Környezetvédelmi, egészségügyi, vagy állatjogi megfontolások miatt egyre növekszik azon fogyasztók száma, akik már most alternatív fehérjékkel helyettesítik a húst vagy annak egy részét az étrendjükben. A BCG és a Blue Horizon Food for Thought: The Protein Transformation című tanulmánya szerint a fehérjepótló alternatívák - vagyis a növényi alapú, a mikroorganizmusok által létrehozott, vagy az állati sejtekből tenyésztett fehérjék 2035-re reális húsfehérje-pótlást jelenthetnek kedvenc ételeink 90%-ának elkészítéséhez - derült ki BCG közleményéből.

A fehérjepótló alternatívák piaca, a tanulmány szerint, a tavalyi 13 millió tonnáról közel 100 millió tonnára növekedhet 2035-re, vagyis a teljes fehérjepiac 11%-át kiválthatja. Ha az iparági innovációs folyamat felgyorsul, a CO2 kibocsátási árak tovább emelkednek, és az állattenyésztésről az alternatív fehérje-előállításra áttérő gazdálkodók támogatást kapnak, ez a mennyiség akár duplájára is nőhet a következő másfél évtizedben. Ebben az esetben a húsfogyasztás Európában és az Egyesült Államokban már 2025-ban eléri csúcsát és onnan fogva már csökkenni fog.

- mondta Juhász László, a BCG budapesti irodájának ügyvezető igazgatója és senior partnere.

Lisa Sweet, a Világgazdasági Fórum Globális Közjavak Központjának egyik vezetője szerint "ahhoz, hogy a fehérje diverzifikáció és az alternatív fehérjékre váltás sikeres legyen, a teljes iparnak fejlődnie kell, úgy, hogy a mezőgazdasági termelők megélhetése ne kerüljön veszélybe." Ezek lehetnek árgaranciák, hosszú távú beszállítói szerződések és további ösztönzők.

Fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve az állati eredetű ételek kiváltása már most is kulcskérdés és még inkább az lesz a következő években. Áttérés az alternatív fehérjékre az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez is hozzájárulhat - főként az ENSZ fogyasztási, a termelési és az éhezés felszámolásához szükséges céljainak érdekében. Ha 2035-ig megvalósul az alternatív fehérjék tanulmányban felvázolt 11%-os piaci növekedése, csupán a húsok és a tojás kiváltásával a globális CO2 kibocsátás több, mint 1 gigatonnával csökkenthető lenne a következő másfél évtizedben, ami Japán jelenlegi éves CO2 kibocsátásával egyenértékű.

Az alternatív fehérjeforrások használata a károsanyag kibocsátás visszaszorítása mellett nagymértékű ivóvíz-megtakarítást is hozhat: a következő másfél évtizedben óvatos becslések szerint is legalább 39 milliárd köbméter ivóvizet spórolhat meg a mezőgazdaság, ami akár 40 évre fedezhetné a közel 9 millió lakossal rendelkező London vízfogyasztását.

Ugyan a környezeti biztonság és a fenntarthatóság előnyei vitathatatlanok, a fogyasztók meggyőzésének legfőbb szempontja a helyettesíthetőség elérése. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az alternatív fehérjék ízben, állagban és árban is elérjék, vagy felülmúlják a mai húskínálat szintjét.

A BCG kutatása alapján ez három fázisban fog megtörténni, attól függően, hogy milyen tipusú fehérjét szeretnénk pótolni:

• A növényi alapú alternatívák, mint a szójából, a borsóból és más növényekből származó fehérjékből készült hamburgerek, tejtermékek és tojáspótlók legkésőbb 2023-ra elérik a helyettesíthetőséget.
• A mikroorganizmusokból, például gombákból, élesztőkből és egysejtű algákból előállított alternatív fehérjék 2025-re érhetik el a kívánt szintet.
• A közvetlenül állati sejtekből mesterségesen tenyésztett fehérjék 2032-re felelhetnek meg a fenti elvárásoknak.

2015 és 2020 között az alternatív fehérjeipari kockázatitőke-befektetések mértéke meghaladta a 4 milliárd dollárt. Ez tükrözi, hogy a befektetők is nyerhetnek az alternatív fehérjére való átállásból. Bár jelentős tőkére lesz szükség a technológiák tökéletesítéséhez és annak ipari felhasználásához, a beruházások valószínűleg megtérülnek a következő évtizedekben - 2035-re a piac mérete elérheti a 290 millárd dollárt, ami megegyezik Finnország 2020-as GDP-jével.