_768-20210408.jpg)
A különböző virágú, színű és illatú rózsák a kert legszebb ékkövei, amelyekre bármelyik kertész igazán büszke lehet, azonban a rózsák gondozása egész éves feladat, ezek a növények sok odafigyelést igényelnek. Bármelyik rózsafélét választjuk, tudnunk kell, hogy a rózsák amilyen gyönyörűek, olyan érzékenyek is, könnyen ellephetik őket a levéltetvek és elkaphatnak növénybetegségeket is.
Cikkünkben eláruljuk, hogyan történik a különféle rózsák gondozása, beleértve a szaporítást és a teleltetést is, illetve a rózsák kártevők elleni védelmét. Tudd meg, a rózsa ültetése mikor ajánlott és az előző évről áttelelt rózsa metszése mikor és hogyan kell, hogy történjen, mik a rózsák igényei, hogy minden évben elkápráztathassanak szépségükkel! A klasszikus rózsa mellett két specifikusabb rózsa is a fókuszba kerül, ezek pedig a csodálatos sivatagi rózsa és a pünkösdi rózsa. Ha először próbálkozol, azt is megtudhatod, a rózsatövek és a sivatagi rózsa hol kapható!
A rózsákról röviden
A rózsák nemzetsége a rózsafélék népes családjába tartozik, a tudomány jelenleg körülbelül 200 különféle rózsafajtát tart számon. A rózsák leginkább a Föld északi félgömbjén elterjedtek, különösen a mérsékelt övben, de léteznek őshonos rózsák Afrikában, Indonéziában és Közép-Amerikában is. A különféle rózsák megjelenése változatos: nem csak a kalsszikus értelemben vett tövises rózsa létezik, hanem szőrös szárú és kúszó rózsafajták is - érdekesség, hogy egyes kúszó rózsa fajták akár a 20 méteres szárhosszúságot is elérhetik!
A rózsák többsége lombullató növényfaj, ám egyes növények örökzöldek (kifejezetten Ázsiára jellemző). A rózsák további közös tulajdonságai közé tartozik, hogy leveleik összetettek, általában öt sziromlevéllel rendelkeznek, termésük pedig a csipkebogyó, ami valójában áltermés, ugyanis a magok egy része be van süllyedve a vacokba. A csipkebogyót magában nem fogyasztjuk, ám számos rózsa terméséből készül ízletes tea vagy lekvár. A rózsa beporzását a legtöbb esetben rovarok végzik: a rózsa virágának figyelemfelkeltő színei és kellemes illata mind a rovarok csalogatását szolgálja.
A rózsa, mint kultúrnövény az ember számára leginkább a díszítőértéke miatt különleges, éppen ezért termesztjük és nemesítjük őket évszázadok óta. Mivel számtalan rózsafaj kitenyésztése ősi időkre nyúlik vissza, a keresztezett virágok története pedig nyomonkövethetetlen, a rózsák nem, vagy csak nehezen osztályozhatóak botanikailag.
A rózsák általában a virág tömöttsége alapján kerülnek megkülönböztetésre: az egyszerű rózsavirág öt sziromból áll, a félig telt 10-20 szirmot tartalmaz, a telt rózsa akár 40 sziromból is állhat, a tömvetelt rózsa (például a pünkösdi rózsa) pedig annál is több selymes rózsasziromból állhat. Megkülönböztetünk továbbá erősen illatos rózsákat (középkori rózsák), amelyek általában csak egyszer virágoznak, illetve kevésbé illatos, ám annál színpompásabb, ázsiai eredetű, folyton virágzó fajokat.
A rózsa igényei
A rózsák általában a napos, szellős helyeket kedvelik, egyes fajták eltűrik a félárnyékot is, azonban, ha a rózsa árnyékba kerül, kevesebbet virágzik, vagy egyáltalán nem is hoz bimbókat. Az árnyékba ültetett rózsa fogékonyabb a rózsaféléket támadó betegségekre is. A tűző nap sem megfelelő a rózsa számára, hiszen, ha egész nap erős napfény éri a leveleket és nem mozog a levegő, a rózsa érzékennyé válik a kártevőkre, legyengül és megbetegszik. A rózsa a tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű, közepesen kötött talajokat kedveli, meghálálja azt is, ha a talaj enyhén savanyú.
Hogyan történik a rózsa gondozása?
A rózsa ültetése és gondozása során figyeljünk oda a megfelelő helyválasztásra és a rózsa számára megfelelő talajra is. Locsoljuk gyakran, ha homokos a talaj, alkalmanként forgassunk bele szerves komposztot is. Ha nagyon agyagos a talaj, lazítsuk egy kis homokkal, ha meszes, tőzeget keverjünk bele. A rózsák töveit télen be kell takarni, ugyanis a rózsa érzékeny a hidegre, elfagyhat. A rózsa mindemellett igényli az éves metszést is, illetve gyakran kell kezelnünk kártevőirtó szerekkel, hiszen az olyan rovarok, mint a takácsatka, a levéltetvek vagy a rózsagubacs darázs mind szeretnek ezen a növényen táplálkozni, szaporodni.
A rózsa metszése mikor történjen?
A rózsa metszése tavasszal kell, hogy megtörténjen, lehetőleg az év elején, márciusban, mikor az idő már enyhébb, de a rózsa hajtásain még nem jelentek meg a vöröses árnyalatú, friss hajtások. A rózsa metszése során távolítsuk el a befelé növő ágakat, hiszen azok elveszik a napfényt a növény belső tövétől. Metsszük le a szerteágazó, csenevész ágakat is, ugyanis az ezeken az ágakon fejlődő rózsák kisebbek és kevésbé fejlettek lesznek, mint a főágon ülő virágok.
Abban az esetben, ha a rózsa el van száradva, a rózsa ágait mind távolítsuk el. A vágásokat ejtsük 45°-os szögben, fentről lefelé, végül kenjük be a rózsa vágásait növényi sebkezelő szerrel. Ez a sebkezelő megvédi a rózsa szárán lévő nyílt sebeket attól, hogy kórokozók jussanak a növénybe. Ügyeljünk a kezünk és a metszőolló higiéniájára (sokszor magával a metszéssel terjesztjük a betegséget egyik rózsa ágairól a másikra), illetve saját bőrünk védelméért húzzunk vastag kesztyűt.
A pünkösdi rózsa
A rózsák családjába tartozik a hagyományos rózsák mellett a tömött virágú, gyönyörű pünkösdi rózsa, másnéven bazsarózsa is, ami májusban és júniusban kápráztatja el a kertünk szemlélőit. A pünkösdi rózsa csak ebben az időszakban virágzik, az év többi részében nem. Kínában az ősidők óta használják a pünkösdi rózsa részeit természetes gyógyszerként, emellett a pünkösdi rózsa teljes egészében mérgező növény, ezért nem szabad elfogyasztani egyik részét sem!
A pünkösdi rózsa ültetése mikor történjen?
A pünkösdi rózsa ültetése július, augusztus során kell, hogy megtörténjen, hogy a pünkösdi rózsa gyökerei lehetőleg még a tél beállta előtt megerősödhessenek. 10 cm mélyre ültessük, télen pedig takarjuk be, nehogy megfagyjanak a tövek - erre a célra használhatunk avart vagy faforgácsot.
A pünkösdi rózsa igényei, gondozása
A pünkösdi rózsa a legtöbb rózsaféléhez hasonlóan a napos, szellős helyeket kedveli. A pünkösdi rózsa a klasszikus rózsákhoz hasonló talajigénnyel rendelkezik, ám nem szereti, ha túltrágyázzuk, ugyanis az kiégetheti a növényt. A trágyázást őszre és tavaszra időzítsük, ugyanis ezekben az időszakokban a pünkösdi rózsa ténylegesen igénybe veszi az extra tápanyagforrásokat.
A pünkösdi rózsa metszése is tavasszal történik: 1-2 rügy hosszúságúra metsszük vissza az ágakat egységesen. Fontos tudnivaló, hogy a pünkösdi rózsa egy kifejezetten "szomjas" növény, minden nap meg kell öntöznünk, hogy kertünkben a pünkösdi rózsa tövek szépen fejlődhessenek. Habár egy-egy virág csak pár napig nyílik, ha a pünkösdi rózsa jól érzi magát és megfelelő helyre van ültetve, akár 30-40 színpompás tömött virág is kifejlődhet rajta. Előfordulhat, hogy a pünkösdi rózsa nem virágzik: ennek oka általában az, hogy túl mélyre ültettük a pünkösdi rózsa töveit, nem érte őket elég napfény, túl magas a talajban a nitrogéntartalom vagy a tövet fagykárosodás éri.
A sivatagi rózsa
A sivatagi rózsa, habár ötszirmú virága hasonlít a legtöbb rózsához, valójában a meténgfélék családjába tartozó, pozsgás növény. Könnyedén felismerhetjük egzotikus, vastag, fás száráról és színpompás virágairól. A sivatagi rózsa egyébként Afrikából származik, őshonos többek között Kenyában, Tanzániában és Ugandában. Tarthatjuk szobanövényként és balkoni dekorációként is, ám nem érdemes kiültetnünk szabadföldbe, hiszen a sivatagi rózsa teleltetése zárt térben kell, hogy történjen, mert ez a rózsa nem bírja a magyar teleket.
A sivatagi rózsa igényei, gondozása
A sivatagi rózsa rengeteg napfényt és meleget igényel, amelyet eredeti élőhelyén is megkapna. A sivatagi rózsa a többi rózsa szükségleteivel ellenben nem kedveli a szellős, szeles környezetet, jobban szereti, ha megáll körülötte a meleg levegő. A vízzel is visszafogottan bánjunk, hiszen a sivatagi rózsa érzékeny a túlöntözésre, ellenben kedveli, ha viszonylag gyakrabban, hetente tápoldatozzuk. A sivatagi rózsa alkalmanként igényelhet átültetést, ha a földje nagyon kevés már, vagy elhasználódott. Ha az átültetés során a sivatagi rózsa veszít eredeti formájából, metsszük meg!
A sivatagi rózsa nem érzékeny a betegségekre, ám az olyan kártevők, mint a takácsatka, őt is megtámadhatják. Fontos kiemelnünk, hogy a pünkösdi rózsához hasonlóan a sivatagi rózsa is mérgező, így tartsuk olyan helyen, ahol gyerekek és háziállatok nem nyúlhatnak hozzá. Ha a sivatagi rózsa lakásban van tartva, ügyeljünk rá, hogy a lehető legvilágosabb helyre tegyük - ha van erkélyünk, nyáron helyezzük ki a napra is.
A sivatagi rózsa teleltetése
A sivatagi rózsa érzékeny a hideg időre, éppen ezért a nyári meleg hónapok letelte után be kell tennünk egy hűvös, zárt, ám nem teljesen elsötétített helyiségbe, körülbelül 15°-ra. Ilyenkor ritkábban kell öntözni, tápoldatozást pedig a sivatagi rózsa nem igényel. Mediterrán vidékeken a sivatagi rózsa egyszerűen kiültethető a kertbe, hiszen, ha a téli hőmérséklet nem csökken 10-15° alá, a sivatagi rózsa nem szenved károsodást.
Sivatagi rózsa hol kapható?
A sivatagi rózsát egy idő után szaporíthatjuk házilag, ám akkor járunk a legjobban, ha elsőként nem magvakat, hanem életképes növényt vásárolunk. A sivatagi rózsa népszerű kerti- és szobanövény, ezért a legtöbb nagyobb kertészetben, ahol szobanövényekkel is foglalkoznak, megtalálható. Amennyiben nem vagyunk biztosak benne, hogy a kiszemelt kereskedésben sivatagi rózsa is kapható, tájékozódjunk erről a kertészet honlapján, vagy telefonon!
A rózsák szaporítása: milyen szaporítási módszert alkalmazzunk?
A legtöbb rózsa egyszerűen szaporítható dugványozás útján: vegyünk le az anyanövényről az életerős hajtást, majd gyökereztessük vízben vagy ültetőközegben. A gyökereztető hormon használatát is ajánljuk, hiszen a rózsa gyökerei sokkal gyorsabban fejlődnek ki és életerősebbek is lesznek. Érdekesség, hogy a rózsa szaporítása krumplival is történhet: ennek a lényege, hogy a dugvány alja érintkezik a kilyukasztott krumplival, ezáltal biztosítva számára a folyamatos nedvességet.
A pünkösdi rózsa ültetése és szaporítása már más téma: ezt a különleges rózsafélét tőosztással sokszorosítjuk. Ássuk ki a nagyobb terjedelmű anyanövényt, majd osszuk a tövet annyi felé, hogy a növények még életképesek maradjanak. A pünkösdi rózsa fajtájától függ, hogy elegendőek-e a gyökérgumók a szaporításhoz, vagy hajtás is kell - azonban arra mindenképpen figyeljünk, hogy egy új növény legalább 3 db gumóval rendelkezzen, különben csenevész lesz vagy kihal.
A sivatagi rózsa szintén más téma, hiszen merőben más növényről van szó. A sivatagi rózsa szaporítása történhet dugványozás útján vagy magról - utóbbit a kezdő kertészek részére egyáltalán nem javasoljuk, mert idő- és munkaigényes feladatról van szó. Abban az esetben, ha lehetséges, mindig döntsünk a dugványozás mellett, ugyanis ez az egyik leghatékonyabb és legkönnyebb növényszaporítási módszer, amellyel nem veszélyeztetjük az anyanövény életképességét.
A rózsák ültetése: kinek ajánljuk?
A rózsák ültetése évezredek óta népszerű a kertészet szerelmesei között, hiszen túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a rózsák a legdekoratívabb kiskerti növények közé tartoznak. Tarthatjuk őket cserépben is, ám jobban járunk, ha a rózsák kikerülnek szabadföldbe, azonban ügyelnünk kell a szakszerű téli takarásra és arra, hogy a rózsa metszése mikor, hogyan történjen. A kezdő kertészek számára azt javasoljuk, hogy valamilyen klasszikus rózsafajtára essen a választása, a haladókat pedig támogatjuk abban, hogy kísérletezzenek egy-egy olyan merészebb fajtával, mint a tömött virágú pünkösdi rózsa.
Habár a szószoros értelemben véve a sivatagi rózsa nem tekinthető rózsának, nagyszerű és igencsak dekoratív szobanövényről van szó, ami meghálálja, ha a meleg nyári hónapokban kitesszük a teraszra napozni. A rózsa ültetése előtt minden esetben tájékozódjunk arról, hogy milyen rózsafajtáról van szó és milyen egyedi igényei vannak a növénynek például az ültetési körülmények vagy a rózsa metszése kapcsán, nehogy túl nagy fába vágjuk a fejszénket. Ha a rózsák gondozása megfelelőképpen, szakszerűen történik, garantáltan az egyik legszebb dekornövények válnak belőlük.
