Bõle István • 2021. április 20. 06:00
A szamóca az egyetlen hazai gyümölcs, amelynek termőterülete az új évezredben idehaza számottevően növekedett. Míg a KSH adatai szerint 2004-ben 600 hektáron termelték, addig a terület 2019-re 128 hektárral nagyobb lett. (Az összképet rontja, hogy ez a terület az 1980-as évek közepén még 1800 hektár felett volt.) A lassan emelkedő termelési kedvet azonban rengeteg kihívás alakítja napjainkban is.
Földesi Gábor alsónémedi szamócatermelő igencsak megdöbbent, április 8-án hajnali fél ötkor, amikor a fóliájában lévő hőmérőre nézett. A műszer mindössze néhány tized fokkal volt 0 fok felett. A megelőző napokban, napsütéses déli órákban már nem egyszer plusz 35 fokot is mért a fóliasátorban. Azonnal izzítani kezdett egy szalmabálát, a füsttől várta a fagyoltalmat. Viszont ez nem emelte a hőmérsékletet. Néhány perc múlva bekapcsolta a szórófejes öntözést. A 15-17 fokos víz segített, viszonylag gyorsan 3-4 fok közé melegedett a zárt térben a levegő, kint viszont mínusz öt fokos fagy tarolta le az idei barack-, meggy- és cseresznyetermést.
Az ország minden szamócatermelője megdöbbent azon a hirdetésen, amikor az egyik kereskedelmi üzletlánc a húsvét utáni hétvégén fél kilogrammonkénti 399 forintos árral akciózott a görög eperrel. Ennyiért képtelenség a hazai földekről piacra küldeni a kedvelt, amúgy nem a legolcsóbb árkategóriába tartozó gyümölcsöt. Számoljunk csak kilogrammonként 800 forintos árral, abból pedig a 27 százalékos áfa kulcs mellett majdnem 216 forint a költségvetési befizetési kötelezettség. A 600 forint alatti bevétel pedig sehogy sem fedezheti a költségeket ennél a kézimunka igényes növénynél. (Ráadásul ez az import több mint 2 ezer kilométerről érkezett a hazai boltokba és a szállítási költség is tetemes volt.) S még egy adalék: tavaly a budapesti és a szegedi nagybani piacon egyetlen órára sem csökkent 1200 forintos ár alá a földi eper. A legolcsóbb tételek pedig nem első osztályúak voltak.
A további termelésiterület-növekedés legnagyobb akadálya az elmúlt években a fárasztó kézi munkára vállalkozó idénymunkások hiánya. Szinte minden szamócatermelő panaszkodik arra, hogy a kevés jelentkező is az órabérhez ragaszkodik és képtelenség velük elfogadtatni a teljesítménybérezést. A termelők úgy kalkulálnak, hogy 200-250 forintot is kifizetnének egy kiló termés válogatottan történő ládába rakásáért.
- mondta az Agrárszektornak Földesi Gábor. Hozzátette, az első órában akár a 20 kilogrammos teljesítmény is elérhető. (Segítségül az összehasonlításhoz: most 1300-1500 forint körüli az elfogadott órabér ehhez a munkához.)
A forint euróval szembeni értékvesztésének hatására gyorsan nőnek ebben az ágazatban a termelési költségek. Az igazán jó minőséget megcélzó gazdák általában Olaszországból szerzik be a palántákat évről évre egyre drágábban. A vevők igényeit ki kell szolgálni és amennyire csak lehet az érési szezont meg kell hosszabbítani. A nagyobb termésmennyiséget ígérő fajták kevésbé íz gazdagok, tehát nem érdemes csak rájuk koncentrálni.
Földesi Gábor szerint elengedhetetlen a beruházás a termesztési technológia fejlesztésére. Fóliáiban most magas ágyas módszert alakít ki. A termelési szintet felemeli 80 centiméteres magasságba. Így nem kell lehajolni az ültetéshez, a száraz levelek eltávolításához és a szedéshez egészen a földig. Gyorsabbak és kevésbé megterhelőek lesznek így a munkafolyamatok.
Az mindenképpen javít a hazai termelők helyzetén, hogy szerencsére egyre több a tudatos vásárló idehaza is. Ők tisztában vannak a magyar termőföldön termelt szamóca többlet élvezeti értékeivel és keresik a hazait. Ők azok, akiknek van türelmük kivárni a magyart, a sokkal előbb érkező dél-európai termék ellenére. Tisztában vannak azzal, hogy a nagy távolság miatt például Görögországban a teljes érés előtt le kell szedni a magyar boltokba szánt terményt, így annak az aromája, cukortartalma, élvezeti értéke bizony hiányos.
Az idei vegetációs időszakban egészen február végéig igen jól fejlődtek az epertövek és hajtások. Az átlagosnál hűvösebb és fényszegényebb március lassította a növények fejlődését. Az áprilisi fagyok már a virágzás csúcsán érték a növényeket, a nem fűtött fólia is adott védettséget, ám az bogyók növekedése, érése is lelassult. Az első hazai piros gyümölcsök az elmúlt hétvégén, kis mennyiségben már megjelentek néhány piacon. Ezekért kilogrammonként 2500-3000 forintot is elkértek az árusok. Várhatóan a következő napokban egyre nagyobb mennyiség lesz a standokon és ezzel párhuzamosan gyorsan csökken majd az ár is. Az előttünk álló hétvégén a Csongrád-Csanád megye déli részén, Forráskút-Ásotthalom- Zsombó térségében lévő fűtött fóliákból érkezhet nagyobb mennyiség. De napokon belül megkezdődik már a szedés a Kecskemét-Lajosmizse határában lévő termőtájon is. Hét-tíz napon belül pedig a főváros déli határának közelében lévő Cegléd, Dabas, Alsónémedi, Budaörs közigazgatási térségében lévő fóliákból, üvegházakból érkezhet a friss, piros, kora tavaszi gyümölcs. Szabadföldön egyre kevesebben termelik idehaza a szamócát az egyre nehezebben kiszámítható időjárás miatt. Nem nehéz azt sem megjósolni, hogy idén, csúcsidőszakban sem csökken majd a hazai földieper kilogrammonkénti ára 1000 forint alá.