Kovács Nóra • 2021. március 2. 06:00
Magyarországon jelenleg körülbelül 30 ezer hektáron foglalkoznak gyógynövénytermesztéssel, a legfontosabb fajok többek között a kamilla, a csipkebogyó, a homoktövis, a majoranna és a kapor - tájékoztatta az Agrárszektort a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT). Az őstermelői nyilvántartás alapján hazánkban csaknem 3000 őstermelő foglalkozik ezzel a tevékenységgel, ahhoz azonban, hogy valaki belefogjon a termesztésbe, a termékek előállításába, esetleg értékesítésébe, érdemes utána nézni, hogy hivatalosan mikre is van ehhez szükség - tudta meg lapunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih).
A becslések alapján Magyarországon jelenleg 5000-8000 fő foglalkozik gyógynövénygyűjtéssel, a gyógynövények elsődleges feldolgozását végző és a késztermék előállító üzemekben pedig körülbelül 2000 ember dolgozik -tájékoztatta az Agrárszektort a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, hozzátették, összessen 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja az ágazat ma hazánkban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) azt is megtudtuk, hogy az őstermelői nyilvántartás alapján csaknem 3000 (2952 fő) őstermelő foglalkozik gyógynövénytermesztéssel Magyarországon.
A gyógynövénytermesztésbe, a gyógynövényekkel kapcsolatos saját készítésű termékek előállításába, illetve értékesítésébe nem lehet csak úgy belefogni, ezért megkérdeztük a Nébihet, hogy mikre van szükség ahhoz, hogy valaki ilyen jellegű tevékenységbe kezdjen.
- közölte lapunkkal a Nébih. Hozzátették, őstermelői tevékenység az őstermelői nyilvántartásba felvett mező- és erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, amennyiben az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik. 2021. január 1-jétől őstermelői tevékenységnek minősül a kiegészítő tevékenység is, azzal a megkötéssel, hogy az őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének egynegyedét. Ugyanakkor 2021. január 1-jétől megszűnt az őstermelői igazolvány, a jelenleg hatályos családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján őstermelői tevékenység, mezőgazdasági őstermelőként, nyilvántartásba vételt követően végezhető.
Az őstermelői tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés tekintetében, jelen esetben a nyilvántartásba vétel az ügyfél a bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) megyei ügyintéző szervezete az illetékes - közölte a Nébih. A nyilvántartásba vételt az ügyfél az Agrárkamara honlapján közzétett formanyomtatványokon, postai úton az Agrárkamara megyei ügyintéző szervének címezve vagy az érvényes lakcímkártyáján szereplő, bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyében található bármelyik kamarai ügyfélszolgálati irodában kérelmezheti.
Őstermelő végezhet kistermelői tevékenységet, melyet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. FVM rendelet (továbbiakban kistermelői rendelet) szabályoz. A kistermelői rendelet lehetővé teszi, hogy regisztrált kistermelő, a saját maga által megtermelt vagy begyűjtött vadon termő alapterméket és az abból előállított élelmiszert értékesíthesse a rendeletben meghatározott területi és mennyiségi korlátok betartása mellett, Magyarország területén végső fogyasztónak (pl.: a kistermelő gazdaságában, piacon, vásáron), valamint kiskereskedelmi-, vendéglátó- és közétkeztetési létesítménynek. Tehát amennyiben az őstermelő a végső fogyasztónak kíván élelmiszert értékesíteni, azt regisztrált kistermelőként teheti. A kistermelői tevékenység megkezdését a területileg illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályánál kell bejelenteni, amely a kistermelőt nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el. A kistermelő által előállított valamennyi élelmiszerről adatlapot kell készíteni és nyilvántartást kell vezetni az előállított és értékesített mennyiségről - tudta meg lapunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól.
- emelte ki a hatóság.
- Kamilla - 437,2 hektár
- Levendula - 206,3 hektár
- Majoranna 439,3 - hektár
- Kapor 440,5 - hektár
- Máriatövis - 309,4 hektár
- Cickafark - 163,4 hektár
- Oregánó (szurokfű) - 94,9 hektár
- Csipkebogyó - 593,7 hektár
- Kerti kakukkfű - 60,5 hektár
- Homoktövis - 410,9 hektár
A GYSZT az Agrárszektor kérdésére elmondta, napjainkban Magyarországon a gyógynövények termesztő területe 25-30000 hektár (2020-ban 31 304 ha volt), az előállított drogtömeg pedig 27-30 000 tonna körüli. Körülbelül 70-80 faj kerül rendszeres begyűjtésre a természetes élőhelyekről.