Az Európában sem ismeretlen módszer lényege, hogy miután a maláj szakhatóságoktól a valóban halal hús megkapta a minősítést, az importőrök vagy a kereskedők a nagyobb profit reményében összedolgozták és újracsomagolták azt vagy nem halal húsokkal, vagy olcsón beszerezhető ló- vagy kenguruhússal, írta meg a Világgazdaság a helyi New Straits Times információi alapján.
A megvesztegetett vámosok és kormányzati hivatalnokok Kínából, Ukrajnából és Dél-Amerikából származó, eleve hamisított jelzésű marhahússzállítmányokat is beengedtek az országba. A külföldi vágóhidaknál foglalkoztatott halal minőségellenőrök is benne voltak a kartellben, valahol az alsóbb, de még jól megfizetett szinteken.
A kartellt felgöngyölni hivatott hatóságok egyetlen nevet sem árultak el, csak annyit tudni, hogy az ország három legnagyobb feldolgozójától garantáltan tiszta húst vásárolhat a lakosság. Ugyanakkor a kínálat drasztikusan csökkenhet majd, miután a helyi kereskedelmi szövetség arra kérte 6 ezer tagvállalatát, hogy az ügy tisztázásáig csatlakozzanak az általa meghirdetett marhahúseladási moratóriumhoz, értesült a Bloomberg.
Tavaly a maláj kormány még azon volt, hogy a világ legnagyobb halal húsközpontjává fejlessze az országot, s globálissá tegye az általa 2000-ben kidolgozott minősítési szabványt, amelyet eddig is számos muszlim vagy részben muszlimok lakta országban nem hivatalosan, de elismertek, és olyan multik is alkalmaztak, mint a Nestlé, a Colgate-Palmolive és az Unilever. Épp ezért a kartell lebukása hatalmas presztízsveszteség a távol-keleti ország számára.
Emellett óriási üzleti bukással is fenyeget, hiszen Malajzia évi 9 milliárd dollár értékben exportál halal védjeggyel ellátott élelmiszereket, gyógyszereket és kozmetikumokat, főleg az Egyesült Államokba, Japánba, Kínába és Szingapúrba. A halal termékek globális piaca évi 2300 milliárd dollárosra tehető, s gyorsan bővül, mivel a világ muszlim népessége 2030-ra a mai 1,8 milliárdról 2,2 milliárdra fog nőni az előrejelzések szerint.