- írja szerdai közleményében az MME.

A varangyok az általános közvélekedéssel szemben nem nyálkás, és nem veszélyes állatok. Mivel a vizet csak a szaporodási időszakban vagy nagy nyári melegben keresik fel, bőrük a szárazföldi léthez idomult, ennek megfelelően más kétéltűekhez viszonyítva szárazabb tapintású - olvasható az MME szerdai tájékoztatójában, amely szerint ha egy varangyot közelebbről szemügyre veszünk, a tekintete kifejezetten barátságos, szája mosolyra görbül, szemei fémeszöld színűek.

A zöld varangy mérsékelt égövben természetes körülmények között a nyílt területek lakója, a zárt, sötét erdőket általában elkerüli. A közlemény szerint olyan sikeresen alkalmazkodott a mesterséges környezethez, hogy lakott területeken sokszor jóval nagyobb egyedsűrűségben fordul elő, mint a természetben. 

Hazánkban szinte minden településen megtalálható. Alapvetően éjjeli állat, nappal falak, járdák repedéseibe, rágcsálók üregeibe, kerti limlomok alá bújva pihen. Tápláléka főként rovarokból áll, de a pókokat, ászkarákokat és gilisztákat is elfogyasztja.

Szaporodási időszaka többnyire április-májusra esik. Ekkor az év nagy részében szárazföldi életet élő állatok a sekély vizekhez vonulnak. A hímek a lótücsökhöz hasonlító, pirregő hívóhanggal próbálják felkelteni a nőstények figyelmét. A nagyobb példányok akár tízezernél is több petét rakhatnak le hosszú zsinórokba rendezve. Párzás után elhagyják a vizet. A vízben fejlődő lárvái főként elhalt vízinövényeket és algatáplálékot fogyasztanak. Az ebihalak átalakulása nyárra esik, a vizet elhagyó fiatalok egy-két centiméter hosszúak.

A zöld varangy Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. Lakott területeken a zöld varangy gyakran esik a gépjárművek áldozatául, esős éjszakákon tömegesen hullanak el közútjainkon. Sajnálatos módon tudatlanságból szándékosan is pusztítják. A klímaváltozás okozta aszályok, a települési zöldterületek eltűnése vagy a búvóhelyektől mentes "steril" kertek terjedése szintén előnytelen számukra - olvasható az MME közleményében.