A gabonafélék árindexe 1%-kal emelkedett novemberhez képest és összesen 6,6%-kal az év során. Megdrágult mind a búza, kukorica, cirok és rizs exportja is, részben a termelési kilátások rosszabbodása miatt az amerikai kontinensen és Oroszországban. Éves szinten a rizs exportára 8,6%-kal volt több tavaly mint 2019-ben, ez a kukorica és a búza esetében 7,6% és 5,6%-ra rúgott.

A FAO növényi olajokra vonatkozó árindexe 4,7%-kal ugrott meg decemberben, amivel 2012 szeptembere óta nem látott szintre ért. Az ok: a legjelentősebb pálmaolaj-termelő országok készlethiányát tetőzte Indonézia kereskedelmi nehézségei. A szójaolaj nemzetközi árára hatással voltak az elhúzódó sztrájkok Argentínában, gátolva a termelést és a tengeri szállítást. Éves átlagban 19,1%-kal teljesítették túl a 2019-es értéket.

A tejtermékek ára 3,2%-kal nőtt, amely emelkedés már hetedik hónapja tart, miután erős globális keresleti hiány lépett fel a szárazabb és melegebb időjárás miatt a Csendes-óceán térségében, továbbá a magasabb belső kereslet miatt Nyugat-Európában. Mindemellett a tejtermékek ára összesítve 1%-kal alulmúlta a tavaly előtti éves szintet.

A húsfélék 1,7%-ot drágultak és a teljes évi átlaguk 4,5%-kal volt alacsonyabban a 2019-esnél. A szárnyasok iránti kereslet felélénkült decemberben, főleg a Közel-Keleten és a legfőbb termelő országokban, miközben Európában a madárinfluenza sújtja az ágazatot. A sertéshús ára valamelyest csökkent miután a felfüggesztették a német export Ázsiába az afrikai sertéspestis megjelenése miatt.

A korábbi drágulás után a FAO cukorár-indexe 0,6%-kal csökkent decemberben. Az év egészét tekintve még így is 1,1%-kal teljesítették túl a korábbi éves átlagot, köszönhetően a kínai import erősödésének és az indonéz élelmiszeripar finomított cukor iránti keresletének, amit a pozitív brazil és indiai termelési kilátások sem tudtak ellensúlyozni.