Jelentheti-e az éghajlatváltozás a kolumbiai kávé végét?

Takarék Agrár242021. május 2. 07:00

Most még lehet, hogy Kolumbia a világ harmadik legnagyobb kávétermelője, de az éghajlatváltozás és az ebből eredő nehézségek új kihívások elé állítják az ottani termelőket. A kávé ellátási láncokban érintetteknek, és a kávé italok kedvelőinek is összegyűjtöttük a várható kihívásokat és a lehetséges megoldásokat egy blogbejegyzés formájában.

Egy új tanulmányban a tudósok modellek segítségével megjósolták, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat majd a dél-amerikai ország kávétermelőire 2042 és 2061 között. A tanulmány azt mutatja, hogy azok a régiók, amelyek megélhetése a terménytől függ, a következő évtizedekben megtapasztalhatják a globális felmelegedés negatív következményeit.

A kávénövények hihetetlenül érzékenyek a kiszámíthatatlan időjárásra, ami - a World Coffee Research szerint - hatással van a megtermelhető kávébabok mennyiségére és minőségére is.

A 2020/21-es kávéévben a globális termelés a becslések szerint 1,9%-kal 172 millió zsákra emelkedik, az arabica termelés 5,2%-kal 102 millió zsákra nő. A robusta kávé termelése várhatóan 2,6%-kal 70 millió zsákra csökken. A világ kávéfogyasztása a 2019/20-as kávéévhez képest 2020/21-ben összességében várhatóan 1,3%-kal 167 millió zsákra nő, mivel az otthoni fogyasztás növekszik, ami ellensúlyozza a csökkenést. 
A meleg italok világpiaca csaknem 140 milliárd dolláros értéket képviselt 2018-ban, ennek több mint fele (80 milliárd dollár) a kávéból származik. A magyar felnőtt társadalom mintegy 85%-a napi rendszerességgel iszik kávét és többségüknek elképzelhetetlen, hogy a reggeli kávé rituális elfogyasztása nélkül indítsa a napját.

Az emelkedő hőmérséklet miatt Kolumbia azon területei, amelyek jelenleg a legjobb kávétermő helyek, hamarosan túl melegek és szárazak lehetnek ahhoz, hogy ezek a növények túléljenek. Azokon a területeken, ahol jelenleg csekély mennyiségű kávébabot termelnek, a jövőben a termelés növekedhet.

Az előrejelzések szerint az ország össztermése nem fog csökkenni, de az országos átlagok, a különböző régiók termelőinek eredményei között nagy eltéréseket mutathatnak.

"Az alacsonyan fekvő településeket negatívan fogja érinteni az éghajlatváltozás, és az ezeken a területeken élő termelők és családjaik ezreinek megélhetése kerül veszélybe, mivel a termelékenység az évszázad közepére valószínűleg a nyereségességi küszöb alá esik" - mondja Federico Ceballos-Sierra a tanulmány fő szerzője.

Az Európai Unió közel hárommillió tonna kávét importál uniós határokon kívülről - 10 százalékkal többet, mint tíz évvel ezelőtt. A hárommillió tonnányi behozott kávé értéke megközelítőleg 7 milliárd euró. 
A legtöbb Brazíliából érkezik, ez 915 ezer tonnát jelent, s az EU-s import 31 százalékát teszi ki. A második legnagyobb exportőr az unió számára Vietnam, 728 ezer tonnányi (25 százalék) termékkel. Dobogós még Kolumbia 193 ezer tonnával (7 százalék), majd Honduras, India és Indonézia következik. 
Látható tehát, hogy a világ legnagyobb exportőrei Latin-Amerikában találhatók, nem csoda, hogy a kávétermés növelése érdekében az iparág a kistermelők ösztönzésére helyezi a hangsúlyt a térségben. Ez viszonylag nehezen megy, ugyanis a nemzetközi kávészervezet adatai szerint világszerte csökken a kávétermés, a kereslet viszont emelkedik.

A kávétermelésnek fenntarthatóbbá kell válnia

A tengerszint feletti magasság a meghatározó tényező abban, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással lesz arra, hogy a jövőben hol termeszthető a kávé. Egy 2015-ös tanulmány szerint a 2-3 fokos hőmérséklet-emelkedés világszerte a hegyekbe és az erdőrezervátumokba szorítaná az arabica kávébab termesztését.

A jövőben előnyösebb lesz a kávét magasabban, a hegyekben termeszteni. Így azok számára, akik megengedhetik maguknak, jó befektetés lehet földet vásárolni azokon a területeken. A kutatók szerint azonban a termelés nem költözhet folyamatosan egyre magasabb területekre. Az áthelyezés is drága, és nem feltétlenül opció annak az 550 000 kolumbiai kisbirtokosnak, akiknek jelenleg a termesztésből származik a jövedelmük. A világszerte értékesített kávé mintegy 80 százalékát kisbirtokokon termesztik Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában.

Mi tehát a megoldás?

"A jövőbeni tanulmányok megvizsgálhatják a különböző alkalmazkodási stratégiákban rejlő lehetőségeket és azok költségeit, illetve értékelhetik, hogy mely lehetőségek a legjobbak" - mondja Dall'Erba. Ezek a stratégiák olyan lehetőségeket foglalnak magukban, mint az intenzívebb öntözés, a növények árnyékolása erdősávval, vagy a globális felmelegedésnek jobban ellenálló kávéfajták keresése. "A 40 éves horizonton túl, amelyre összpontosítunk, a kilátások az alkalmazkodás nélkül még borúsabbak lehetnek."

A tudósok szerint egy "elfeledett" kávénövény, amely melegebb körülmények között is képes növekedni, segíthet a jövőre nézve biztosítani az ital védelmét az éghajlatváltozással szemben. A kutatók szerint hamarosan a Stenophylla nevű ritka nyugat-afrikai vadkávét kortyolgathatjuk, amelynek íze olyan, mint az Arabica kávéé, de melegebb körülmények között terem. 
A hőmérséklet emelkedésével egyre nehezebb lesz jó kávét termeszteni. Tanulmányok szerint 2050-re a jó minőségű kávé termesztésére használt földek mintegy fele nem lesz termőképes.

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
kávé, takarékbank, éghajlatváltozás, takarékbank-agrárcentrum, takarék-agrár24, kávétermelés,