Itt a friss jelentés: így éli meg a világ mezőgazdasága az egyre szélsőségesebb időjárást

Európa

A 2021. január 1. és február 15. közötti időszakban Európát három nagyobb hideghullám érintette - írja a met.hu. Az első még január elején főleg Nyugat- és Délnyugat-Európát érte el, a Filomena névre keresztelt légörvény szokatlan és kiterjedt havazást okozott Spanyolországban. A rövid ideig tartó második hullám, január közepén főleg Lengyelországot és a Balti államokat érte el, de Közép-Európában is jelentős lehűlést okozott. A harmadik hideghullám volt a legerősebb és a legnagyobb területre kiterjedő február 7. és 15. között: kezdetben Észak-Európában halmozódott a hideg, mely aztán a Germán-lengyel alföldre is kiterjedt, végül Közép- és Délkelet-Európát is elárasztotta. Bár ebben az időszakban sokfelé az elmúlt 50 év legalacsonyabb hőmérsékletei fordultak elő, az őszi vetésekben jellemzően mégsem okozott kárt, mert a földeket jobbára hó védte az erős lehűléstől. A téli fagynak viszont több pozitív hatása is volt: például lazította az agyag talajok szerkezetét, és csökkentette a kártevők és kórokozók számát.

Összességében 2021. első másfél hónapja az átlagosnál 2-4 (helyenként 6) Celsius fokkal enyhébb időt hozott Délkelet-Európában, Oroszország európai területének déli tájain, valamint Törökországban. Ezzel szemben 2-4 fokkal hidegebb volt az átlagosnál Skóciában, Norvégiában, Dániában, Svédországban és Oroszország európai területének északi részein. Ebben az időszakban is aktív maradt a ciklontevékenység a mediterrán térségben, így a kontinens déli kétharmadán jóval több csapadék hullott az átlagosnál. Különösen sok esett Spanyolországban, Olaszországban, a Balkán-félszigeten és Kelet-Európában. Különösen Norvégiában viszont nagyon kevés esett az átlagoshoz képest.

Amerikai Egyesült Államok

Február második hetétől egyre hidegebb légtömegek árasztották el az Egyesült Államok túlnyomó részét Kalifornia és Florida kivételével. A hónap közepétől nyugat felől egymást érték az erős viharok, amik északnyugaton és a Nagy Síkság déli felétől a Középnyugat déli részéig kiterjedt havazást okoztak. Keleten is esett hó, fagyott és ónos eső, de az extrém hideg és a nagy hó következményei leginkább az északnyugati és a középső-déli államokat sújtották. Az állattenyésztésben komoly gondokat okozott a takarmány- és vízhiány, több tejgazdaságban és baromfitelepen küzdöttek áramszünettel, és a fűtés hiányával a helyenként -20 Celsius fokos hidegben. A texasi citrus és zöldség állományokban, illetve Lousiana állam cukornád ültetvényeiben keletkezett fagykárok felmérése még jelenleg is zajlik, ezeken a területeken is -5 Celsius fok alá csökkent a hőmérséklet. Az északi államokban a rendkívüli hideg felkészültebben érte az ott élőket, ezért kevesebb kárt okozott a mezőgazdaságban, bár ahova hóréteg nélkül érkezett a -20, -25 Celsius fokos hideg (ez leginkább Kansas államot érintette), ott az őszi gabona állományok megsínylették ezt. Az őszi búza vetésterületének még mindig mintegy 31%-át érinti aszály.

Ausztrália

Az ország keleti részén kiterjedt záporok teremtettek kedvező feltételeket a gyapot és a cirok fejlődéséhez, így a terméskilátások továbbra is jók, illetve kiválóak maradtak. Ugyanakkor Ausztrália délkeleti részén száraz idő uralkodik, de így is megfelelő mennyiségű talajnedvesség áll a növények rendelkezésére, és az öntözésnek is vannak még tartalékai. Az őszi vetések aratása befejeződött, a tavalyi, rendkívül aszályos évhez képest 89%-kal lett több a termés. Búzából 33,3 millió tonnát takarítottak be, az előző évinél 120%-kal többet. A nyári növények termőterülete az előző évhez képest csaknem háromszor akkora, de a sokéves átlagnak nagyjából megfelel.

Argentína

Az ország északi mezőgazdasági területein folytatódott a csapadékos idő, északnyugaton február második hetében 50-100 mm esett, míg a középső területek olajos magvakat és nyári növényeket termő területein szárazabbra fordult az időjárás. A hónap első dekádjának végére országosan a napraforgó 23%-át takarították be, ami jelentősen elmarad a tavalyi értéktől. A kukorica és az első vetésű szója többnyire az érés fázisában jár, de a betakarítását még nem kezdték meg. Északon a gyapot szintén érik már, de a csapadékos idő túl későn érkezett, a korábbi száraz periódus által okozott károk már nem visszafordíthatók. Árpából 3,73 t/ha-os termésátlagot (ez a tíz éves átlagnak felel meg) és 4,1 millió tonna összetermést (ez 8%-kal haladja meg az előző évit) várnak.

Brazília

Az északi termőterületeken folytatódtak a növények fejlődését segítő esők, míg a délebbi tájakon visszatért a száraz idő. Azonban északon is későn érkezett a csapadék a korai vetésű, és már az érés fázisában lévő szója és kukorica számára, viszont még éppen időben jött a másodvetésű kukorica és gyapot valamint a kávé optimális fejlődéséhez. A Mato Grosso területén február 12-ig a szójának alig több, mint 20%-át takarították be, ami csak a fele a tavalyi értéknek. Ezzel szemben a déli termőterületeken nagyrészt száraz időjárás uralkodott február első felében. Bár a cukornád számára hiányzik a csapadék, a korábbi esős időszak után most végre haladni tudnak a mezőgazdasági munkákkal. Szójából idén is rekordtermés várható, összesen 133 millió tonna, mely 6%-kal haladja meg a tavalyi termést. Bár a termésátlag kissé elmarad a 10 éves folyamatosan növekvő trendtől, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.