A japánbirsek alacsony, közepes termetű, vagy nagyra növő, lombfakadás előtt virágzó díszcserjék, amelyek különböző színű, egyszerű vagy telt virágaikkal gyönyörködtetnek minket. A számtalan, szebbnél-szebb fajta március - április hónapban virágzik. Nyáron a lombjukkal, aztán ősszel a különböző alakú, birsalmára emlékeztető, zöldessárga, gyakran illatos terméseikkel díszítenek. Fanyar ízük miatt terméseik fogyasztásra közvetlenül nem alkalmasak, de kompótnak megfelelőek - olvasható a Nébih honlapján.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
A hazánkban élő japánbirsek (Chaenomeles sp.) három fő fajhoz tartoznak, ezek a Japánbirs vagy Díszbirs (Ch. japonica), a Pompás japánbirs (Ch. speciosa) és ezek hibridje, a Bíbor japánbirs (Ch. x superba). A Nébih MGEI Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztálya 2008 óta rendszeresen végzi a forgalomba kerülő dísznövény szaporítóanyagok utóellenőrzését, az úgynevezett posztkontrollt. Ennek során azt vizsgálják, hogy a hazai dísznövény szaporítóanyag-termesztőktől kikerülő termékek megfelelnek-e a címkén feltüntetett fajnak és fajtának, azaz fajtaazonosak-e. Ha egy azonos megnevezésű tétel különböző egyedei nem egyformák, akkor keveredés történt, azaz a tétel nem fajtatiszta.
A fenti tulajdonságok (a jogszabályi megfelelés) ellenőrzésének legalkalmasabb módja a japánbirseknél a szaporítóanyagok kiültetéssel való megfigyelése, azaz kitermesztése. A munkát a hazai faiskolai japánbirs állomány kérdőíven történt felmérésével kezdték, ebből választottak ki kockázatértékelés alapján az ellenőrzésben részt vevő fajták és termesztők körét. 2018 tavaszán 12 hazai díszfaiskolából vettünk faiskolánként 1-7 tétel mintát, fajtánként 3-3 növényt, összesen 43 tételt, amely 129 növénynek felel meg. A fajták között fehér, rózsaszínű, barackszínű, narancsszínű, piros és skarlátvörös fajták szerepeltek, összesen 23 fajta. A minták nagy részét EU-tagállamból vásárolt szaporítóanyagok felhasználásával, továbbneveléssel állították elő. 3 tételt az üzem saját maga által fenntartott törzsültetvényéről, 5 tételt saját állományról szaporítottak. A 2, 3 és 5 literes konténeres növényeket a Nébih Fajtakísérleti Állomásán, Pölöskén ültették ki.
Azért választották ezt a helyszínt a kitermesztésre, mert az itteni talajadottságok ideálisak a japánbirsek számára, valamint itt található a Nébih - mint a Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal (CPVO) hivatalosan kijelölt japánbirs fajtavizsgálója - referencia gyűjteménye a CPVO-hoz bejelentett új japánbirs fajták megkülönböztethetőség - egyöntetűség - állandóság (DUS) vizsgálatához. Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal, angolul Community Plant Variety Office az Európai Unió által biztosított növényfajta-oltalmi jogok rendszerét irányító szakosított szerv. Önfinanszírozó közösségi ügynökség, amelyet 1995-ben alapítottak. Székhelye Angers, Franciaország. Közösségi növényfajta-oltalomban részesülhetnek azok a fajták, amelyek megkülönböztethetők, egyneműek, állandóak és újak.
A japánbirsek legfontosabb megkülönböztető bélyegei sok egyéb mellett a virág színe, teltsége, alakja, a termések száma, alakja, színe, illata, a bokor formája (habitus), növekedési erélye, a levél színe, nagysága, formája, levélszéle. A növények fenti bélyegeit négy éven keresztül megfigyelték, a megfigyeléseket a fajtaleírásokkal egyeztették, a növényekről fényképeket készítettek, majd a megfigyeléseket kielemezték. Vizsgálták azt is, hogy van-e összefüggés a növények származása és fajtaazonossága, fajtatisztasága között, de ilyet nem találtak.
Az ellenőrzés a várt eredményt hozta: a tételek jelentős része (89 %) megfelelő volt, egy tétel minden példánya idegennek bizonyult, és 4 másik tételben keveredést találtunk. Az üzemek 66 %-ában (8 üzem) nem volt sem fajtaazonossági sem fajtatisztasági probléma a japánbirs állományban. A fennmaradó 34 % -ban, a 4 üzem egyikében egy fajtaazonossági és 4 fajtatisztasági problémát tártak fel. Az ellenőrzött díszfaiskolákat tájékoztatták az ellenőrzés eredményéről. A jogszabálynak nem megfelelő tételek tulajdonosait figyelmeztették, valamint elrendelték a nem megfelelő tételekből megmaradó, vagy ezekből származó szaporítóanyagok, illetve az anyanövények megsemmisítését. A fajták közül legproblémásabbnak a Ch. x superba 'Chrimson and Gold' és a 'Nicoline' fajtákat ítélték. Az ellenőrzésben részt vevő fajtákról a Nébih rövid, áttekinthető fajtaleírást és képes összesítőt készített, amelyet itt lehet megtekinteni.