Bõle István • 2021. március 31. 06:00
Egy évtizeddel ezelőtt még a legtöbb juhászatban úgy ütemezték a bárányok születését, hogy azokat húsvét előtt értékesíthessék, elsősorban az olasz vásárlók részére, mostanra azonban már nem ez az elsődleges szempont a gazdaságok többségében. Jelenleg a korábbiakhoz képest magas a felvásárlási ár, de a juhászok állítják: nem marad náluk több pénz, mert közben nagyot emelkedtek a takarmányárak, illetve többet kell költeniük más, a tenyésztéshez vásárolt anyagokra is.
Télen is meg kell járatni a nyájat, de néhány hete már friss, zöld növényekből is haraphatnak séta közben az állatok. Rácz János ócsai családi gazdálkodó állatai most az akácerdőt járják és vadzöldséget, cigányzabot, medvehagymát legelnek. A gazda az Agrárszektornak elmondta, nagyon sokat jelent az állatok fejlődésében az ezekben a növényekben lévő friss vitamin, ráadásul van már tyúkhúr is, amitől hízik a birka.
A tapasztalt juhász a korábbi másfél évtizedben májusban elletett, de az idén egy hónappal korábbra ütemezte a bárányok többségének megszületését. Döntését azzal indokolta, hogy a tél az ő vidékükön nem olyan kemény, mint amilyen az ezredforduló előtt volt. A rovarlárvák kevésbé pusztulnak, mint a kemény fagyok idején, ezért legalább egy hónappal korábban rajzanak azok az élősdik, amelyek zavarják az állatokat. Fertőzik is a birkákat, szájvarasodástól a tőgybetegségekig sokféle bajt okozhatnak. Ráadásul, amire az áprilisban született kicsik akkorák lesznek, hogy kimehetnek a bárányóvodába, május végén, július elején, már lesz tömegével friss fű és megoldható az anyákról való leválasztásuk is - hangsúlyozta Rácz János.
Ebben a juhászatban már tízedik esztendeje módszeresen szelektálják az anyaállatokat. Elsősorban azokat a jerkéket tenyésztik tovább, amelyek kettes, avagy hármas ikerként jöttek a világra. Minden harmadik évben a teljes állomány valamennyi egyede vérvizsgálaton esik át, csak a teljesen egészséges anyától származó jerkék maradhatnak a nyájban.
Most 1300 és 1500 forint között lehet eladni kilogrammonként a bárányokat. Ez az ár jónak mondható, de a gabonahiány miatti magas takarmányár elviszi a juhászok jövedelmének jelentős részét. Pest megye déli részén ezekben a napokban 8500 forint körül lehet megvásárolni egy mázsa kukoricát, a báránytáp 12-13 ezer forint között mozog, a lucernaszéna bálájáért 15-20 ezer forintot kérnek, szalmabálát pedig (az almozáshoz elengedhetetlen ebben az időszakban) 6-7 ezer forintért kínálnak.
Rácz Jánosék 180 hektáron gazdálkodnak, aminek egyik fele gyep, a másik pedig szántó. A szakember szerint sokkal közelebb lehetnének a takarmány-önellátáshoz, ha a területeiket nem dúlnák fel rendszeresen a vaddisznók, szinte minden reggel százezres káruk keletkezik, összesen pedig már sok milliós vesztegségről lehet beszélni. A 10-12 hektáros rétükből már 8 hektáron az idén fű sem nő majd, olyan mélyek a túrások. Egy 11 hektáros táblát is a teljes felületében "felszántottak" az állatok, ezt a területet azonban tavaly felülvetették, ám csak a fűmag ára 600 ezer forint volt. Ezen kívül több tízezer forintba kerültek a műveleti költségek, és a vadkár miatt valószínű, hogy az idén egyetlen bála szénát sem tudnak majd innen hazavinni.
A Pest megyei juhászok a néhány hónappal ezelőtt megalakult kiskérődzők termékpálya bizottságtól elsősorban azt várnák, hogy megszervezzék a most holtponton lévő gyapjúértékesítést. Rácz János tanyáján is már két tavaszon lenyírt gyapjú várja az elfogadható árat kínáló vevőjét. Kilogrammonként 40 forintos ár érkezett eddig, pedig öt évvel ezelőtt ez az ár 350 forint volt. Legalább a nyírás költségét szeretné megkapni a családi gazdaság, egy állatot most 600 forintért szabadítanak meg profi nyírók a téli bundájától, amelynek súlya 3 kilogramm körüli. A juhok gazdái szerint nemcsak a ruhaiparban lenne felhasználható a gyapjú, hanem kiváló anyag lehetne például épületek szigetelésében is, amelyre már több külföldi példa létezik.