MTI • 2021. március 5. 12:15
A tavalyihoz hasonló, 600 ezer hektár feletti vetésterületre számít az idén a napraforgó vetőmagpiac legnagyobb szereplője, a svájci székhelyű Syngenta a cég ágazati előrejelzésében - közölte a társaság az MTI-vel. Közleményük szerint bár az elmúlt években kiválóan teljesítő napraforgó lendülete tavaly a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt némileg megtorpant, kedvező időjárási feltételek mellett akár további rekordokat is elkönyvelhet a szegmens.
Az elmúlt csaknem tíz év eredményes volt a napraforgó magyarországi termesztése szempontjából: 2016-ban 2,98 tonnás hektáronkénti termésátlagot értek el a gazdálkodók, ezt 2019-ben 3,01 tonnás hektáronkénti történelmi rekorddal sikerült túlszárnyalni. 2020-ban 2,84 tonnás hektáronkénti hozam mellett 1,74 millió tonnás terméseredményt ért el az ágazat Magyarországon. A hűvös, sok csapadékkal és kevés meleg órával járó tavaszi időjárás negatív hatással volt a növény fejlődésére. Ezen kívül a nyár végi esőzések is éreztették hatásukat és gombabetegségek nehezítették a gazdálkodást. A kieső termést ellensúlyozhatta a magasabb terményár, ennek köszönhetően a növény megtartotta jövedelmezőségét - derül ki a Syngenta közleményéből.
Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint a globális napraforgótermés 50,04 millió tonnát tett ki 2020-ban, amely meghaladja a 2019-es 49,46 millió tonnás termést, de elmarad a 2018-as 54 millió tonnától. A világ vezető napraforgó termesztői közé Ukrajna, Oroszország, Kína, Románia és Argentína tartozik. Magyarország az európai unió országai közül Románia mögött a második helyen áll.
A Magyarországon 14 hibridet forgalmazó, a Kleffmann 2020 napraforgó panel szerint 59 százalékos piaci részesedésével piacvezető Syngenta célja, hogy a termelőkkel együttműködve teljes mértékben kiaknázzák a napraforgó hibridekben rejlő magas terméspotenciált. Ehhez a vállalat a csúcsgenetikájú hibrideken és a növényvédelmi technológián túl szakmai segítséggel is hozzá kíván járulni. Ezért partnerprogramot indított és nagyüzemi kísérletekben vizsgálja a termesztéstechnológia egyes elemeit, mint például az elővetemény-hatás, a tőszám, valamint a tápanyag-utánpótlás. A tavaly 1,5 milliárd forintból átadott mezőtúri kutatóbázisán pedig folyamatosan teszteli az új hibridjelölteket.