agrarszektor.hu • 2021. április 27. 15:15
A múlt hét második felében az ország nagy részén szárazabbra fordult időjárásunk, de a növények fejlődése szempontjából egyelőre nem a nedvesség, hanem továbbra is a meleg hiánya a hátráltató tényező. A március közepe óta tartó hűvös, olykor hideg időjárás lelassította a vegetáció fejlődését, meghosszította a növények tavasz első felére jellemző fenológiai fázisait. A héten azonban melegedés kezdődik, és a hét közepétől egyre többfelé melegszik 20 fok fölé a levegő.
A múlt héten is folytatódott az idei áprilisra jellemző változékony, hűvös időjárás - írja a met.hu. Hétfőn a délkeleti országrész kivételével mindenütt esett némi eső, a legtöbb 10-15 mm nyugaton, északnyugaton hullott. Kedden sokfelé, szerdán már csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, majd csütörtökön egy hidegfront hozott országos csapadékot, a legtöbb ekkor az északkeleti országrészben esett. A hidegfront mögött pénteken és szombaton száraz idő volt a jellemző, ugyanakkor ismét lehűlt a levegő, a hét közepi 17-20 fokos maximumok is visszaestek pár fokkal, és szombat hajnalban a fagyzugos területeken ismét -1 - -2 fokig hűlt a levegő. A következő hidegfront vasárnap érte el hazánkat, így hétfő reggelre az északi országrészben és a Kiskunság területén mértünk sokfelé fagypont alatti hőmérsékleteket, és megdőlt a napi minimumhőmérséklet rekordja is. Ehhez a hidegfronthoz kötődően főként északkeleten alakultak ki záporok vasárnap. Összességében a hét első felében hullott több csapadék, a hét második felében csak északkeleten esett 5 mm-nél nagyobb mennyiség. Így a talajok felszín közeli rétege az északkeleti országrész kivételével veszített nedvességtartalmából az elmúlt napokban, többnyire 45 és 60% között alakul a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában. Ennél nedvesebb talajok foltokban fordulnak elő a záporok által jobban öntözött területeken. A középső talajréteg is szárazabbá vált az ország nagy részén a hét második felében, ugyanakkor az 50 és 100 cm közötti rétegre továbbra is telített állapot a jellemző. Az ilyenkor szokásosnál mintegy 3-4 fokkal hűvösebb időben az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga sem növekedett számottevően, továbbra is 10 és 15 fok között alakul.
A melegedés hatására lassan a szárbaindulás fenológiai fázisába lépő őszi kalászosok, valamint a zöldbimbós és virágozni kezdő repce állományok számára egyaránt igen jól jött az elmúlt két hét csapadékos időjárása, ahogy a már elvetett tavaszi kalászosok és napraforgó csírázásához és keléséhez is nagy szükség volt az áztató esőre. Ugyanakkor szántóföldi növényeink optimális fejlődéséhez a jelenleginél magasabb hőmérsékletekre, fagymentes időre is szükség van. A kukorica vetése időben már régóta aktuális, a kellő nedvességet is megkapta a talaj, és az utóbbi napokban a legtöbb helyen a talajhőmérséklet is tartósan meghaladja már a 10 fokos küszöbértéket, így a mostanában elvetett mag közel optimális körülmények közé kerül.
A gyümölcsösökben az idén tavasszal is jelentős fagykárok keletkeztek. A márciusi -6, -10 fokos hidegek elsősorban a déli és középső országrész mandula és kajszi rügyeiben okoztak károkat, majd az áprilisi fagyok, amikor több alkalommal is -3 - -6 fokig, néhol -9 fokig csökkent a hőmérséklet, már a többi csonthéjas gyümölcs rügyeiben, virágaiban is kár tett. Jelenleg több gyümölcsünk van teljes virágzásban: a cseresznye, a szilva, a körte. Északon még virágzik az őszibarack, de a meggy és az alma még csak bimbós. Legalább egy, de inkább két hetes lemaradásban van a virágzás ideje a szokásoshoz képest, a korai fajták virágzása pedig elhúzódik.
Az idei tavaszt gyakran jellemző hideg időjárás nemcsak a méhlegelőkre, a tavaszi virágzásra, hanem a méhcsaládokra is kedvezőtlen volt eddig. A 14-15 fok alatti hőmérséklet, a szél, és a csapadékos idő gátolja a méhek kirepülését, a tavaszi virágpor- és nektárgyűjtést. A családok így lassabban fejlődnek, nem tudnak a fő növényre, az akác virágzására kellően megerősödni, fölszaporodni. Ráadásul az akácot is fagykár érte.
A héten egy fölöttünk vagy a közelünkben hullámzó frontrendszer határozza meg időjárásunkat, melynek hatására keddtől délnyugati áramlással egyre melegebb légtömegek érkeznek fölénk. Kevés csapadékra a hét első felében főként a déli országrészben lehet számítani, majd csütörtöktől többfelé lehetnek záporok, zivatarok. A legtöbb helyen azonban a jelenlegi számítások szerint péntekig tovább veszít nedvességtartalmából a talaj felső rétege. A nappali felmelegedés mértéke is napról-napra nő, csütörtöktől egyre nagyobb területen haladja meg a 20 fokot a legmelegebb órák hőmérséklete, szombaton pedig a jelenlegi számítások szerint többfelé 25 foknál is melegebb lehet. Ezzel együtt az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga is növekszik, és a hétvégére az Északi-középhegység térségének kivételével kissé meghaladja a 15 fokot is.