A KSH adatai szerint az évi átlagos teafogyasztás 18,6 dkg/fő volt az 1980-2019-es időszakban Magyarországon. A hazai teafogyasztás éven belüli eloszlása nem egyenletes: elsősorban a téli félévben iszunk belőle többet, amikor hidegebb az idő. A legtöbb háztartásban megtalálható alaptermékről van szó: tízből nyolc család rendszeresen vásárol teát - írja a hvg.A tea kedvező az emberi egészség számára, mivel igen magas az antioxidáns tartalma (különösen a zöld és fehér teának), továbbá fertőtlenítő, stresszoldó hatású, könnyíti az emésztést és jótékonyan hat a csontképződésre, ugyanakkor agyserkentő is.

Gazdasági szempontból is kiemelten fontos tényező, hiszen számos ember megélhetését biztosítja. Kenyában például a GDP mintegy 4%-a köthető a teatermesztéshez, Srí Lankán a népesség tizedének, Indiában pedig becslések szerint 3,5 millió embernek biztosít munkát. A világ legjelentősebb teaexportőr országai pedig Kína, India, Kenya és Srí Lanka.

Hiába minden klímavédelmi intézkedés: megállíthatatlanul melegszik a Föld

Továbbra is nagyon fontos, hogy komolyan vegyük a klímaválságot.

A klímaváltozás a teatermelésre is lecsapott

A teacserjék szubtrópusi éghajlaton teremnek a legjobban, az ültetvények számára az optimális hőmérséklet pedig a 18-32 °C közötti tartományban van. A csapadékmennyiség évi átlagos összege meghaladja az 1000 mm-t a teatermelő területeken, de az ideális havi csapadékmennyiség és annak eloszlása a különböző régiókban eltérő lehet. Fontos a talaj minősége, telítettsége is - ha vízhiányban szenved, az a tea termésátlagában is változékonyságot eredményez. A tengerszint feletti magasság is lényeges szempont a termesztés szempontjából: a legkedvezőbb a 2000 m-es magasság, ahol nem túl magas a hőmérséklet és kevesebb a napfény, mint az alacsonyabb térszíneken, ugyanis az erős napfénynek való kitettséget nem szereti a teacserje. A klímaváltozás következtében azonban várhatóan csökkenni fog a tea terméshozama, hiszen már napjainkban is tapasztalhatjuk az egyre inkább változó éghajlati körülmények hatását.

A legnagyobb problémát a megváltozott csapadék eloszlása jelentheti, egyes területeket például már öntözni kell az ültetvényeket - ez pedig rendkívül költséges, ráadásul a száraz időszakok következtében elszaporodó kártevők miatt több növényvédőszert használnak, ami szintén növeli a gazdák kiadásait. India egyik legjelentősebb termelő területén, a tea mennyiségi és minőségi romlást mutat, mely az éghajlati körülmények megváltozásával, a kórokozók és kártevők elszaporodásával hozható összefüggésbe. A változások nem csak Indiát érintik kedvezőtlenül: Kenyában sem volt stabil a termelés az időjárásnak köszönhetően az elmúlt években. Kína teatermesztő régióiban is több és intenzívebb a csapadék, ami károsíja a teát.

Csökkenő és kiszámíthatatlan terméshozam várható világszerte

Általánosságban elmondható, hogy a magasabb hőmérséklet és az intenzív csapadék negatívan befolyásolja a tea hozamát. A heves esőzések következtében a talaj erodálódik és károkat okoz a gyökérfejlődésben - ez pedig a hozam csökkenését eredményezi, mert kevésbé lesz ellenálló a növény a szárazsággal szemben. Az évszakok eltolódása, és a magasabb hőmérséklet következtében áttelelő kártevők sem kedveznek a növénynek. Utóbbi ellen növényvédő szerekkel ugyan lehet tenni, de ennek is megvannak az árnyoldalai, azon felül, hogy jelentős anyagi vonzattal járnak a gazdák szempontjából. Ezen kívül az intenzív használat során hatással lehetnek a víz és a talaj minőségére, a biodiverzitásra, sőt, még az emberi egészségre is, mivel maradékanyagként jelen lehetnek az élelmiszerekben.

A hőmérsékleti értékek emelkedése és a csapadék szezonalitásának megváltozása miatt Kenyában valószínűsíthetően csökkenni fog a tea termesztésére alkalmas területek nagysága: 2050-re egyes régiókban akár 39 százalékkal is eshet a termelés és a hőmérséklet 2,5 °C-kal lehet magasabb a 2000-es átlagértékekhez képest. A partmenti területeken ráadásul a tengerszint emelkedése is problémát okozhat.

Szereted a kávét? Akkor ennek a hírnek nagyon nem fogsz örülni

Az éghajlatváltozás ezt is elveheti tőlünk.

Hozzá kell szoknunk a más ízekhez

A monszunidőszak korábbi kezdete miatt romlik a tea minősége, mivel a levelek több vizet vesznek fel az extra csapadékmennyiségből - ez pedig érezhető a tea ízén. Bár a sok csapadék miatt nagyobbra nőhetnek a tealevelek, a minőségük viszont ezzel párhuzamosan gyengül, tehát ízetlenebbek lesznek. A tea antioxidáns tartalmát is - amely csökkenti például a daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri problémák előfordulását - befolyásolja a hőmérséklet és a csapadék. Ez a két éghajlati paraméter pedig már most is növekedést, illetve időbeli eloszlásmódosulást mutat.

Mit tehetünk?

Sokat segíthet, ha monokultúrák helyett a teát egy erdőszerű területen termesztik, ahol a fák és a bokrok védelmet nyújtanak a szél ellen és biztosítják az árnyékolást. A talajerózió is megelőzhető ilyen módon, továbbá a növényzet párologtatása során vesztett nedvesség is csökken. Hüvelyesek telepítésével ráadásul a talaj tápanyagtartalma is növelhető a nitrogénmegkötő mikroorganizmusoknak köszönhetően. A túlzott esőzéssel szemben pedig a vízelvezető rendszerek nyújthatnak megoldást: ezek elvezetik a tea számára felesleges vizet, így megelőzve, hogy a talaj felső szintje hosszabb időszakon keresztül vízben álljon. Ezen kívül a talajeróziót is csökkentik, és segítik, hogy a gyökerek mélyebb rétegekbe is lejussanak. Egy megfelelően kialakított csatornarendszer akár 40-50%-os hozamnövekedést eredményezhet. 

Kongatják a vészharangot: ezeket a fajokat fenyegeti a legjobban a klímaváltozás

A klímaválság különösképpen fenyegeti a fajokban gazdag régiókat.

Az árnyékolás biztosítása, mulcs használata (a talaj gyors kiszáradásának elkerülése érdekében), a kopár területek növényzettel való borítása, a vízmegtartás (például tavakkal, ami később öntözéshez is használható) és a kontúrművelés (lejtőkön átívelő barázdák, amelyek lehetővé teszik a víz fokozott beszivárgását, egyenletesebb elosztását, talajerózió megakadályozását) mind segítik a teatermesztést a megváltozott körülmények között is. A már most tapasztalt káros hatásokhoz történő alkalmazkodáson kívül szükséges a globális éghajlatváltozás mérséklése is - ellenkező esetben csak találgatni lehet, hogy milyen minőségben és mennyit fogunk teázni a 21. században és azon túl.