Megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható összeg, hét év alatt 4265 milliárd forintból újulhat meg a magyar vidék - mondta Nagy István agrárminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról, mitől lehet versenyképes a magyar mezőgazdaság, hogyan lehet megtartóerő a föld, és kiderült az is, hogyan látja most így február végén, lesz-e júniusban agrárköltségvetés.
A nemzeti agrárpolitika része az európai uniós agrárpolitikának - közölte Nagy István az InfoRádióban. Az Európai Unió legrégebbi közös politikája az agrárpolitika, az unió meghozza a kereteket, amelyeket egy országnak alkalmaznia kell, és egy ország abban mozog szabadon. És egy kormány szabadon dönthet a nemzeti társfinanszírozás mértékéről. Korábbi időszakokban a magyar kormányok úgy döntöttek, hogy 17,5 százalékkal egészítik ki az Európai Unióból jövő forrásokat, most pedig az a történelmi léptékű döntés született, hogy a kormány 80 százalékkal egészíti ki. Ez azt jelenti, hogy míg korábban 1500 milliárdos volt a vidékfejlesztési tétel, addig most 4265 milliárd forint, tehát megháromszorozódott. Ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, amely korábban elképzelhetetlen mértékű volt.
Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a közös agrárpolitika egyetemleges minden egyes európai uniós gazdára nézve. Mint mondta, általában a magyar és a francia gazdaérdek pontosan egybeesik, hiszen a gazdálkodói méretek egyeznek.
A magyar átlagméret is 30,5 hektár, a támogatási elveinkben, a fejlesztéseink irányainkban is passzolunk a franciákkal. Sok hátrányt kell egyébként leküzdenünk, három olyan ciklus van, amely nagyon nagy mértékben hat a magyar mezőgazdaságra. Az első a rendszerváltáskori időszak, hiszen ott azt gondoltuk, hogy a feldolgozóipar, élelmiszeripar privatizációjával majd fejlesztések következnek, de bezárták, lebontották ezeket az iparágakat, és visszanyomták a magyar mezőgazdaságot alapanyag-termelő státuszba. Ez a legsúlyosabb következmény. Majd bekövetkezett a második negatív hullám, egy rossz döntés, még a szocialista kormányzás időszakában, amikor az első európai uniós forrást rosszul használták föl, amikor a gazdaságélénkítésre a kisebb hányadot, 40 százalékot fordítottak és a kohézióra 60 százalékot. Ez egy rendkívül súlyos hiba volt, mert a lengyel mezőgazdaság akkor lépte le a magyar mezőgazdaságot. Most jön a harmadik ciklus, amikor a nemzeti társfinanszírozással történelmi döntést hoz a magyar kormány, hogy ezeket a hátrányokat egyszer s mindenkorra ledolgozzuk és meg is haladjuk. Két év alatt több pénzt fogunk elkölteni, mint a korábbi teljes hétéves költségvetés volt. Olyan ütemváltás történik a magyar mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, feldolgozóiparban az elkövetkező két évben is, amely versenyképessé tesz bennünket.
Forrás: MTI/Kovács Tamás
Nagy István szerint a legnagyobb kihívás az, hogy egyszerre kell megfelelni a változó fogyasztói igényeknek, az egyre kedvezőtlenebb és kiszámíthatatlanabb időjárásnak, valamint a környezetvédelmi előírásoknak úgy, hogy közben a mezőgazdasági termelés tudjon profitot csinálni. Ugyanakkor kiemelte, a támogatások mind ezt szolgálják, nézzük akár egy precíziós gép vásárlásának támogatását. A technológia és a precíziós gazdálkodás egyben versenyképességi helyzetet is eredményez, másrészt pedig nagy mértékben a környezet védelmét is eredményezi.
Nem bonyolultak ám ezek a készülékek. Aki vásárol egy ilyen fejőautomatát, minden ismeretet megkap hozzá. Sokkal inkább kell foglalkoznunk majd azzal, hogy a gazda megtanulja az új vetőmagot, az új növényvédő szert, a környezetkímélő, új technológiákat. Nem véletlen, hogy megindítottuk az agrárszakképző intézményeink fejlesztését, mert mi ezekre szeretnénk építeni. És a téli hónapokban, amikor- kivéve az állattenyésztőket - a gazdáknak egy kicsit könnyebb, üljenek le az iskolapadba, jöjjenek el és beszélgessünk róla. A falugazdászoknak, a szaktanácsadóknak is nagy szerepük, hogy hogy tudjuk oda-vissza az információt áramoltatni.
A vidékfejlesztési kormánybizottságban benne van Nagy István, Navracsics Tibor, Stumpf István, Lázár János és Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Az agrárminiszter hangsúlyozta, ez a 4265 milliárd forint egy történelmi léptékű döntés, és szeretnék újraszabni az ország egész vidékfejlesztési politikáját. Nagyon fontos az, hogy a helyi gazdaság motorja legyen a nemzetgazdaságnak, hiszen az exporttöbblet 60-70 százalékát az agrárium teszi ki. Szeretnék elérni, hogy érdemes legyen vidéken maradni, hogy a föld valódi megtartóerő lehessen. A bizottságban oktatásról és fejlesztésekről is fognak dönteni, hiszen a vidékfejlesztésen túl ehhez hozzátartozik a falusi csok, a magyar falu program. Hozzátette, nézni kell, hogy hova kell több vidékfejlesztési forrást juttatni, hogy a hátrányukat le tudják küzdeni, hol van szabad munkaerő, hol van olyan kapacitás, amelyet termelésre kell fogni. Emellett területileg is meg kell határozni azt, hogy hova tud menni ez a forrás.
Akkor költjük el jól a forintokat, ha 1 forint befektetés másfél forint GDP-növekedést tud előirányozni.
Arra a kérdésre, hogyan látja most így február végén, lesz-e júniusban agrárköltségvetés, Nagy István elmondta, a legfontosabb kérdéseket a magyar kormány a maga részéről eldöntötte, és az Európai Unió is ugyanígy tett.
Nemzeti stratégiai tervet kell készítenünk, ezt kell jóváhagyatnunk az Európai Unióval. Onnantól lesz majd éles az európai uniós költségvetés. A magyar kormány már döntött, hogy a nemzeti társfinanszírozás 17,5 százalék helyett 80 százalék lesz, és tudjuk, ez konkrétan 4265 milliárd forintot jelent, és ez évekre lebontva a magyar költségvetés számára mint teher van előirányozva
- tájékoztatott az agrárminiszter.
