Az Agrárminisztérium által létrehozott rendszer az egyéb kockázatokra is kiterjed: az állat-, növénybetegségekből, a piaci árak csökkenéséből, a piacvesztésből, az árfolyamváltozásokból vagy a termelés során felmerülő költségnövekedésből adódó jövedelemcsökkenés részbeni kompenzálására is alkalmas, írta meg a Magyar Nemzet. A mezőgazdasági termelők öngondoskodásán is alapuló krízisbiztosítás tehát ellensúlyozhatja az előre nem látható gazdasági és természeti események okozta termelői károkból adódó jövedelemcsökkenést. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a növénytermesztők mellett az állattenyésztők előtt is nyitva áll, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.
Február 1-től lehet csatlakozni az új kockázatkezelési rendszerhez: itt vannak a részletek
A kockázatkezelési alapból a termelő automatikus krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt, ha az elmúlt három év átlaga alapján számolt jövedelme legalább 30%-kal visszaesik. A termelő jövedelemkiesésének legfeljebb 69,9%-a kompenzálható. Az átlagos jövedelem megállapításához a gazdálkodónak meg kell adnia az előző három év gazdálkodási adatait.
A kompenzációs kifizetésekre nemcsak az évente befizetett termelői hozzájárulások nyújtanak fedezetet, hanem az azt kiegészítő vidékfejlesztési támogatás is. A krízisbiztosítási rendszer fedezetének 30%-a a termelői befizetésekből, 70%-a pedig a vidékfejlesztési támogatásból adódik össze.
A rendszer működtetésével összefüggő feladatokat a Magyar Államkincstár látja el. A rendszerhez önkéntes alapon, kérelem benyújtásával lehet csatlakozni. A belépésre évente egy meghatározott időszakban, februárban van csak lehetőség. A gazdálkodó a belépés napját követő harmadik évben szüntetheti csak meg a részvételét a krízisrendszerben. Az igénybevétel feltétele emellett a legalább hároméves működés, az átlátható költségvetés és a jövedelmet érintő adatszolgáltatási kötelezettség elfogadása.
