Mire jók az űradatok a mezőgazdaságban? Miért népszerű a városi gazdálkodás? Mire képes az agrárium új generációja? Tartalmas előadások, inspiráló panelbeszélgetések és konstruktív viták részesei lehettek a nézők a mezőgazdaság legégetőbb kérdéseiről szóló Future of Agritech konferencián, melyet a Design Terminal szervezett a deeptech startupokat támogató X-Europe program keretében - írják közleményükben.
Az online eseményhez egész Európából, sőt a tengerentúlról is csatlakoztak nézők a képernyők előtt. 14 országból összesen 23 előadó, elismert hazai és nemzetközi szakemberek gondolatait hallgathatták meg. A konferencia első napja az agrárdigitalizáció köré épült, és a mezőgazdaság új generációját is középpontba állította. A második nap során az ágazatot érintő tágabb kérdésekről, így például a klímaváltozás hatásairól, az élelmiszerek vízlábnyomáról és a COVID-19 következményeiről esett szó.
- hangsúlyozta Jónás László, a Design Terminal üzletfejlesztési vezetője, miért volt jelentős esemény a konferencia a teljes hazai agrárszektor számára. Az innovációs ügynökség hosszú idő óta dolgozik azon, hogy a magyar mezőgazdaság újgenerációs startup vállalkozások segítségével találjon megoldásokat az agrárium kihívásaira.
Jónás szerint a konferencia sikere azt is megmutatta, hogy a globalizálódó világban az európai mezőgazdaság fejlesztésének Magyarország lehet az egyik központja.
Doris Marquardt, az Európai Bizottság agrárprogramért felelős igazgatója nyitotta a két napos eseményt. Tolmácsolásában rögtön elhangzott az a gondolat, miszerint a mezőgazdaság ma két kihívással küzd: a fenntartható termelés problémakörével, és azzal, hogyan lehet mindeközben alacsonyan tartani a kiadásokat.
Az első napon a szervezők rögtön közös virtuális asztalhoz ültették a NASA Harvest igazgatóját, Inbal Becker-Reshefet és a European Space Agency (ESA) üzleti elemzőjét, Joana Kamenovát. Mindketten megegyeztek abban, hogy kritikus és bonyolult kérdéseket lehet megoldani a mezőgazdaságban azzal az elképesztő mennyiségű adattal, amely az űrkutatás jóvoltából az agrárszektor rendelkezésére is áll. Az egyik legfontosabb feladat, hogy elérhetővé - és olcsóbbá - tegyék ezeket az adatokat minden szereplő számára, a kormányoktól egészen a kistermelőkig. Illetve kiemelt kihívás a jövőben, hogy utóbbiak is javukra tudják fordítani az adatokat és képesek legyen használni az ezeket feldolgozó technológiákat.
Kevin Doolin, az ír Waterfood Institute of Technology igazgatója és Erik Pekkeriet, a Wageningen University and Research agrofood robotikáért felelős programmenedzsere is izgalmas beszélgetéssel hozta képbe a nézőket a robotika mezőgazdaságban való alkalmazásáról. A korábbi panelhez hasonlóan ők is kiemelt kihívásként utaltak a fenntarthatósági szempontokra, ezen kívül pedig központi téma volt a munkaerőhiány problémája és annak megoldása is.
- fogalmazott Erik Pekkeriet azzal kapcsolatban, hogy elöregedőben van az ágazat. Kevin Doolin szerint ezzel párhuzamosan nagyon fontos lenne edukálni a mezőgazdászokat arról, milyen előnyökkel járhat ezen technológiák bevezetése, hiszen kétségkívül a robotoké a jövő az agráriumban.
A konferencia kiemelt célja volt, hogy összehozza az ökoszisztéma szereplőit és a téma szakértőit. Az X-Europe program agritech körébe bekerült startupok is szerepet kaptak az eseményen. Hazánkat három vállalkozás képviseli egyébként a program ezen szakaszában. Az Agroninja a szarvasmarhák súlyának mérését forradalmasítaná megoldásával, a SMAPP Lab digitális kártevő csapdát fejleszt, az Inventori Solutions pedig a mezőgazdasági vállalatok készletnyilvántartását, gyártási folyamatait, terméknyomonkövetését digitalizálná korszerű technológiával.
