agrarszektor.hu • 2020. december 4. 08:30
Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon. Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent - derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből. Az elemzők nem számítanak az árszint jelentősebb csökkenésére a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt, ugyanakkor jelentősebb földár-emelkedésre sem.
Átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek tavaly a termőföldárak az egy évvel korábbhoz képest, az előző évi 8,1 százalékos drágulást követően, míg a korábbi években még kétszámjegyű volt az emelkedés mértéke. A reál értelemben vett árváltozás pedig ennél is alacsonyabb, mindössze 2,2 százalékos volt 2019-ben. A tulajdonszerzés szigorítását követő időszakban, 2014 óta így összesen 57,1 százalékkal drágultak hazánkban a földterületek, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig összesen 151 százalékos árnövekedésre került sor nominálisan, míg reál értelemben 106 százalékos volt a földek értékének változása.
2019-ben a Takarék Termőföldindex értéke a 2018-as 219,7-es szintről 232,2-re nőtt, míg a fogyasztói árindexszel deflált indexérték 170,8-ról 174,6-ra emelkedett.
Csökkenő ütemben drágulnak a szántók
Tavaly is növekedett a szántók ára, hektáronként 1,59 millió forintot kértek az eladók, a 2018-as 1,5 millióval szemben, így az emelkedés nominálisan országosan 6,2 százalékos volt. A drágulás ugyan folytatódott, az üteme ugyanakkor az elmúlt három évhez hasonlóan tovább lassult, a 2018-ban megfigyelt 8,3, a 2017-es 13,4, illetve a 2016 és 2015 között mért 15,1 százalékos emelkedést követően.
A régiók között jelentősebb eltérések voltak, az árak 3,7 és 11,6 százalék között változtak. A legnagyobb áremelkedés a Dél-Dunántúlon volt megfigyelhető, míg a legkisebb Közép-Magyarországon.
A legtöbbet régiós szinten a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,77 millió forintot), a második helyen az Észak-Alföld állt (1,69 millió forint), de nem sokkal maradt el a harmadik helyen lévő Dél-Dunántúl sem (1,67 millió forint). A legolcsóbbnak pedig továbbra is Észak-Magyarország számított, ahol a hektáronként fizetendő szántóárak még továbbra sem lépték át az egymillió forintot.
Megyei szinten az elmúlt évekhez hasonlóan 2019-ben is a legtöbbet Hajdú-Biharban kellett fizetni a szántóterületekért. Itt a fajlagos árak 2,1 millió forint körül alakultak, de Békésben is meghaladták a kétmillió forintot. A harmadik az előző évekhez hasonlóan Tolna majdnem kétmilliós hektáronkénti áraival. A legolcsóbban szántóterülethez jutni Nógrádban lehetett, itt kevesebb mint 840 ezer forintot kellett fizetni, de egymillió forint alatt maradtak az árak Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. A legnagyobb árváltozás Zala, Komárom-Esztergom és Tolna megyét jellemezte 2019-ben.
Járások szintjén, a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi járásban a legdrágábbak a szántók előbbinél megközelítették a hektáronkénti hárommillió forintot, utóbbinál 2,8 millió forint körül alakultak. A legolcsóbb területeknek a Bélapátfalvai járás mellett a Pétervásárai és az Ózdi számítottak 2019-ben.
Nagyok a különbségek a művelési ágak árdinamikájában
Nagy különbség mutatkozott tavaly a különböző művelési ágak árdinamikájában. Miközben a gyepek, rétek legelők esetében az árak 11,8 százalékkal emelkedtek, addig a szőlők esetében csökkentek. A szántók 6,2 százalékos áremelkedéssel álltak a második helyen, melyet az erdők és fásított területek követtek 3,4 százalékos árnövekedéssel, míg a gyümölcsösök csupán 1,1 százalékkal drágultak.
A különböző művelési ágak közül 2019-ben a legdrágábban a szőlők és gyümölcsösök cseréltek gazdát, mind a kettő esetében átlagosan 1,76 millió forintot kellett fizetni hektáronként. Utánuk a szántóterületek következtek 1,59 millió forinttal, majd a gyepek, rétek, legelők 1 millió forinttal, illetve az erdők és fásított területek, ahol a hektáronként fizetendő összegek a 900 ezer forintot haladták meg.
A 2010 óta tartó felívelési ütem több művelési ág esetében is megtorpanni látszott 2019-ben, például a szőlők esetében, ahol az árak némi mérséklődése is megfigyelhető volt, de a gyümölcsösöknél is csak nagyon enyhe volt a drágulás. 2010 óta a szőlők ára 97 százalékkal nőtt 2019-re, míg a gyümölcsösöké 168 százalékkal. Bár az áremelkedés üteme csökkent a szántóknál, valamint az erdők, fásított területek esetében, ott nagyobb lendületvesztés egyelőre nem látszott, előbbinél az árak 2010 óta 162 százalékkal, utóbbinál 106 százalékkal emelkedtek. Továbbra is jelentős áremelkedés jellemezte a gyepek, rétek és legelők művelési ágat, a 2010-es árakhoz képest 146 százalékkal kellett többet fizetni értük 2019-ben.
A legdrágábbnak számító művelési ágaknál régiós szinten is jelentős különbségek figyelhetők meg. A szőlők esetében például a legtöbbet a Közép-Dunántúlon kellett fizetni, hektáronként 2,7 millió forintot, míg a legkevesebbet az Észak-Alföldön kértek, 1,1 millió forintot.
A gyümölcsösök a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön kerültek a legtöbbe, ahol 1,9 millió forintot kellett fizetni hektáronként a területekért.
A gyepek, rétek és legelők Közép-Magyarországon bizonyultak a legdrágábbnak, 1,7 millió forintos átlagos hektáronkénti árukkal, míg a legkevesebbet, 804 ezer forintot Észak-Magyarországon kellett fizetni.
A különböző művelési ágak közül a korábbi évekhez hasonlóan szinte minden régióban a szőlők számítottak a legdrágábbnak 2019-ben is, kivételt csak az Alföld jelentett. A legtöbb helyen drágaságban a második helyen a gyümölcsösök álltak, míg a legolcsóbbnak az erdők és fásított területek számítottak, egyedül az Észak-Alföldön előzték meg árazásban a gyepeket, réteket és legelőket.
Nem várható jelentősebb árcsökkenés
A koronavírus-járvány és az átmenetileg recesszióba csúszó világgazdasági helyzet ellenére, a Takarék Termőföldindex elemzői még komolyabb recesszió esetén sem számítanak az árszint jelentősebb csökkenésére. Önmagában egy gazdasági visszaeséstől nem várják a mezőgazdasági jövedelmek érezhető, a földárakra is kiható romlását.
A termőföld ára a történelmi tapasztalatok alapján lefelé rugalmatlan, vagyis még recessziós környezetben is legfeljebb stagnál, esetleg minimális mértékben csökken. Nagyobb veszélyt a hozamszintek, a kamatok emelkedése jelenthetne, azonban ennek jelei egyelőre nem láthatóak. Keresleti oldalon a banki finanszírozási lehetőségek támogatják a földpiaci árak további lassú emelkedését, azonban az elemzők szerint a jelentősebb földár-emelkedés tényezői kimerülőben vannak.
A teljes elemzés a Takarék Index honlapján érhető el.