Magyarországon idén körülbelül 1400 hektáron zajlik spárgatermesztés, az utóbbi öt évben azonban a termőterület és a termesztett mennyiség is csökkent hazánkban - tudatta az Agrárszektorral Hunyadi István. Kiemelte, ez utóbbi esetében célszerű a 2020. évet nem figyelembe venni, mivel a koronavírus-járvány épp a spárga betakarítását megelőzően robbant ki itthon, és a hirtelen kialakult helyzetben (szezonális munkások hiánya, német HORECA szektor leállása, csökkent piaci igények) a termelők a területek egy részét nem tudták betakarítani. Arányait tekintve fehér spárgából termesztenek többet Magyarországon, a termőterület mintegy 80 százalékán folyik ennek a típusnak az előállítása. A betakarított mennyiség évente 4,5 - 6,5 ezer tonna között ingadozik, függően az adott évi termőterület méretétől és az évjárati hatástól is - közölte a szakember.
A tendenciózus csökkenésnek több oka van, egyrészt a termelők által alacsonynak tartott felvásárlási árak, másrészt a munkaerő kérdése, egyre nehezebb ugyanis megfelelő számú és minőségű embert találni a betakarításra - mondta Hunyadi István. Emellett a tavaszi fagyok sem kedveznek a termelőknek, a tavaszi hűvös időjárás ugyanis jelentősen hátráltatja a betakarítást, hiszen a spárgasípok érése lelassul a hideg időben.
A magyarok nagyon kevés spárgát fogyasztanak, az egy főre jutó éves mennyiség kevesebb, mint negyed kiló, ami nagyon alacsonynak számít - tájékoztatott a szakember.
Fogyasztási szokásainkból következik, hogy a hazai termés bőven elegendő az igények kielégítésére, így a magyar spárga nagy része exportra kerül, évjárattól függően a megtermelt mennyiség 60-90 százaléka a külpiacokon, döntően Németországban talál vevőre - tudtuk meg Hunyadi Istvántól. Az árakkal kapcsolatban kiemelte, az értékesítési árat mindig az adott évi termesztési körülmények és a piaci versenytársak határozzák meg.
Az Agrárszektor arra is kíváncsi volt, jellemző-e hazánkban a spárga gépi betakarítása. Kérdésünkre a szakember elmondta, ez a módszer viszonylag újdonságnak számít a piacon, ráadásul ezeknek a berendezéseknek az ára jelenleg igen magas, egy 120-150 millió forintos beruházást pedig a kis területen termelők egész egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak. Mindebből következik tehát, hogy Magyarországon nem használnak a szedés során gépi technológiát a gazdálkodók.