A helyettes államtitkár elmondta, hogy az Agrárminisztérium olyan nemzetpolitikát folytat, amelynek középpontjában a nemzetben való gondolkodás és cselekvés áll, alapvető cél a külhoni magyarság szülőföldön való megtartása, gyarapodása. Belánszky-Demkó Zsolt hozzátette, a fő irány a nemzedékváltás, agrármodernizáció, termelői szerveződések erősítése, precíziós gazdálkodás, agrárdigitalizáció, öntözésfejlesztés és erdősítés.
Az elmúlt évtizedben az Agrárminisztérium számos olyan komplex programot dolgozott ki, amelyek a magyar gazdák közötti határokon átívelő együttműködést szolgálják. Ilyen például a Kárpát-medencei Falugazdász Program, a gyakornokprogram, az ösztöndíjprogram, a szakképzés támogatása a felnőttek esetében is, valamint a helyi termékek erősítése és a koronavírus-járvány miatt a rövid ellátási láncok kiépítésének támogatása.
Az agrártárca fontos törekvése, hogy a Kárpát-medencén belül szorosabb kapcsolat épüljön ki a helyi vállalkozók - így különösen az agrárvállalkozók között - oly módon, hogy azok egymás beszerzési és felvevő piacai lehessenek. A térségi összefogás által erősíthető a Kárpát-medencei helyi vállalkozók függőleges irányú - az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő - integrációja. Ezzel egyidejűleg a kis- és középvállalkozásokat képessé kell tenni a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra is.
A Csángó Fesztivál Alapítvány és a Jászsági Menedzser Klub Egyesület által rendezett tanácskozáson Belánszky-Demkó Zsolt úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező években fel fog értékelődni az élelmiszertermelés szerepe a nemzetgazdaságokban. Ebben kulcsfontosságú lesz a régiók együttműködése is.