Kemény évet hagy maga mögött a magyar gazdaság, nem kivétel ez alól az agrárium sem. Mit tapasztalt, mi volt a legnagyobb kihívás az agrárfinanszírozásban 2020-ban?
A COVID-járvány miatt a gazdaság más területeihez hasonlóan az agrárgazdaságban is nőtt a bizonytalanság, elsősorban az átmeneti beszerzési és értékesítési problémák miatt. A járvány gazdasági hatásai mellett azonban több egyéb tényező még nagyobb szerepet játszott abban, hogy nehéz éve volt az agráriumnak.
A növénytermesztésben a tavaszi aszály és az azt követő tetemes nyári esőzés miatt főleg a kalászosoknál gyengébb lett idén a termés. Ugyanakkor a tavaszi vetésű növényeknek, főleg a kukoricának jót tett a sok csapadék, ami a hozamokban is megmutatkozik. A gyümölcstermesztésben a fagykár rendkívüli volt, ami a gyümölcsárak drasztikus drágulását hozta. Az állattenyésztők számára pedig a madárinfluenza és a sertéspestis elleni védekezés okozott idén többletkiadást és árbevétel csökkenést. Mindezek együttesen fejlesztési kényszerben tartják az ágazatot.
A korábbi években általános piaci nézet volt, hogy a mezőgazdaság a kevésbé kockázatos ágazatok közé sorolható finanszírozási szempontból. Mennyire változott ez meg az idei évben?
Az agrárium már 2008-ban, a pénzügyi-gazdasági világválság idején is bizonyította, hogy válságállóbb, mint a többi ágazat, és ez idén is így volt. Általánosságban elmondható, hogy a gazdaság többi szereplőjéhez képest az ágazatban jóval kevesebb a csődesemény.
Ha már a hitelezést említi. Az agrárvállalkozások romló pénzügyi helyzetének tompítása érdekében több új agrárhitel-konstrukció is született, és módosultak a már futó finanszírozási programok feltételei is. Milyen finanszírozási lehetőségei vannak a szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak?
A pandémia negatív hatásainak enyhítésére az év első felében több gazdaságélénkítő program is megjelent; a jegybank által indított NHP Hajrá, vagy a megújult Széchenyi Kártya Program. Ezek a piaci konstrukcióknál is kedvezőbb hitellehetőséget teremtettek a vállalkozások számára.
Ha a teljes vállalati ügyfélkört vizsgáljuk, a jegybanki NHP Hajrának volt a legnagyobb hatása, hiszen a program április 20-i indulása óta a hitelintézetek csaknem 14 ezer vállalkozással kötöttek hitel- vagy lízingszerződést, amelyek összértéke meghaladta a 930 milliárd forintot. A mezőgazdasági társaságok - ágazatok szerinti bontásban a harmadikként - ebből több mint 100 milliárd forintot igényeltek. Emellett igen népszerűek a megújult Széchenyi Kártya Program konstrukciói is, amelyek közül az Agrár Széchenyi Kártya Plusz igényléseinek száma emelkedik ki, kamatmentes folyószámlahitelt biztosítva a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Fontos kiemelni, hogy az Agrárminisztérium kamattámogatási programja is sikeres volt, például az eszközvásárlási kerete a várakozásnál is gyorsabban kimerült. A leghatékonyabb programok mindig azok, amelyeket a piac érthető feltételrendszer mellett gyorsan és egyszerűen tud igénybe venni, a bankszektor közvetítő szerepe mellett.
Mondhatjuk, hogy idén speciális körülmények között kellett együttműködnie a pénzintézeteknek és az ügyfeleknek. Tapasztaltak idén - korábban nem jellemző - nehéz helyzeteket? Szükség volt esetleg a felek részéről nagyobb rugalmasságra?
Mindig azt tarjuk szem előtt, hogy egy bank akkor tud sikeres lenni, ha ügyfelei is sikeresek. Ahogy sok partnerünknek, nekünk is gyorsan kellett reagálnunk a járványhelyzetre. A hiteltörlesztési moratórium időt adott a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak, a gazdaságélénkítő programok pedig új finanszírozási lehetőségeket teremtettek.
Az OTP Bank az elsők között tette elérhetővé új, támogatott hiteleit, amelyek segíthettek az átmeneti fizetési nehézségek áthidalásában. Az erre a célra legnépszerűbb folyószámlahitelek mellett támogatás-előfinanszírozásban, működési költségek fedezésében, vagy akár beruházásban, fejlesztésben is tudunk a piacinál kedvezőbb kamatozású megoldásokat kínálni. Továbbra is arra törekszünk, hogy minden partnerünk számára megtaláljuk a legmegfelelőbb pénzügyi megoldást. Itt nem pusztán a financiális háttérre gondolok, hanem a vállalkozások helyzetét, terveit és környezeti lehetőségeit közösen értékelve, átfogó megoldásokat nyújtunk a céljaik eléréséhez.
Milyen eredményeket hoztak a járvány miatti hitelkönnyítések? Mit gondol, várhatók a jövőben további kedvezményes hitel- és finanszírozási programok?
Ezeket a programokat nemrég meg is hosszabbították a jövő év közepéig, ami érinti a beruházásokat is. Ki kell emelni a Vidékfejlesztési Program kertészeti és állattenyésztési pályázatait, melyek esetében a rendelkezésre álló keretek többszörösére nyújtottak be igényt. Ezek elbírálását követően a beruházások a jövő évben indulnak. Megvalósításukat beruházási és támogatás előfinanszírozási hitelekkel segítjük, építve a most futó programok kedvező kondícióira.
A fejlesztések ösztönzése érdekében több pénzintézet is arra törekedett, hogy ebben az évben előrébb hozzák a támogatások előfinanszírozását. Az OTP Banknál mennyire volt cél és szempont a hitelezési folyamat felgyorsítása az agrárium szereplői számára?
Mindenféleképpen két külön kérdésről van szó: a támogatások előfinanszírozása minden évben fontos kérdés . Az OTP Bank 2005 óta rendelkezik a Területalapú támogatások előfinanszírozása, a Zöldkártya hitel és a Mezőgazdasági közvetlen támogatások előfinanszírozása konstrukciókkal, amelyeket 2013-tól faktorálás formájában is tudunk biztosítani, akár két év támogatásainak előzetes finanszírozásával. Emellett ügyfeleinknek lehetőségük van a beruházási pályázatokhoz kapcsolódó támogatások előfinanszírozására is, ahol a forrás, a beruházás kezdetétől rendelkezésre áll. Idén azt tapasztaltuk, hogy azon ügyfelek is élnek ezzel a lehetőséggel, akik korábban nem használták ezt a megoldást. Fontos megemlíteni, hogy az NHP Hajrá program keretében lehetőség van ehhez államilag támogatott konstrukciók igénybevételére is. Azt nem tapasztaltuk, hogy időben előrébb hozták volna a támogatások előfinanszírozását, hiszen azok a tényleges költségek felmerülésével vannak szoros összefüggésben.
A másik kérdés, a folyamatok felgyorsításával kapcsolatban azt lehet mondani, hogy ez folyamatos banki célkitűzés. Az NHP Hajrá program keretében a tíz napos feldolgozási határidőt kaptak a hitelintézetek, ám nálunk voltak olyan hitelkérelmi folyamatok, amelyeknél mindez 2-3 munkanapot vett csak igénybe. E téren az agár hitelek vonatkozásában nincs különbség, minden ágazatnak fontos a gyorsaság.
Október elejétől igényelhető az OTB Banknál az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Plusz konstrukció. Mi az eddigi tapasztalat ezekkel a hiteltermékekkel kapcsolatban? Mennyire értik, és mennyire tudják a gyakorlatban használni az agrárvállalkozók?
Jól látható az érdeklődés, azonban a vállalati hitelpiacra mindig jellemző - főleg a beruházásoknál -, hogy egy-egy program indulását követően több hónap múlva érdemes az értékelést elkezdeni, mert addigra érnek be a tárgyalások. A kollégáink folyamatosan kínálják ezt a konstrukciót, így azt tapasztaljuk, hogy a már korábban benyújtott más konstrukciókban igényelt kölcsönök helyett is gyakran inkább az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Pluszt választják partnereink, a kedvező feltételei miatt. Ez is azt mutatja, hogy új hitel igen kedvező megoldást tud nyújtani a beruházások finanszírozására. Véleményem szerint a banki szolgáltatások kiajánlásánál ez a rugalmas, tanácsadói szemlélet roppant fontos, hogy milyen termék szolgálja legjobban az ügyfél igényeit.
