agrarszektor.hu • 2021. június 6. 09:30
Sajnos sok kiránduló tapossa le gyalogosan vagy autójával a mezőgazdasági haszonnövényeket azért, hogy egy-egy szép pipacs- vagy búzavirágmezőt lefotózzon. Éppen ezért, a szakemberek arra kérik a lakosságot, figyeljenek arra, hogy ne okozzanak kárt a szántóföldeken, veteményesekben, illetve a védett növényekre, állatfajokra is vigyázzanak. Ezt persze nem csak a természet védelme miatt fontos szem előtt tartanunk, hanem azért is, mert egy-egy csokor virág összeszedése során akár százezer forintnyi büntetést is bezsebelhetünk.
A szeszélyes időjárás kihatott a mezei növényekre is, a pipacsok hosszabb ideig virágzanak, a repce nemsokára elvirágzik, de gyönyörű látványt mutat még a búzavirág, a nagylucerna, a facélia (mézontófű), a bíborhere és a mustár is. A természet csodálatos, tavasszal és nyáron különösen sok szépsége tárul fel - ami sok kíváncsi tekintetet és kameralencsét vonz. Ez rendjén is van így, de sajnos számos esetben egy-egy perc gyönyörködés vagy egy jól sikerült fotó kedvéért sokan gondolkodás nélkül letapossák a környező vetéseket - írja a HelloVidék.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Már korábban is kérte a lakosság a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), hogy figyeljenek a természet és a gazdálkodók értékeire, hiszen csábító lehet egy-egy szép fotó elkészítése, ám ezzel jelentős kárt okozhatnak. Az is tovább nehezíti a helyzetet, hogy a mezőgazdasági, a természetvédelmi és a Natura 2000-es területek határán sok helyütt nincs tábla, vagy ha van is, azt figyelmen kívül hagyják a turisták, az autósok. Ugyancsak nehéz megkülönböztetni egy például szarvasmarhák legeltetésére használt legelőt és a mellette lévő védett, hasonló kinézetű területet. A gazdálkodók természetesen tudják, hogy hol van a határ, de az a nem szakavatottak számára nehezen felismerhető.
A már említett slágernövények mellett, most a hűvösebb tavasz miatt, ezeken a területeken számos védett növény is virágzik. Éppen ezért sok helyen találhatunk bíboros kosbor is, meg pusztai árvalányhajat. Utóbbiról ráadásul kevesen tudják, hogy védett növény, így nem érdemes csak úgy nekiesni nyírbálni és hazavinni a vázába.
Az alábbi mezei növényekkel találkozhatunk egy kirándulás során:
- Pusztai árvalányhaj természetvédelmi értéke: 5000 Ft
- Apró nőszirom természetvédelmi értéke 5000 Ft
- Epergyöngyike természetvédelmi értéke 5000 Ft
- Fehér sáfrány természetvédelmi értéke 5000 Ft
- Hosszú levelű vagy kardos madársisak természetvédelmi értéke: 10000 Ft
- Kétlevelű sarkvirág természetvédelmi értéke: 10000 Ft.
- Bíboros kosbor természetvédelmi értéke: 10000 Ft
Arra is figyelmeztetnek a szakemberek, hogy a talaj közelében számod védett madárfaj is fészkel, illetve sok a védett rovar és kétéltű is a földeken, réteken, mezőkön. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti területeket és értékeket - a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően - a következőképpen lehet csoportosítani:
A.) Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek:
1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek
- nemzeti park,
- tájvédelmi körzet,
- természetvédelmi terület,
- természeti emlék.
2. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek
- élő szervezetek,
- ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok,
- mesterséges üregek.
3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek
a.) természetvédelmi területnek minősül valamennyi
- láp,
- szikes tó;
b.) természeti emléknek minősül valamennyi
- kunhalom,
- földvár,
- forrás,
- víznyelő.
4. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek
- barlangok.
B.) Helyi jelentőségű védett természeti területek:
- természetvédelmi terület
- természeti emlék
Fontos a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok védelme
A természet védelméről szóló törvény alapján kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes vadon élő szervezeteket, azaz az állat-, növény-, gomba- és zuzmófajokat, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket. Ez a kiemelt oltalom a védetté nyilvánítással jön létre. Amennyiben egy védett természeti érték védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket fokozottan védetté kell nyilvánítani.
A természetvédelemért felelős miniszter nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a fajokat, valamint meghatározza az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, beleértve az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat. A miniszter egy adott védett faj meghatározott fejlődési szakaszának, alakjának, állapotának vagy származékának kiemelt természeti oltalmát feloldhatja, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok nem indokolják. Ilyen például a homoktövis gyümölcse, illetve az abból készített lekvár, vagy az éti csiga már üres háza, a csigahéj.
Mára a védett fajok száma egyébként megközelíti a kétezret. A legveszélyeztetettebb fajok, szám szerint 272, fokozottan védettek. E fajok védelmében - megfelelő kompenzáció mellett - még az okszerű gazdálkodás is korlátozható, és e fajok egyedeinek elpusztítása automatikusan büntetőjogi tényállásnak minősül.