Így látja a magyar bankár: mára valójában lezajlott a generációváltás az agráriumban

Bõle István • 2021. február 26. 06:00

Tresó István több cikluson keresztül volt a Bankszövetség Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Napjainkban is az egyik nagy kereskedelmi bank agrárágazatát irányítja. Különböző nagyságú agrárvállalkozásokkal van napi kapcsolatban, a szakembert a sokat emlegetett generációváltásról kérdezte az Agrárszektor.

Tresó István az Agrárszektor kérdésére elmondta, Magyarországon azért merül fel a generációváltás kérdése sokkal erőteljesebben, mint mondjuk Nyugat-Európában, mert ezen a területen egyáltalán nincsenek hagyományaink, éppen ezért erre tudatosan nem készült a magyar mezőgazdaság. Akik a rendszerváltáskor vezetői, középvezetői pozícióban voltak, nekik volt meg az a lehetőségük, hogy különféle vagyonelemekhez hozzájussanak.

A bankszakember tapasztalatai szerint az új tulajdonosoknak 70-80 százaléka pár év alatt elvesztette az újonnan megszerzett vagyontárgyakat, ugyanis nem voltak képesek ezeket eredményesen működtetni. A maradék 20-30 százalék képezi ma a nemzetgazdaság gerincét, ők voltak képesek a tulajdonba megszerzett eszközrendszer működtetni, korszerűsíteni, növelni. Általában nagyon sokat dolgoztak és kérdés, hogy a családjukra mennyi idő jutott. Tresó István úgy látja, pénzük volt, szabadidejük viszont alig, de volt forrásuk arra, hogy a gyermekeik a legmagasabb szintű oktatáshoz is hozzájussanak, nem kevés esetben akár külföldön is. Kérdés, hogy közülük mennyien választották apuka, anyuka szakmáját, hivatását.

A generációváltás nem ott kezdődik, hogy a szülők már 70 évesek és valakinek át kell a helyüket venni a gazdaságban elfoglalt pozíciójukban. A második generáció ma már 40-45 éves. Általában kialakult egzisztenciája van, igen gyakran más területen. Tőlük nem várható el, hogy hanyatt-homlok rohanva átvegyék most a szülők területét és hirtelen megpróbálják a családi vagyont működtetni. Lehet, hogy ehhez kedvük sincs, s talán a képzettségük iránya sem segíti ebben őket. A generációváltást nagyon tudatosan az első pillanattól kellene építeni.

A rendszerváltáskor gazdasági pozícióba jutott generáció most tart ott, hogy át kell adnia a stafétabotot. Közülük ez nagyon sokaknak igen nehéz döntés - összegezte a közelmúlt és az elmúlt évek tendenciáit az Agrárszektornak Tresó István. Igen gyakran előfordul, hogy a családoknak a váltásban szóba jöhető tagjainak élete már akár évtizedekkel korábban más irányba fordult. Erről nem szabad valamiféle negatívumként nyilatkozni, hiszen a gyerekeknek meg kell hagyni a szabad választás lehetőségét.

Sok cégtulajdonosnak elmondtam már, hogyha nem folytatja a munkájukat egyik vagy másik családtagjuk, két lehetőségük van. Vagy alkalmazott menedzsmenttel működtetik tovább a céget, amihez egy nagyon transzparens szervezet kell, mert ez a menedzsment akkor tud eredményesen dolgozni, ha nem csak a tulajdonos fejében van meg minden tevékenység, minden szerződés, minden kontrolling. Hiszen ezután ő "csak" tulajdonos lesz, és akár havi egy ellenőrzésével jól működhet a vállalkozása. Ha ez a lehetőség nem működik, mert például a tulajdonos a szándékai ellenére nem tud kiszállni az irányító munkából, akkor a mielőbbi értékesítés a legcélravezetőbb megoldás.

Nem szabadna megvárni, hogy az egy életen át felhalmozott vagyon amortizálódjon - hangsúlyozta a szakember. Ebben a dilemmás időszakban, napjainkban sok családi tulajdonban lévő cég benne van, és a generációváltásról már nagyon lekéstek ezek a vállalkozások. Tresó István tapasztalatai szerint az agráriumban a generációváltás mára gyakorlatilag lezajlott. Ahol voltak erre alkalmas fiatalok, ők már korábban beszálltak a cég napi munkájába, irányításába. Ahol még mindig az eredeti tulajdonosok irányítanak, nem biztos, hogy fizikailag vagy éppen szellemileg a leghatékonyabban tudják követni a gazdasági világ történéseit.

Az agrárhitelezéssel foglalkozó bankár szerint, ha a felhalmozott javak értékét a nemzetgazdaság számára meg akarják tartani, akkor segíteni kell a tőkekoncentrációt. Azt, hogy a működtetésre alkalmas emberek felvásárolhassák ezeket az értékeket, cégeket. Meg kell vizsgálni a törvényi feltételeket azért, hogy ezt a tendenciát ne gátolják, hanem inkább segítsék a jogszabályok. Ez nemzetgazdasági érdek, de a magánszemély érdeke is, hiszen így értén tud kiszállni élete munkájából. Nagyon oda kellene figyelni arra, hogy ez a vagyon a jövőben is működőképes maradjon.

Azt látom, hogy melyik cégeknél történt már meg sikeresen a generációváltás és azt is látom, ahol erre már szinte semmilyen esély nincs. A sikeres váltás a látókörömben lévő vállalatok 30-35 százalékában ment végbe. Ezeknél a vállalatoknál jó képességű, jól felkészült, talpraesett fiatalok átvették az irányítást. Az ilyen alapítású cégek 65-70 százalékánál pedig ott a dilemma: hogyan tovább? Úgy látom, hogy az agrárium nem generációváltás előtt áll, hanem tőkekoncentráció előtt

- emelte ki Tresó István.

Címlapkép forrása: Getty Images

Címkék:

agrárium, agrárhitelezés, jogszabály, generációváltás, tulajdonos, nemzetgazdaság, rendszerváltás, fiatal, generáció, tulajdon,