Agrárszektor: Véleménye szerint európai összehasonlításban, milyen állapotban vannak a magyarországi termőtalajok?
Bardócz Zsuzsanna: Erre nem tudok pontos adatokat felsorolni, ám az biztos, hogy a nagyüzemi gazdálkodás felfuttatása közben (amely az alapanyagtermelést célozza, minél olcsóbban és minél kevesebb emberi munkaerő felhasználásával), a talajok elsavasodása és folyamatos romlása természetes kísérőjelenség. Mezőgazdaságunk jelenleg gyarmati sorban tart minket, hiszen főleg alapanyagot termelünk, amit máshol dolgoznak fel. Nem csak az alapanyagokat adjuk el olcsón, de még mi fizetünk a talaj, a víz, a levegő elszennyezésével. Ha a jelenlegi vegyszerhasználat tovább nő, és semmit nem tesznek a talajok regenerálásáért, akkor nem hiszem, hogy 10 év múlva a talajaink többre lennének alkalmasak, mint a növények helybentartására, mert akkorra a talajélet teljesen eltűnik, illetve átalakul.
Az európai országok törekszenek az ökológiai termelésbe vont területek növelésére, mert megértették, hogy ez az egyedüli módszer, amely kíméli a talajt és alkalmas annak visszaépítésére, különösen, ha az állati trágya is visszakerül a termőföldbe. Svájcban, Ausztriában az ökológiai termelésbe vont területek nagysága már a teljes termőterület 20 százaléka fölött jár, Németországban is folyamatosan nő a biotermelés aránya. Mi magyarok 1-2 százalék körül mozgunk évek óta, aminek nem tudom, mi az oka.
Agrárszektor: Mennyire áll rendelkezésre a szaktudás Magyarországon az egészséges élelmiszerek termeléséhez és piacra juttatásához?
Bardócz Zsuzsanna: Nagyszüleinknek még meg volt ehhez a megfelelő tudása. Ami a termelőket illeti, a jelenlegi mezőgazdasági oktatás mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban szinte kizárólag a nagyüzemi, vegyszeres módszereket tanítja. A hangsúly a profiton és a modern technológiákon van, a vegyszerhasználatra és a gépesítésre alapozva. A termesztő megveszi a vetőmagot és a hozzávaló technológiát. Egy forgatókönyvet követ, ahol napra megadják: melyik nap, milyen vegyszerből, mennyit kell kijuttatni. Alig van lehetősége arra, hogy a gazda használja a saját tudását, tapasztalatát. Az oktatás terén hasonló a helyzet az élelmiszeriparban is. A piacra juttatáshoz a kereskedő hálózatoknak is fel kellene ismerni az egészséges élelmiszerek fontosságát, ezt tükrözni kellene a reklámoknak, a médiában a főzőprogramoknak. Az egészséges, bio alapanyagok drágábbak, és az emberek nem szívesen fizetik meg a magasabb árat akkor, ha nem tudják, hogy annak mi az értelme. Az általános oktatás nem sokat foglalkozik az egészséges táplálkozással, még a szakemberek képzésekor is csak alig. Így az emberek nem tudják mi lenne számukra egészséges, tápláló és mitől nem lesznek betegek.
Agrárszektor: A lehetőségeinek milyen arányát használja ki a hazai bio(öko)gazdálkodás?
Bardócz Zsuzsanna: Az ország lehetőségei kiválóak a biogazdálkodásra. A kisszámú, lelkes biogazda próbálja megtenni azt, ami tőlük telik, de abban a környezetben, ahol a biotáplálék nem alapvető igény és követelmény, nem könnyű talpon maradni.
Agrárszektor: Skóciában vagy idehaza jobbak az egészséges élelmiszerek termelésének, fogyasztásának a feltételei?
Bardócz Zsuzsanna: Skóciában jobbak az egészséges ökoélelmiszerek megvásárlásainak feltételei. Itt nagyobb a választék biotermékekből. A csokoládétól, a húsféléken át a borig mindent meg lehet venni a boltokban, viszonylag kevés utánjárással. A legtöbb öko-, vagy biotermék importból származik, hiszen Skócia nem híres a sokféle zöldség- vagy gyümölcstermeléséről. A legtöbb ökotermék Olaszországból, Spanyolországból, estenként Izraelből vagy az USA-ból érkezik ide. A biocsirke, -juh és -marhahús könnyen megvásárolható a szupermarketekben is. Magyarország adottságai kiválóak lennének biotermelésre, így sokkal előnyösebbek a feltételek ott, mint Skóciában. Egy ideig meg is volt a szándék a biogazdák kiemelt támogatására, az ökológia termesztésbe bevont területek növelésére, de valahogy nálunk nincs olyan mértékű fejlődés, mint Európa legtöbb országában. Otthon az emberek többsége sajnos még mindig nem tudja a különbséget a nagyüzemi- és a biotermékek között. Az oktatásból hiányzik az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód tanítása, még az orvosi egyetemek tananyagából is. Ezek oktatását pedig már az óvodában el kellene kezdeni. Akinek nincs módjában a biopiacokon vásárolni, az nem könnyen juthat hozzá Magyarországon a biotermékekhez. Úgy gondolom, hogy a biopiacok száma nagyon kevés, a honi ökotermékeket inkább exportálják, mert nincs folyamatos és biztos kereslet belföldön.
Agrárszektor: Napjainkban a stressz nagyobb veszély az egészségre, mint az élelmiszerfogyasztás?
Bardócz Zsuzsanna: Igen. A kovidos világban a legnagyobb probléma az emberek folyamatos, állandó és tudatos stresszelése, emellett jelenleg nem tudjuk az érzelmeinket megfelelően kimutatni. Az embernek, mint szociális lénynek, szüksége van a szeretetre és napi nyolc ölelésre. A stressz leállítja az immunrendszer működését, tönkereteszi a szervezet védekező rendszereit, és gyulladást okoz. A táplálékban lévő mérgek is stresszelik a szervezetet. Komoly baj, ha ezek a különféle, stresszt kiváltó okok összeadódnak. Itt már nincs értelme a rangsorolásnak.
