A palyazat.gov.hu adatai szerint 2015 és 2020 között a Széchényi 2020 keretében a mezőgazdasági területek és az állattartás fejlesztésére 1,19 ezer milliárd forint támogatást fizettek ki összesen 35 ezer különböző nyertesnek. A számításba nem kerültek bele az erdőgazdálkodás, halászat, infrastruktúra fejlesztésére, valamint az agrárkárok enyhítésére kifizetett támogatások. Ennek 58%-át (689 milliárd forintot, nyertesenként 223 millió forintot) a nyertesek 9%-a (3087 társas vállalkozás) kapta. A nyertesek 90%-át kitevő gazdák és egyéni vállalkozók az összeg 40%-ához (481 milliárd forinthoz, nyertesenként 15 millió forinthoz) jutottak, a fennmaradó 1% (alapítványok, szervezetek, önkormányzatok és szövetkezetek) összesen 20 milliárd Ft-ot kapott. Vagyis a pályázati támogatások tovább növelték a gazdálkodók közötti különbségeket.
Ugyanakkor még a társas vállalkozásokon belül is erőteljes különbségek figyelhetők meg. Míg 2129 társas vállalkozás csak egyszer kapott támogatást (átlagosan 170 millió Ft-ot), addig 556 kétszer (cégenként átlagosan 289 millió Ft-ot), 235 cég háromszor (átlagosan 378 millió forintot vállalkozásonként), 92 vállalkozás négyszer (átlagosan 538 millió forintot cégenként), illetve 75 cég öt vagy többször kapott támogatást, átlagosan vállalkozásonként 377 millió forintot.
Mindezek következtében a társas vállalkozások között jelentős eltérések vannak a kapott támogatások összege szerint. Míg a társas vállalkozások közel fele (1512 cég) a támogatások csupán 5%-hoz jutott (ami átlagosan 22 millió forintot jelentett), addig a támogatáshoz jutó társas vállalkozások 3%-a (102 vállalkozás) a támogatások 20%-át (átlagosan 1,34 milliárd forint) kapta. Összességében az összes támogatás 3/4-ét kapta a cégek 1/5-e.
A vidékfejlesztési támogatások a közvetlenül kifizetett EU-s támogatásokhoz hasonló mértékű koncentrációjának következménye, hogy kevés társas vállalkozás kezében összpontosul a magyar mezőgazdasági termelés oroszlánrésze. Kérdéses, hogy ezeket a támogatásokat mekkora hasznossággal képesek (vagy érdekeltek) ezen vállalkozások a termelés fejlesztésére fordítani. A jelentős koncentráció a kapott pályázati és termeléshez kötött támogatások terén nem valószínű, hogy a vidéki Magyarország népességmegtartó képességét jelentősen javítaná.
A jelenlegi pályázati rendszer helyett kistérségi (vagy még kisebb területre vonatkozó), integrált vidékfejlesztésre lenne szükség, amelyben a helyi kezdeményezésű (szükséglet-orientált) fejlesztési programok nagyobb teret kapnak. Ez lehetővé tenné meglévő agrártermelési potenciál jobb kihasználását (intenzív gazdálkodás növelése). Szükség lenne tovább a fenntartható fejlődés kritériumainak megfelelő, tudás alapú termelés támogatására, amely hozzájárul a mezőgazdasági munkahelyek megőrzéséhez a falvakban, valamint segít abban, hogy a gazdálkodók piaci viszonyok között is képesek legyenek saját erőből jövedelmet termelni.
