Kongatják a vészharangot: óriási a szakadék a vidéki és városi területek között

Áprilisi plenáris ülésén elfogadott tájékoztató jelentésében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Bizottság kérésére kiegészítő értékelést nyújtott arról, hogy a 2014-2020-as időszakra szóló jelenlegi uniós közös agrárpolitika (KAP) eszközei és intézkedései milyen mértékben járultak hozzá a vidéki területek kiegyensúlyozott területfejlesztéséhez, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági szempontokra.

Noha elismerték a KAP-finanszírozás vidékfejlesztésre kifejtett pozitív hatásait - az elnéptelenedés elleni küzdelemtől a vidéki területek gazdaságának diverzifikálásán át az új irányítási mechanizmusok létrehozásáig -, a KAP-intézkedések mégsem voltak elegendőek a vidéki területek előtt álló gazdasági, környezeti és társadalmi - és ezen belül foglalkoztatási - kihívások széles körének kezelésére. A vidékfejlesztés holisztikus megközelítésére van szükség, és a KAP-ot össze kell kapcsolni más meglévő politikákkal, hogy meg tudjon felelni a vidéki területek előtt álló valamennyi kihívásnak.

Civil társadalmi szervezetekkel, valamint öt kiválasztott uniós ország (Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország és Spanyolország) hatóságaival folytatott konzultációk, továbbá korábbi EGSZB-vélemények, különösen Az EU vidéki térségeinek integrált megközelítése témában készült vélemény alapján az EGSZB elemezte, hogy a KAP hogyan járul hozzá a vidéki térségeken belüli, valamint a vidéki és a környező (azaz városi) területek közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Ennek során megvizsgálta a társadalmi befogadás legkényesebb vetületeit, például a demográfiai változásokat, a sérülékeny helyzetű népességcsoportokat és régiókat, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Jelentős demográfiai változások és a vidéki területek elnéptelenedése

Az elmúlt néhány évtizedben számos uniós tagállamban erősödött a népességkoncentrációs tendencia: a vidéki és mezőgazdasági régiókból a nagyvárosok és külvárosok felé történő elvándorlás. Az Eurostat 2018. évi adatai szerint a lakosság 70,9%-a él nagyvárosokban, városokban és elővárosokban, és csak 29,1%-uk vidéki területeken. A mezőgazdaságnak nyilvánvaló szerepe van a demográfiai tendenciák kapcsán, hiszen gyakran a helyi gazdaság sarokkövét jelenti, és egyéb ágazatok, így az agrárélelmiszer-ipar és az idegenforgalom fejlődését is lehetővé teszi. A mezőgazdasági foglalkozások vonzereje gyengült, ennek egyik következménye pedig a földterületek művelésének felhagyása, amelynek drámai hatása a terület aktív gondozásával járó tájkép és környezetvédelmi szolgáltatások eltűnése.

A mezőgazdasági és erdészeti tevékenységek hozzájárulnak a népesség helyben tartásához, az erózióval szembeni küzdelemhez, a tüzek gyakoriságának és kiterjedtségének csökkentéséhez és az elsivatagosodás elkerüléséhez. Éppen ezért döntően fontos, hogy újragondoljuk a kiegyensúlyozott területfejlesztés teljes stratégiáját annak érdekében, hogy az emberek, különösen a fiatalabbak vonzódjanak a gazdálkodáshoz, és ezáltal újjáéleszthessük a vidéki világot, előmozdítva a nemzedékváltást is"- fejti ki az EGSZB előadója, Kállay Piroska, hozzátéve, hogy "a vidéki nők mezőgazdasági és nem mezőgazdasági gazdasági tevékenységekhez való hatalmas hozzájárulását is megfelelően el kell ismerni, például úgy, hogy könnyebben lehessenek a gazdaságok társtulajdonosai, növelve ezzel a működő gazdaságok számát. Az esélyegyenlőséget, ahogy minden más európai politikánál, a KAP esetében is központi kérdésnek kell tekinteni."

Az általános érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása: az emberek vidéki területekre való visszacsábításának fontos stratégiája

Rendkívül fontos, hogy vonzóvá tegyük a vidéki életet, hozzáférést biztosítva az alapvető oktatáshoz, gyermekgondozási létesítményekhez, egészségügyi, közlekedési, kulturális és egyéb szolgáltatásokhoz, valamint a digitalizációhoz (szélessávú hozzáférés) és a kapcsolódó folyamatokhoz, amelyek új munka- és üzleti lehetőségek kialakítását segítik elő ("intelligens falvak").

25 évvel az Európai Vidékfejlesztési Konferencián kiadott 1996-os corki nyilatkozat után, amelyben a civil társadalom felhívta a figyelmet a vidéki területek problémáira, a legtöbb aggály nem enyhült, és most döntő fontosságú, hogy végre valósággá váljon a "jobb élet a vidéki területeken". Az EGSZB várakozással tekint az elé, hogy júniusban elfogadják az Európai Bizottság hosszú távra szóló vidéki jövőképét, amely alapvető lépés ahhoz, hogy - a zöld és digitális átállásra is támaszkodva - új lendületet adjunk a vidéki területeknek, és vonzóvá tegyük őket a fiatalok, a vállalkozások és az innovatív vállalkozók számára.

Az uniós szakpolitikák közötti koherencia hiánya

A KAP kulcsfontosságú politikának számít abból a szempontból, hogy a mezőgazdaságban finanszírozni tudjuk, illetve meg tudjuk tartani a foglalkoztatást, de emellett döntő szerep hárul más, a KAP-ot kiegészítő meglévő finanszírozási programokra is. A szociálpolitikák, az élelmiszer-politikák, a környezetvédelmi politikák, a kutatás és innováció, valamint a kereskedelem tekintetében azonban az optimálisnál rosszabbnak lehet értékelni az egyéb uniós/nemzeti/helyi politikákkal való koherenciát. A környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóságra egyformán törekedni kell.

A vidékfejlesztés holisztikus megközelítése azért sürgető, mert ez biztosítaná, hogy a KAP összhangban legyen az olyan átfogó szakpolitikai keretekkel, mint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend vagy a fenntartható fejlődési célok, és kiegészítse azokat. A KAP-nak ezért szorosan kapcsolódnia kell az összes többi meglévő politikához, hogy biztosítsa a vidéki területek megfelelő támogatását, elősegítve, hogy azok megfeleljenek a gazdasági, környezeti és társadalmi kihívások széles körének. Ilyen, kihívást jelentő célok például a tisztességes munkakörülmények, a mobilitás, a képzés, a társadalmi befogadás, a különböző alapok és tervek (az európai zöld megállapodás, "a termelőtől a fogyasztóig" stratégia, a biodiverzitási stratégia, a Next Generation EU és a soron következő új iparstratégia).

A Next Generation EU részét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatásait jól kell megtervezni ahhoz, hogy valódi hatást gyakorolhassanak a vidéki térségekre. Az is rendkívül fontos, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalmazzák a vidék szempontjait.

A jövőbeli KAP-ra vonatkozó ajánlások

A LEADER és a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) bizonyultak a potenciálisan leghatékonyabb KAP-intézkedésnek, amelyek segítették a vidéki területek gazdaságának diverzifikálását, új irányítási mechanizmusok létrehozását, a történelmi és kulturális örökség megőrzését és a vállalkozói szellem támogatását. Az ilyen intézkedésekre azonban sokkal több erőforrást kell biztosítani, és azokat jobban ki kell használni. 

- hangsúlyozza Kállay Piroska.

Úgy értékeltük, hogy a terápiás célú gazdálkodás is a 2014-2020-as KAP egyik hatékony intézkedése, amely fontos szerepet játszik mindenekelőtt az emberek jóllétében és ellátásában, de ilyenek a városi lakosságot vonzó tangazdaságok és agrárturizmus is - ezeket továbbra is támogatni kell. A KAP intézkedései nincsenek annyira pozitív hatással a vidéki térségek foglalkoztatására, ahogy arra a legtöbb országban szükség volna. Míg ugyanis a KAP-támogatások függenek mindenekelőtt az alapvető környezetvédelmi normák, a közegészségügy és az állatjólét tiszteletben tartásától, az emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartása nem számít szempontnak. A KAP-nak ezért nem sikerült a mezőgazdasági dolgozók helyzetét javítania. A felkeresett országokban több érdekelt fél is határozottan kiemelte a szociális feltételrendszer fontosságát. 

- vonja le a következtetést Kállay Piroska.

Létre kell hozni emellett egy Vidékfejlesztési Megfigyelőközpontot, amely lehetővé teszi a tisztán vidéki gazdasági szférában zajló valós, belső tendenciák felismerését és a hozzájuk kapcsolódó városi területeken végbemenő tendenciáktól való megkülönböztetését. Ez elengedhetetlen e területek belső dinamikájának tanulmányozásához és ahhoz, hogy a szakpolitikák a helyzet teljes körű megértésén alapuljanak. A KAP-nak támogatnia kellene az olyan kezdeményezéseket, amelyek az ellátási lánc termelői szervezetek által képviselt upstream részének megszervezésére irányulnak, ami nemcsak erősebb alkupozíciót biztosítana a mezőgazdasági termelők számára - többek közt az eladási árak növeléséhez -, hanem a tevékenységek és szolgáltatások széles köre révén hatalmas foglalkoztatási potenciált is jelentene. Fontos szerep jut ebben a szövetkezeteknek.

Paradigmaváltások idején (éghajlati bizonytalanság, járványok egyre gyakoribb előfordulása, távmunka, digitalizáció, új technológiák és megoldások) a KAP-nak - más szakpolitikákkal szoros együttműködésben - továbbra is támogatnia kell a mezőgazdasági termelőket és a vidéki területek fejlődését, de eközben elő kell mozdítania a szükséges változásokat, valamint az agrár-élelmiszeripari ágazat és az egész vidéki gazdaság új realitásokhoz való alkalmazkodását is.

Az EGSZB következő lépései

Az EGSZB erre a véleményre és korábbi munkájára építve holisztikus, előretekintő megközelítést fog kidolgozni az EU-n belüli fenntartható vidék- és városfejlesztéshez. 2021. június 18-án 9:30 és 13:00 között online meghallgatásra kerül sor az Európai Vidéki Parlamenttel annak feltárása érdekében, hogy a vidéki és városi területek közötti együttműködés új módjai révén milyen lehetőségek kínálkoznak a fenntarthatóság és a jólét megteremtésére.