A mediterrán térségben eléggé megszokott, hogy a szőlőtőkék szomszédságába olajfákat ültetnek - mondta el Török Csaba, aki 2002-ben a Szent-György hegyen vásárolt magának birtokot, azóta foglalkozik a Balaton-felvidéken borászkodással. Az első olajfáit közel 10 éve vásárolta, szerelemből ültette a szőlőtőkék közé, írta meg a HelloVidék.

- mesélte a portálnak Török Csaba.

A klímaváltozás egyértelmű jelei idehaza az olajfák

Magyarországon még szokatlannak tűnhet egy-egy szabadba kiültetett olajfa, de elég csak arra gondolni, hogy 30 évvel ezelőtt még a füge is kuriózumnak számított a magyar kertekben. Török Csaba szerint a klímaváltozás a Balaton-felvidéken is tetten érhető: szerinte a 2000-es év volt a vízválasztó. Bár összességében az átlagos évi hőmérséklet alig változott, azóta érzékelhetően egyre enyhébbek a telek, és melegebbek a nyarak. Ennek egyik következménye lehet, hogy a füge mellett lassan egyre több helyen megjelenhetnek az országban más, eddig egzotikusnak tűnő növények is, mint például az olajfa.

A Balaton-felvidéken, Török Csaba szomszédjában például már a gránátalma is megterem - ami még kényesebb, és érzékenyebb gyümölcs, mint az olajfa. Mint meséli, Magyarországon is egyre többen kísérleteznek az olajfával is, de talán a legnagyobb területen ő kezdett el foglalkozni vele. Az első sikerek után a borász közel száz példányt vásárolt.

- mondta Török Csaba.

Csúcsidőszakban egyszerre volt, hogy 120 olajfája is virágzott a Balaton-felvidéken, mára azonban csak 25 fa maradt életképes. Bár elég sok pénzt áldozott rá, az olajfák többsége idővel tönkrement, elfagyott. Ez a másik probléma, hogy nincs igazából használható tudás arra nézve, milyen fajtákat érdemes Magyarországon elültetni. Az Európában honos olajfákból többszáz fajta létezik, vannak köztük fagytűrőbbek is, de lutri, ki mihez nyúl.

Török Csaba olajfái különböző életkorúak, vannak köztük egészen fiatalok, de vásárolt több száz éves fákat is. Az olíva azonban valójában egy bokor, nem is olyan klasszikus fa, mint például a fenyő. Tőből hajt ki, mint a leander, hosszú időn keresztül metszik azért, hogy fa formája lehessen.

- tette hozzá Török Csaba.

Nem volt könnyű kipréselni a magyar olívaolajat

A szakember elmondta, hogy a Szent-György hegyen most először sikerült 3 ládányi, körülbelül 40-50 kiló olajbogyót szüretelnie, és hogy ez volt minden idők legjobb termése. Ami talán annak is köszönhető, hogy tavasszal jobban megmetszették a fákat. Az elmúlt 10 évben is mindig termett pár befőttes üvegre való, de most először lett annyi, hogy érdemes legyen nekiállni az olajnak is. A nehézség eztán következett, mesélte Török Csaba, ugyanis a leszüretelt mennyiségből elvileg 8-10 liter (80 kisüvegnyi) olajra is számíthattak volna, de a nehézségek miatt örültek, hogy végül 2,5 liternyi is lett.

- vallotta be Török Csaba.

Egyébként ezért sem bírkóznak meg vele a hazai olajkészítők sem, ugyanis ehhez külön eljárás kell. Csabáék levonták a tanulságot, jövőre a termést kiviszik Horvátországba, és ott üttetik ki az olajat. Ízében és minőségében azonban páratlan lett ez a 2,5 liternyi. A bogyók bőven hozzák az elvárható minőséget, simán beérnek, ízletesek lesznek. Ezzel nincs is probléma, egyedül a kiszámíthatatlan téli mínuszokra nem lehet felkészülni.

Mi a különbség a kék és a zöld olíva bogyó között?

A szakembertől a HelloVidék azt is megtudta, hogy minden olíva zöld, csak ahogy érik, úgy kékül be, lesz egészen mélysötét színű. Az olaj készítéshez jellemzően zöld állapotában szokták leszedni a bogyókat, az étkezéshez is azt tartják a legjobbnak, amikor még nem teljesen érett, savtartalom szempontjából akkor a legjobb fogyasztani. Jellemzően a minőségi olajok is még a zölden préselt bogyókból születnek.

A klímaváltozással egyre több hazai olajfa-ültetvény lesz?

Tény, hogy a telek keménysége az elmúlt évtizedekben enyhült, nyáron is melegrekordok dőlnek. De Török Csaba szerint amíg előfordulhatnak váratlan, nagy téli hidegek, nagyobb ültetvényeket nem lesz érdemes kialakítani, viszont pár évtized múlva már - ki tudja. A szakember fontos figyelmeztetésnek tartja, hogy Magyarország egyes dűlőin már ennyire otthonosan érzik magukat ezek a tipikus mediterrán növények, szőlészeti szempontból is számos új kérdést vett fel. Például azt, a változó klimatikus viszonyok mellett milyen szőlőfajtákat lesz érdemes ültetni?

Másrészt viszont érdekes, hogy miközben - a klímaváltozás miatt - Európában is egyre északabbra megél az olajfa, a mediterráneumban a hatalmas ültetvényekben mindenféle betegség ütötte fel a fejét. Ezek a betegségek azonban csak azon az éghajlaton jellemzőek, minél északabbra megyünk, annál kevésbé jelennek meg ezek a kártevők. Ha épp megél Magyarországon az olajbogyó, akkor a betegségekre sokkal kevésbé hajlamos, mint például az őshazájában.