A három vírus árnyékában a túlélésért küzdő húspiacokról beszélt Fórián Zoltán, az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője, aki a Portfolio Csoport Agrárszektor 2020 Konferenciáján elmondta, hogy az idei év kulcsszavai a koronavírus, a baromfiinfluenza és az afrikai sertéspestis voltak. A sertésszektor tekintetében a szakértő arról zámolt be, hogy az elmúlt hetekben kisimultak az amerikai árgörbék, és a jelenlegi árak 10%-kal magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az amerikai sertéságazat szerencséje, hogy újra megnyílt számukra a kínai piac, így a koronavírus miatt elszenvedett belföldi piacvesztést vissza tudták hozni az exportban. A kínai import óriásit ugrott idén, az átlagos mennyiség kétszeresét vásárolták idén, noha az árak 13%-kal alacsonyabbak, mint 2019-ben. A szakember beszélt arról is, hogy Európában az afrikai sertéspestis németországi megjelenéséből kifolyólag már 10. hete esnek a felvásárlási árak, amelyek mostanra elérték a 40%-os csökkenést is. Magyarországon ez "csupán" 30%-os árcsökkenés. Fórián Zoltán érdekesnek nevezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokat mintha egyáltalán nem érintette volna az afrikai sertéspestis.
A baromfiszektor kapcsán a szakember elmondta, hogy újratervezésre lesz szükség, az ágazatnak idén ugyanis rendesen betett a koronavírus és a madárinfluenza. A számok azt mutatják, hogy egyedül a brojlercsirke tudta megőrizni a felvásárlási árpozícióit, a kacsa, a liba és a pulyka árai komoly csökkenésben vannak.
- mondta Fórián Zoltán.
A szakértő beszélt arról is, hogy a vágómarha-szektorban kiegyensúlyozott volt az idei év, de azért arra is emlékeztetett, hogy ez a támogatások nélkül nem így lenne. Fórián Zoltán a tejágazat kapcsán elmondta, hogy a tejárak stabilak, de a költségek jobban nőttek idén, és jelentősek az önköltség-különbségek is, ez pedig kezelést igényel és fejlesztéseket tesz indokolttá. Tej szempontjából Magyarország nettó importőrnek számít, de 2020 első 8 hónapjában csökkent az import mértéke, és nőtt az export. A szakember szerint a tejpiaci és tejár kilátások kedvezőek a jövőre nézve. Fórián Zoltán beszélt arról is, hogy egyre nő a növényi helyettesítő termékek piaca, és a gyártók mostanra már nem csak egy piaci rést keresnek maguknak, hanem a tejtermékpiacra céloznak. A tejpiaci árak tekintetében a szakértő szerint mindenképpen érdemes a kínai történéseket is figyelni. Az ázsiai nagyhatalom messze van az önellátástól, de nagyon durva importnövekedést produkál, ami világviszonylatban stabilizáló hatással van a tejárakra.
Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója arról beszélt, hogy mint mindenkinek, nekik is kihívásokkal teli év volt a 2020-as. Az év jól kezdődött, és optimisták voltak, hogy viszonylag stabil és kedvező alapanyaggal fognak tudni dolgozni egész évben, és a késztermék-piacok is stabilnak látszottak, aztán márciusban egyik hétről a másikra minden megváltozott. A bioetanol ára gyakorlatilag egy-két hét alatt 40-50%-kal bezuhant, és már a termelési költség alá is került, de ekkor még nem látták, hogy ez mit fog jelenteni. A bioetanol-gyártás során ugyanis rengeteg takarmány-alapanyag keletkezik, de ha a vállalat egyik lába veszteséges, az meghatározza annak egész működést. Akkor és ott komolyan megkérdőjeleződött, hogy ilyen feltételek mellett tudnak-e üzemelni. A szakember elmondta, hogy a koronavírus-járvány első hullámában alapvető prioritás volt a munkavállalóik megvédése. Lényegében már a legelső héten bevezettek olyan óvintézkedéseket, amikkel el tudták szeparálni az embereket egymástól, valamint digitalizálni és automatizálni tudtak olyan folyamatokat, amelyek eddig papíralapon működtek, mint például a kamionokkal kapcsolatos ügyintézés, a mérések és a mintavételek. Reng Zoltán elmondta, hogy a tavaszi hullám után a bioetanol-piac helyreállt, és az izocukorpiac a várakozásoknak megfelelően teljesített. A HoReCa-szektorban bezuhant az értékesítés, de a többi területen stabil volt. Az ősszel elkezdődött második hullám miatt ismét védelmi intézkedéseket vezettek be, az irodai alkalmazottak megint otthonról dolgoznak. Pozitívumként említette a szakember, hogy bioetanol kezd önálló életet élni, és a kereslet-kínálat egyensúlyban van, a cukorpiacot illetően azonban inkább kivárásra játszanak. Minden azon múlik, hogy milyen eredmények lesznek Európában, helyreáll-e az az egyensúly, ami a kvótarendszer megszűnésével felbomlott, és hogy három év után elkezdenek-e emelkedni az izocukorárak.
A kukoricapiaccal kapcsolatban Reng Zoltán elmondta, hogy nagyon érdekes év volt az idei. Magyarországon rekord termésátlag született, több mint 8,6 tonna/hektár átlaggal takarították be a termést szinte mindenhonnan, és 8,3 millió tonnás össztermés lett. Ami idén különleges volt, hogy a betakarítási időszak közben folyamatosan emelkedtek az árak, de ennek is megvolt az oka. A szakember emlékeztetett rá, hogy a Fekete-tengeri régióban szinte minden országban kiesett egy bizonyos termésmennyiség, ráadásul Kína óriási ütemben kezdett felvásárolni a következő időszakra. A drasztikus áremelkedés, amikor 3 hónap alatt 30%-ot emelkedett a kukorica ára, legfőbb oka az volt, hogy nemcsak Magyarországon, de mindenhol, a régióban, Európában és Amerikában is késett a betakarítás. A 30 ezer tonnás nagy hajók, amik ott álltak és vártak az árura a Fekete-tenger kikötőiben, azok a végén már bármilyen árat megfizettek, hogy megtöltsék a rakterüket, mert még ez is olcsóbb volt, mint a hajó költségeit kifizetni. Ez Reng Zoltán szerint egy hatalmas nyomás volt, ami annak fényében különösen érdekes, hogy idén globálisan 40 millió tonnával több kukorica termett, mint tavaly. De ennyivel nem esznek többet az állatok, vagy az emberek.
- mondta Reng Zoltán.
A szakember elmondta, hogy nem lát olyan alapot, ami alátámasztaná ezt a hatalmas áremelkedést, és már a párizsi tőzsde is napok óta jelentősen csökken. A kereslet-kínálati egyensúly meg fogja találni magát, és amint Kína felhagy ezzel az őrült felvásárlással, ez azonnal érzékelhető lesz. Reng Zoltán rámutatott, hogy a globális várakozásokat nézve, az látható, hogy a vevők úgy várják, hogy kukoricából néhány millió tonnával kevesebb lesz, de búzából épp ennyivel lesz több. Nem fog érvényesülni tehát az a hatás, hogy a búza kereslete húzná a kukorica árait. Reng Zoltán szerint a 2021-es év nagyon nehéz lesz, de legalábbis nem lesz könnyebb, mint amilyen az idei év volt. A szakember abban bízik, hogy jövő ilyenkor azt mondhatja majd az ágazat, hogy a 2022-es év nagyon jó lesz, ő pedig személyesen azt reméli, hogy a cukorpiacon egyensúly lesz végre jövő év végére.
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) ügyvezető igazgatója az idei évvel kapcsolatban elmondta, hogy a sertéságazat a körülményekhez képest jól van. Értékesítési ár vonatkozásában erősen indult az év - ez mentette meg őket -, mert aztán egy komoly lejtmenet kezdődött. Először a koronavírus okozott bizonytalanságokat és vetett fel nehezen megválaszolható kérdéseket az ágazatban, majd most ősszel az afrikai sertéspestis németországi megjelenésének a hatásai is begyűrűztek Magyarországra, különösen az árakban. A szakember elmondta, hogy a telepi belépéseket és a folyamatos munkát el tudták látni, de ezt egyre nehezebb volt megszervezni, mert ezekhez be kell menni az állattartó telepekre, és az itt dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas, ami a koronavírus miatt külön probléma volt. Fitos Gábor szerint most kellene elindulnia a sertésárak görbéjének visszafelé, de az értékesítési árakra gondolva attól tartanak, hogy nem ez fog bekövetkezni. Fórián Zoltán megjegyzése szerint szerint kicsi az esély arra, hogy jövőre a sertésárak felfelé kezdenek mozogni, inkább stagnálásra lehet számítani.
Az idei állatlétszámokat illetően Fitos Gábor elmondta, hogy a saját számaik alapján 2020 októberében a magyarországi sertéságazat ugyanott tart, mint 2019 októberében. A támogatási igények alapján a sertéstartók évente 200-205 ezer tenyészkocára igényelnek állatjóléti támogatást, és negyedévente 1-1,05 millió hízóra. A szakember elmondta, hogy a MSTSZ számai eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataitól, de ennek módszertani okai vannak. Fitos Gábor szerint az ő adataik naprakészebbek, mert az elmúlt két év alatt az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) alapján leltáraztak, az egyedi füljelzők leolvasása alapján, a területi felelős pedig ténylegesen belépett a telepre, és ellenőrizte, hogy az adott koca ott van-e, ahol lennie kell, ezzel szemben a KSH-nak önkéntes alapon szolgáltatnak adatokat a gazdák. A szakember elmondta, hogy 2019-ben elmúlt évben 150 ezer kocát leltáraztak, és csak nagyon kevés jelöletlen állatot találtak. Fitos Gábor szerint a hivatalos statisztika és az ő méréseik közötti eltéréseket az okozhatta, hogy tavaly az év vége felé a PRRS-mentesítés és az afrikai sertéspestis megelőző intézkedései kapcsán történtek kivágások. 2019 októbere és 2020 októbere között azonban megtörténtek a visszatelepítések, és az MSTSZ ismét 200-205 ezer kocát regisztrált.
- mondta Fitos Gábor.
A szakember elmondta, hogy 2021-ben Hajdú-Bihar és Békés megyékben lesznek újabb kivágások a PRRS-mentesítések miatt. A MSTSZ abban bízik, hogy ezek után a sertéstartók vissza fogják telepíteni a kivágott állományt. Fitos Gábor szerint egy év múlva az lesz a legérdekesebb téma, hogy az év eleji várható nehézségek után mit tudott javítani a második félév a sertéságazat helyzeten, illetve hogy a 2020-as átlagárakat el tudjuk-e csípni. 2021 nagy kérdése, hogy mi lesz az Európai Unióval és Németországgal a sertéspestis-ügyben, és hogy hova jutott el Kína a fejlesztéseivel. Fitos Gábor szerint fontos, hogy a mezőgazdasági szereplők jövőre is motiváltak legyenek a folytatásra, és jó árakat tudhassanak maguk mögött.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy pontosan 9 hónap telt el az utolsó Agrárszektor Konferencia óta, ahol még arról beszélt, hogy gyengélkedik a világ takarmánygyártása, és vajon 2020 lehet a gyógyulás éve, de most már biztos, hogy ez a remény nem vált be. A szakember elmondta, hogy a világ takarmánygyártása 2014 és 2018 között egy komoly, 16-18%-os növekedést mutatott, majd 2019-ben történt egy erős visszaesés. A koronavírus-járvány berobbanása előtt még lehetett bízni abban, hogy ez változni fog, de aztán hamar kiderült, hogy idén is csökkenés lesz várható a világ takarmánypiacán. A szakember elmondta, hogy 2020-ban 1,1 milliárd tonnához fog közelíteni a világ takarmánygyártása, és az idei csökkenésben óriási szerepe van az afrikai sertéspestis hatásának, amely a tavalyi év után idén jelentősen visszavetette a sertéstakarmány-termelést. Kulik Zoltán beszélt arról is, hogy amíg 2017-ben még közel egymilliárdos volt a világ sertésállománya, addig 2016 és 2018 között 220 millió egyedet kellett kivágni, 2018 és 2020 között pedig további 127 millió állattal csökkent az állomány. Egy ilyen mértékű, megközelítőleg 33%-os csökkenés a takarmányfelhasználásban is borzalmas kieséseket okozott, összesen 135 millió tonna takarmány esett ki. Kulik Zoltán szerint a kivágott állomány helyett hiába állítottak be újat, a takarmánypiac negatív tendenciái ennek a kiesésnek köszönhetőek. 2020-ban Kína sertésállománya 30%-kal csökkent (428 millió egyedről 310 millió egyedre), míg Európában és az Amerikai Egyesült Államokban együttesen mindössze 3 millióval csökkent az állomány, világszinten pedig egy 16%-os csökkenés történt, ezzel összefüggően pedig csökkent az éves vágások száma is. Kulik Zoltán szerint 2020-ban további takarmánycsökkenés várható a világban.
A szakember elmondta, hogy Magyarország takarmányozását és a magyar takarmányköltségeket szinte teljesen meghatározza az ágazat teljes kitettsége a forint-euró árfolyam ingadozásainak. Kulik Zoltán rámutatott, hogy az idei 9-10%-os forintgyengülés miatt azok az additívek, vitaminok, mikroelemek, foszforhordozók, amiknek a világpozíciójában nincs változás, 8-10%-kal drágultak, míg a fehérjehordozóknál, főleg szójababnál már az év elejétől érezhető volt ez a hatás. 2020 első negyedévéhez képest a negyedik negyedévre az extrahált napraforgódara ára 63%-kal nőtt, az extrahált szójadara ára 33%-kal, az MCP (monokalcium-foszfát) takarmánykiegészítő ára 28%-kal, a kukoricáé pedig 37%-kal emelkedett.
- mondta ki Kulik Zoltán.
A szakember szerint az elkövetkező fél évben a növénytermesztés jövedelmezősége és az állattenyésztés jövedelmezősége teljesen ketté fog válni. 2020 növénytermesztési szempontból egy átlagosnál jobb, mondhatni átlag fölötti év volt, akár a hektáronkénti termésátlagot, akár a teljes termést nézve. Kukoricára és napraforgóra ez kimondottan igaz volt. A magyar takarmányipar elmúlt 15 évét elnézve nagyon nagy változás nem történt, kivéve a sertéstenyésztés nagyságát, ahol az látható, hogy megfeleződött az állomány. Az alapanyagárak növekedése azonban óriási plusz költségeket jelent az állattenyésztőknek, ami a következő fél évben nagyon erősen érezhető lesz az ágazatban. Kulik Zoltán példaként elmondta, hogy a tejtermelésben, napi 30 literes termelésnél az alapanyagárak emelkedése 260-270 forintos költségnövekedést jelent, vagyis literenként 9-10 forinttal lett drágább a tej előállítása. Ez nagyjából 10%-os előállítási költségnövekedésnek felel meg. A sertéshizlalás tekintetében 1 kilogramm sertéshús előállítása 48-49 forinttal lett drágább, ami szintén bőven 10% felett van.
A koronavírus-járvány első hullámával és az év tapasztaltaival kapcsolatban Kulik Zoltán elmondta, hogy a legintenzívebb szakasz március-április volt, amikor az országban minden takarmánygyártó és -keverő példaértékűen összefogott, és kisegítette egymást. A szakember szerint gyakorlatilag az ágazat március 15-e és április 30-a között (másfél hónap alatt) 3 havi takarmányt és tápot készített elő, ehhez viszont 24/7-ben, éjjel-nappal mentek az üzemek, viszont ennek köszönhetően minden állattartó időben megkapta a szükséges mennyiségű takarmányt. Ennek ellenére sokan kezdtek el készleteket felhalmozni, hiába mondták a gyártók, hogy lesz elég takarmány. Kulik Zoltán elmondta, hogy ekkor azért a gyártók is tartottak tőle, hogy ki fognak fogyni olyan alapanyagokból, amikhez akkoriban nehezen lehetett hozzájutni. Aztán júniusban meg elkezdték szabadságra küldeni az embereket, mert ott volt legyártva a rengeteg táp és takarmány, állatból viszont nem lett több. Bár a szakember tart tőle, hogy most jön még a neheze, azt el kellett ismernie, hogy mind a mind a szakma egésze, mind a takarmányipar sztenderd évet zárt, de Kulik Zoltán a 2021-es évtől sokkal jobban tart, mint 2020-tól.
A tejágazattal kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a tejágazat idén megmutatta, hogy az állattartás egyik legnagyobb stabilitásra képes részét adhatja. Mivel logisztikai szempontból a tej az egyik legproblémásabb, az állattartók márciusban, a járvány berobbanásakor nagyon féltek, hogy meg tudják-e oldani a szállítást és az értékesítést. A helyzetet bonyolították az olaszországi lezárások, a kamionosok körében megjelenő bizonytalanság és pánik, aztán végül úgy alakult, hogy a tejár egész évben állandónak volt mondható, átlagosan 100 forint fölött volt. Nem voltak olyan kilengések, mint a baromfi- vagy a sertésszektorban, ahol 330-580 forint között mozogtak az árak. Kulik Zoltán beszélt arról is, hogy a szarvasmarha-szektorban az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy ha a koronavírus bejut az állattartó telepre, akkor ki fogja megfejni az állatokat? Több partnerük konkrétan karanténba helyezte a telepeit, és a munkások szép prémiumfizetéssel gyakorlatilag egy hónapig ott laktak.
A tömegtakarmányok kapcsán a szakember elmondta, hogy a kezdeti félelmek ellenére végül lett elegendő. Tömegtakarmány-bázis normális áron, normális mennyiségben tartalékban megvan mindenkinél, ami jó alap, és szükség is lesz rá, mert a többi oldalon őrült nagy problémák lehetnek. A fehérje-hordozók terén kezd egy komolyabb hiány kialakulni, a CGF-k (Corn Gluten Feed) pozíciója felértékelődött, de ami nincs, abból nem lehet szerezni. A meglevő készleteket kell beosztani. Kulik Zoltán szerint a tejágazat általánosságban (a koronavírus vonatkozásában) abszolút konszolidált, normális évet zárt, de a 10 forint körüli takarmányköltség-növekedés erősen érezhető lesz ebben az ágazatban is. A szakember szerint a 2020-as évet senki nem fogja elfelejteni, de a Vitafort Zrt. számára a 2021-es év, legyen bármilyen nehézségekkel teli, az egyik legfontosabb lesz. 40 éves évfordulójukat fogják ünnepelni, és február-március környékén fog elkezdődni a vállalat egyik legnagyobb beruházása.
Bognár Lajos, országos főállatorvos és az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy 2021-ben Európában jelen lesz a madárinfluenza, és ez alól valószínűleg Magyarország se lesz kivétel. A baromfiágazat sorsa azon múlik, hogy el tudjuk-e kerülni az idei évi járványhoz hasonló helyzetet, és hogy az állattartók be tudják-e tartani a járványvédelmi szabályokat, azaz folyamatosan és készségszinten tudják-e működtetni a járvány megelőzéséhez és elfojtásához szükséges intézkedéseket. És ugyanez igaz a sertéságazatra is az afrikai sertéspestis vonatkozásában. Bognár Lajos szerint az mindenképp nagy sikernek könyvelhető el, hogy Magyarországon továbbra sincs házisertésben járványkitörés, de ne higgye senki, hogy ez megfelelő fegyelem és odafigyelés nélkül továbbra is fenntartható!
- mutatott rá Bognár Lajos.
Az országos főállatorvos szerint az látszik a térképen, hogy a vaddisznókban továbbra is terjed a betegség, immáron nyugat felé is. Szinte egész Kelet-Magyarországot fertőzött, magas kockázatú területté kellett nyilvánítani. Ez Bognár Lajos szerint arra hívja fel a figyelmet, hogy az alommal, takarmánnyal, egyszerű állatmozgással a sertéspestis bármelyik telepet veszélyezteti. A szakember szerint az állategészségügy számára nem volt egy pihenőév az idei, és a jövő évi se lesz az. Koronavírus ide, koronavírus oda, gyorsabban és nagyobb számú állatot kellett leölniük a madárinfluenza-járvány elfojtásához, mint 2017-ben, pedig már akkor is azt hitték, hogy ilyen kis területen ennyi madarat nehéz összezsúfolni, de sikerült, még többet is. Bognár Lajos reméli, hogy most még nincs annyi madár, olyan rossz járványvédelmi feltételek között, mint idén az év elején. A szakember a PRRS-mentesítéssel kapcsolatban elmondta, hogy önmagában a mentesítés nem befolyásolja az darabszámot, még akkor sem, ha állománycserével történik a mentesítés, mert akkor ott újra kell telepíteni az állományt. A szakember elmondta, hogy az az általános tapasztalat, hogy ahol újratelepítés történt, általában jobb tenyészanyaggal dolgoznak az állattartók és javítanak az tartás körülményein is, vagyis ezáltal javult a telepek termelékenységi hatékonysága.
Bognár Lajos elmondta, hogy magában a koronavírus sem befolyásolta a mentesítést, inkább csak a HoReCa-szektor kiesése miatt a feldolgozott termékek értékesíthetőségét befolyásolja. A szakember szerint a koronavírus általában az élelmiszerek tekintetében megmutatta, hogy nem az élelmiszer-biztonsággal hanem az ellátásbiztonsággal voltak gondok eleinte. A kialakult helyzetben minden piaci szereplő érdekelt volt benne, hogy lehűtsék a vásárlói felbuzdulásokat, ami sikerült is, és végső soron stabilabb lett az ellátás. Az országos főállatorvos szerint a járványnak volt egy pozitív hatás is: az élelmiszergyártóknak nem kell annyit költeniük marketing, hogy a magyar vásárlókat a magyar termékek irányába tolják. Bognár Lajos elmondta, hogy egy év múlva nem szeretne arról beszélni, hogy sikerült megoldaniuk egy minden eddiginél nagyobb állatjárványt, arról viszont érdemes lenne majd eszmét cserélni, hogy hogyan sikerült megőrizni a hazai élelmiszerlánc biztonságát és a vásárlói bizalmat. Az országos főállatorvos figyelmeztetett, hogy ha a vásárlók nem veszik meg a magyar termékeket, akkor nem lesz könnyű a helyzet jövő ilyenkor.
Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a 2020-as év első fele kicsit könnyebb volt annak ellenére, hogy márciustól karanténhelyzet állt elő. De mindent mérni kellett és kell továbbra is. Újra kellett tervezniük és szervezniük a napi munkát. A szakember elmondta, hogy a szakértőik tavasz óta nem tudnak külföldre utazni, ezért új csapatokat kellett felállítaniuk, az irodai dolgozók pedig otthonról végezték a munkájukat. Párkányi Gábor szerint a legnagyobb kihívás a laboratóriumi munka megszervezése volt, mert a terepen levő kollégák el tudták végezni úgy a mintavételeket, hogy ne találkozzanak más emberekkel, de a laboratóriumi méréseket még nem sikerült távolról megoldaniuk. A járványhelyzetre való tekintettel több laboratóriumban végezték a vizsgálatokat, hogy akkor se álljanak le, ha bármelyiket átmenetileg be kell zárni a vírushelyzet miatt. Bevezették a nyújtott műszakot, a harmadik műszakot és esetenként a hétvégi munkavégzést is. A szakember beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány első hulláma során óhatatlanul is az automatizálás és a digitalizálás irányába mozdultak el. Ennek megszervezése legkönnyebben az irodai munkák terén sikerült, a laboratóriumokban már nehezebb dolguk volt. Új gépeket kellett beszerezni, új helyszíneket kellett megnyitni, ezzel együtt akkreditációkat kellett bevezetni. Az automatizálás és digitalizálás megvalósítása a területi munkában volt a legnehezebb, de itt is elindultak a fejlesztések. A terménytárolókban az áru állagának figyelését távolról, digitális módszerekkel, szenzorokkal és applikáció segítségével végzik.
Párkányi Gábor az idei termésekről elmondta, hogy az árpánál aratáskor, a tavaszi csapadékhiány miatt hektolitersúly problémákkal szembesültek, de a termelőknek ezeket a tételeket is sikerült értékesíteni. A repcénél az időjárási tényezők hatására az olajtartalom alacsonyabb volt, a búzánál a szárazság, majd a később megérkező csapadék miatt bizonyos beltartalmi értékek gyengébbek voltak. A napraforgót időjárási okokból nem kellett különösebben szárítani, így a betakarított termények kikerülték a tisztítót, ezért keverékességi problémák adódtak. A szakember a kukoricaexport kapcsán elmondta, hogy az olaszok az év első felében borzasztóan bevásároltak, így később már nem volt szükségük kukoricára. Azonban az elmúlt évekhez képest idén, már januárban rendkívül erősen megindult az áruszállítás a Dunán, Konstanca irányába. Ez jelen pillanatban is tart, bár látszik némi csökkenés a volumenben és a kötésekben. Párkányi Gábor a kukorica kapcsán beszélt arról is, hogy a csapadékosabb időjárás nem csak a betakarítási, de az ezt követő folyamatokat is befolyásolta, tisztítani és szárítani kellett a termést.
- mutatott rá Párkányi Gábor.
A szakember elmondta, hogy folyamatosan követik, monitorozzák a toxinszinteket, és sajnos azt tapasztalják, hogy egyes tételeknél bizonyos toxin értékek magasak. Ez pedig a raktározás során nem csökkenni, inkább emelkedni szokott. Párkányi Gábor elmondta, hogy idén az aflatoxin, és az ochratoxin sem tűnik aggasztónak, viszont fuzáriumgombák által termelt toxinokat találnak több-kevesebb mennyiségben. A szakember leszögezte, hogy pánikra nincs ok , de oda kell figyelni a tételekre. Ezért mindenkit arra buzdítanak, hogy szűrjön, figyeljen és kövessen, mert vannak magas, kiugró értékek, ráadásul ez a paraméter nem keverhető, ezzel nem szabad átlagolni.
Párkányi Gábor az afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy tavaly és idén is érkezett hozzájuk felkérés a kukoricával kapcsolatban, hogy hordozza-e a vírust, de nem volt pozitív laboratóriumi eredmény. A koronavírussal kapcsolatban még nem volt hasonló megkeresésük. A szakember arról is beszámolt, hogy még mindig csak folyamatban van a helyes raktározási gyakorlat megvalósítása. A gazdák gondosan megtermelik a terményt, a felhasználás is maximálisan magas színvonalon történik, a raktárak azonban időnként még sötét lyukaknak számítanak. Párkányi Gábor szerint csak arra kell odafigyelni, hogy száraz és tiszta legyen a termény, tiszta raktárakba tegyék be, megfelelően tárolják és figyeljenek rá. Általános gyakorlat, hogy december közepén a legtöbb telep bezárja a kapuit, január közepe előtt nem is nagyon nyitnak ki. Akkor csodálkoznak rá a kialakult helyzetre. A szakember példaként hozta fel, hogy egy 100 ezer tonnás készlet ellenőrzésénél 70%-ban tapasztalnak problémát, jellemzően raktári rovarkártevők jelenlétét, penészesedést és melegedést. Éppen ezért arra bátorítják a raktározókat, hogy használjanak távfelügyeleti rendszert, aminek a segítségével okostelefonról vagy számítógépről távolról is folyamatosan láthatják az áru különböző paramétereit, elsődlegesen a hőmérsékletét. Ha valamelyik érték probléma kialakulására utalna, időben közbe lehet lépni, és megakadályozható, hogy több száz, vagy több ezer tonna termés vesszen kárba. Párkányi Gábor végezetül beszélt arról is, hogy bizakodó a jövő évet illetően, és reméli, hogy egy év múlva majd arról tudunk beszélgetni, hogy mennyire féltek 2021-től, és mégis milyen jól sikerült megoldani a felmerülő kihívásokat.
A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Feldman Zsolt: Összetett kihívásrendszerben is jól teljesített 2020-ban a magyar agrárium
- A gyors büdzséalku és a klímavédelem fontosságát hangsúlyozta a lengyel agrárbiztos a Portfolio konferenciáján
- Drasztikus változást hozott 2020: megszólaltak a magyar agrárium nagyágyúi
- Elmebeteg év az idei az agrárhitelezésben
- Ezért fontos a magyar agráriumnak a gyors büdzséalku: üzent a lengyel agrárbiztos
- Csődhullám indul a magyar sikerágazatban? - Kormányzati segítséget kértek a vállalatvezérek a Portfolio konferenciáján
- Vallottak a szakemberek: lassan pont kerülhet a KAP-probléma végére?
- Ők lettek 2020-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
- Hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak Lázár János: ki kell szorítani őket az országból
- Megszólaltak a nagy vállalatvezérek: csődhullám indulhat a magyar baromfiágazatban
- Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart
- Ezt sok gazda meglépte: új korszakot indított a koronavírus-járvány a magyar agráriumban
- Őrült év az idei a magyar agrárfinanszírozásban: de mire számíthatnak a gazdák?
- Itt a bejelentés: dömpingszerű pályázatkiírások jönnek a magyar agráriumban 2021-ben
- Megtudtuk: ez okoz most komoly fejfájást a Sió gyümölcslégyártónak
- Lesz-e elegendő vetőmag és műtrágya a vírushelyzetben? - Vallottak a szakemberek
- Nagyot robbant az idei Agrárszektor Konferencia: 800 online néző követte az eseményt
- Amiről kevesen beszélnek: a generációváltás pénzügyi és befektetési oldalról nézve
- Így védhetők ki a milliárdos aszálykárok: új megoldások a magyar mezőgazdaságban
- Adatkezelés a magyar agráriumban - Mi az érdeke a gazdálkodónak és mi az államnak?
- Óriási lemaradásban a magyar élelmiszeripar: szemléletváltást sürgetnek az elemzők
- Megszólalt a szakértő: ezek a kihívások várnak a magyar agráriumra 2021-ben
