztosítja a működtetés forrását, azaz fenntartása nem igényel több termelői befizetést, miközben az utólagosan kifizetett kárenyhítési összegeket csökkenti. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

2020-ban immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer, hiszen a 2018-2020-as időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47%-os volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány - a 2015-2017-os időszakban - több mint 84% volt.

A védekezési időszak az idei évben is április 15-e és szeptember 30-a közé esett. Az agrárkár-enyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban (21 000 db) és területre (516 ezer hektár) tettek kárbejelentést a termelők, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya 6%, ami jóval alacsonyabb a 2018. és 2019. évek 13-13%-os, valamint a védekezés előtti időszak 30%-ot is meghaladó arányához képest. A termelők 2020. november elejéig országosan mintegy 32 ezer hektárra tettek jégesőkár-bejelentést az I. pillérben.

Fontos szem előtt tartani, hogy a rendszer nem csak a mezőgazdasági termelők érdekét szolgálja és nem csak a kárenyhítésben ismert 30%-ot meghaladó jégesőkárokat mérsékli, hiszen a jégesők a lakossági, ipari létesítményekben és önkormányzati tulajdonokban is jelentős károkat okozhatnak. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában "csak" 3,7 milliárd forint volt, amely mindössze 59%-a a 2017-ben kifizetett összegnek.

Lényeges kiemelni továbbá, hogy a jégkármérséklő rendszernek - a közvetlen kárcsökkentő hatásán túlmenően - a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk hosszútávon csökkennek, akkor a biztosítási díjakban is csökkenés következhet be, mely tendencia már a 2019-es évben elkezdődött.

A világszerte tapasztalható éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai legérzékenyebben a mezőgazdasági termelést érintik. A magyar agrárkormányzat régóta felismerte az időjárásból fakadó termelői kockázatok rendszerszintű kezelésének szükségességét. Ennek jegyében került bevezetésre a 2012-ben megreformált agrárkár-enyhítés (I. pillér) és a növénybiztosítások díjtámogatása (II. pillér). Az I. pillér a termelők és az állam hozzájárulásaiból működő kölcsönös kockázatkezelési alapból, a kárenyhítési alapból biztosít legfeljebb 80%-os juttatást a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt kárt szenvedett növénytermesztők számára. Míg a II. pillér legfeljebb 70%-os vidékfejlesztési támogatást nyújt a megkötött növénybiztosítások díjához. Mindkét pillér fejlődése töretlen, amely az azokban résztvevő termelői számok növekedéséből és a nyújtott támogatások összegéből is látszik.

A kárenyhítési rendszernek immáron közel háromszor annyi tagja van (74 749 fő), mint amennyi 2011-ben, a rendszer megreformálása előtt volt, a 2019. évi károk után pedig 14 milliárd került kifizetésre. A növénybiztosítások díjtámogatása esetében a 2020-as évtől a támogatások forrása 5 milliárd forintról 7 milliárd forintra emelkedett, a rendszer keretein belül támogatásban részesült termelők száma 2012-ben 1600 fő volt, 2020-ban pedig várhatóan ismét meghaladja a 17 000 főt, ahogy az tavaly is történt. A kockázatkezelési eszköztár III. pillérét az országos talajgenerátoros jégkármérséklés jelenti, a rendszer 2018 májusában kezdte meg működését. Míg az utolsó védekezés nélkül töltött évben közel 73 ezer hektárra jelentettek kárt a termelők, addig a 2018-2020. időszakban ez a szám ennek csupán a 42%-át tette ki.

Összességében, a jelenleg működő három pillérrel már jelenleg is az EU-ban a legjobbak között van az agrárkormányzat által kiépített mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Sikerének kulcsa a rendszer működtetésében résztvevők együttműködésén alapuló folyamatos fejlesztés. Ezért is fontos hír, hogy a meglévő kockázatkezelési eszközök fejlesztésén túl jövőre ismét nagyot lépünk előre, 2021-től új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer kerül bevezetésre. A termelői hozzájárulásból és vidékfejlesztési támogatásból összeálló kölcsönös kockázatkezelési alapból finanszírozott rendszer a korábbiakon túl az állattenyésztési ágazat, valamint a piaci és állat- és növényegészségügyi kockázatok kezelését is lehetővé teszi majd.