Ezermilliárdok jönnek a magyar vidék fejlesztésére - Mit lépnek erre a bankok?

Habár Magyarország élelmiszeripara a többi európai országgal összehasonlítva csak részben teljesít jól, ettől függetlenül hazánk agrárországnak számít, főleg, ha azt nézzük, hogy a következő hét évben az eddigiekhez képest négyszer több pénz fog a magyar mezőgazdaságba áramlani beruházási oldalról - hangsúlyozta Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrár Klubon. Hozzátette, ha eddig szükség volt bankokra, akkor most 3-4-szer nagyobb szükség lesz rájuk, hiszen azokhoz a támogatásokhoz, amelyek a Vidékfejlesztési Programból jönnek, általában hozzá kell tenniük az ügyfeleknek az önerőt, ami külső forrásból is származhat. 

A szakember kiemelte, az intézményrendszernek tudnia kell majd gyorsan kezelni ezt a rengeteg pályázati kiírást, hiszen, ha a továbbiakban is egy vagy két év alatt lesznek elbírálva az ötletek, akkor "kullogni fogunk a valóság után". Hollósi Dávid szerint banki oldalról el kell gondolkodni azon, hogy lassan megtérülő beruházásoknál lehetséges-e, tudnak-e a futamidőn változtani. A szakember beszélt az állattenyésztőket érintő problémákról is, elmondta, a nyugat-európai országoktól hazánk jelenleg nagyon le van maradva hatékonyságban, és ha még legaláb fél évig fennmaradnak a magas takarmány-, illetve inputanyagárak, akkor nagyon nehéz év elé néz a magyar állattenyésztés. Úgy látja, vannak nagyon komoly szereplők Magyarországon az ágazatban, mostanra koncentrálódott az iparág, ellenállóbbá vált az állattenyésztés, és lehet, hogy a mostani helyzet minőségi javulást hoz majd a hatékonyságban, illetve az integrációt is fellendítheti.

Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese szerint nagyon nagy szükség lesz a bankrendszerre a következő években a mezőgazdaságban, felmerül azonban a kérdés, hogy bírni fogják-e tőkével és kapacitással a megnövekedett hiteligényt a bankok és a garanciaintézmények. Kiemelte, az elmúlt időszakban is bőségesen álltak rendelkezése források, emellett azonban az alacsony hitelkamatok, a Növekedési Hitelprogram bőséges forrása, illetve az Agrár Széchehnyi Kártya is hatalmas növekesét eredményeztek a hitelállományban. A szakember elmondta, nem szabad elfelejteni, hogy a kamatkörnyezet jelenleg általánosságban is nagyon alacsony, Magyarországon és világszinten is alapvetően forrásbőség van, így most kedvező feltételek mellett lehet forráshoz jutni. Leskó Tamás beszélt arról is, hogy a mezőgazdaság alapvetően egy hosszú távú elköteleződést igénylő tevékenység, így akik ezzel foglalkoznak, tisztában vannak a várható kockázatokkal. Hozzátte, fontos azonban látni, hogy a különböző begyűrűző hatások miatt lesz egy ugrásszerű növekedés azoknak a cégeknek a számában, akik megroggyannak most ebben a koronavírus-járvány óta tartó időszakban. 

A mezőgazdaság alapanyagárai folyamatosan emelkednek, ami komoly többletfinanszírozást jelent, nagy munka vár tehát a bankokra a következő időszakban, hogy ezt az igényt kielégítsék - hangsúlyozta Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem és Agrárfinanszírozás igazgatója. Hozzátette, az előttünk álló évek rendkivül kemények lesznek, sok pénzt, erőforrást és tőkét kell majd az agráriumba rakni, hogy a megnövekedett igényeket ki tudják szolgálni a bankok. A szakember szerint szerencsés lenne, ha a következő években támogatott, kedvező kamatú és a futamidő végéig fix források állnának a cégek rendelkezésre. Takáts Zsolt beszélt az állattenyésztést sújtó problémákról is, elmondta, az ágazatban jellemzően két-három éves ciklusok vonulnak végig, és habár a mostani takarmányár-emelkedés a megszokottól nagyobb, bizakodnak, hogy előbb-utóbb lekövetik egymást a piacok, hosszú ideig ugyanis nem tartható ez az állapot.

 - közölte az igazgató.