Dánia múlt szerdán döntött arról, hogy végezni kell a nyércfarmok teljes állatállományával, mivel egyre többen fertőződnek meg a koronavírus nyércekben megtalálható mutációjával. A hírről az Agrárszektor is beszámolt.
Sokkoló információk derültek ki a dán nyércekből kimutatott mutáns koronavírusról
John Papsø, egy jütlandi tenyésztő, saját elmondása szerint még mindig nem fogta fel, mit jelent ez számukra. A férfinak 30 ezer nyércet kell kivégeznie, mert ha nem teszi meg, a rendőrség vagy a katonaság látogat el farmjára, hogy elvégezze ezt, írta meg az Infostart a Guardian információi alapján.
John Papsø számára ezzel harminc év munkája megy tönkre. A tenyésztő elmondása szerint már eddig is nagyon nehéz dolguk volt volt, mivel a szőrmekereskedelem 90%-a kínai kezeken megy át, a kínaiak pedig nem jöttek a koronavírus miatt.
Ráadásul a dán kormány döntése értelmében az országban 2021-ig nem lehet nyércet tenyészteni. A tenyésztő szerint ennek eredményeként az iparágban tevékenykedők 90%-a be fogja fejezni a tevékenységét. A Fur Europe iparági lobbiszervezet arra tippel, a legtöbb dán nyérctenyésztő el fogja hagyni az országot. Ők nem hiszik, hogy ilyen drasztikusan lejárna a szőrmetenyésztés ideje: sőt, úgy gondolják, a nyérc árát felveri majd a 15 millió állat elpusztítását követő hiány.
Birgitte Damm, az Animal Protection Denmark állatorvos szakértője szerint a jelenlegi események arra mutatnak rá, hogy lejárt a kis ketrecekben összezsúfolva szőrméjükért tartott állatok kora. Szerinte miközben az állatok szenvednek, a telepeken új betegségek keletkezhetek. Sem Dániában, sem máshol nem szeretne már kis ketrecekből kémlelő nyérceket látni többé.
Miközben a szőrmeipar résztvevői megélhetésük miatt aggódnak, az Egészségügyi Világszervezet a vakcinát félti. A CNBC cikke szerint biztonsági felülvizsgálatokat kezdeményeznek világszerte az eset kapcsán. Maria van Kerkhove, a WHO kialakulóban levő betegségekkel és zoonózissal foglalkozó részlegének vezetője úgy fogalmazott, ha olyan betegségről van szó, amely állatról emberre és emberről állatra is tudhat terjedni, az mindig aggodalmat okoz.
- fogalmazott Maria van Kerkhove.
Lehetséges, hogy a nyércekben létrejött mutációnak van jelentősége ilyen értelemben, de ennek kiderítésére további vizsgálatokat kell folytatni. A kutatók fő aggodalma, hogy a készülő vakcina hatásosságát befolyásolhatja egy ilyen változás. De közben az is tény, hogy az aktív pandémiában a vírus - természetének megfelelően - folyamatosan mutálódik.
