A magyar gazdák és az élelmiszertermelők is stabilan helyt tudtak állni az elmúlt, kihívásokkal teli időkben, de a kistermelőkre is fontos szerep hárult, hiszen ők is segítenek megőrizni a hagyományokat és a vidék sokszínűségét. Az agrárium pedig soha nem látott fejlődés és támogatás előtt áll, amit jól bizonyít az is, hogy a Vidékfejlesztési Program keretein belül mintegy 950 milliárd forintos összeg fog rendelkezésre állni, hogy modernizálják, és még fejlettebbé tegyék a magyar mezőgazdaságot és a hozzá tartozó ágazatokat. A Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása pedig újabb kapukat nyithat meg a magyar agrárium előtt a jövőben.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
- mondta Dr. Nagy István a webináriumon.
Az agrárminiszter azt is kiemelte, hogy a jövő évi költségvetésben mintegy 951 milliárd forint áll a mezőgazdaság és az élelmiszeripar rendelkezésére. Ez az összeg csaknem 40 milliárd forinttal több, mint az idei évben volt. Hosszú távon csak a fejlesztésekkel és a modernizációval lehet, 2021-ben pedig elindult a "Megújuló agrárium, megújuló vidék" program, melynek keretein belül a tavaly év végén kiírt állattartó telepek és kertészeti üzemek fejlesztését célzó felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszegét összesen 280 milliárd forinttal emelték meg. Valamint, ezekben a hetekben 600 milliárd forint értékben írnak ki újabb és újabb beruházási pályázatokat. A támogatások lehetővé teszik majd a fejlődést és a precíziós gazdálkodás megvalósulását is, és fontos megjegyezni, hogy a legkisebbektől egészen a legnagyobb termelőkig, gazdákig elérnek. Arra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy a klímavédelem és a termelés között is egyensúly legyen.
A támogatások kora
Történelmi léptékű az a támogatás, amelyet a Vidékfejlesztési Program biztosít, és elmondható, hogy 2020 és 2022 között az az összeg, ami különböző fejlesztésekhez lesz felhasználható, több mint 1500 milliárd forint - mondta Papp Zsolt György, vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. 2020. őszén négy pályázati felhívás került meghirdetésre, nagyságrendileg 85-90 milliárd forint értékben. Jól mutatja a gazdálkodók bizalmát és érdeklődését, hogy 435 milliárd forint értéket meghaladó volt a benyújtott támogatásoknak az igénylése. A legnagyobb része az állattartó telepek fejlesztésének támogatása volt, melynek keretösszege 50 milliárd forint volt, mára már 260 milliárd forintra emelték. A pályázat újranyitása pedig megtörtént, hamarosan újra igényelhető lesz. Ezen kívül a kertészeti ágazatok támogatás iránt is komoly érdeklődés mutatkozott: az üvegházak, fóliaházak és a növényházak korszerűsítése volt a felhívás célja, illetve a helyi termékértékesítést szolgáló piacok fejlesztése is jelentős szerepet kapott, hiszen a koronavírus-járvány megmutatta, hogy bizony nagy szükség van az ilyen területekre is, valamint, hogy milyen komoly nehézségek elé állítja az árusokat az, ha be kell zárniuk.
A legmarkánsabb emelés a mezőgazdasági kisüzemek támogatása esetében volt megfigyelhető: 2,5 milliárd forintos keretösszeggel került meghirdetésre, és 32,5 milliárd forintos kiegészítéssel áll jelenleg a kerete. Az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására 15 milliárd forint áll rendelkezésre, a benyújtási időszak pedig jelenleg is tart. A kertészeti üzemek megújításának támogatására már július 7-től lehet kérelmet benyújtani, ami mintegy 50 milliárd forintos keretösszeggel került meghirdetésre. A gombaházak létesítésére vagy már meglevő házak korszerűsítésére, fejlesztésére is lehet majd pályázni szeptember 13-tól, a rendelkezésre álló összeg 20 milliárd forint. Nagyon nagy igény volt a terménytárolók, -szárítók és -tisztítók fejlesztésének támogatására is, mely keretein belül a megtermelt szántóföldi termények tárolási, szárítási és tisztítási kapacitásainak fejlesztéséhez, új üzemek létesítéséhez, és a meglévő üzemek korszerűsítéséhez nyújtanak támogatást, a keretösszeg 50 milliárd forint.
Az élelmiszeripari támogatások keretösszege 750 milliárd forint: első ütemben az élelmiszeripari üzemek fejlesztése került meghirdetésre, valamint meg fog jelenni egy élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztését célzó pályázat is. Előbbinek 50 milliárd, utóbbinak pedig 200 milliárd forint a keretösszege. A helyi termékértékesítést szolgáló piacok fejlesztésére pedig 13 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a helyi közutak fejlesztésére 50 milliárd forint. Az agrárium soha nem látott fejlődésen megy keresztül, melynek elengedhetetlen része a modernizálás és a precíziós gazdálkodás, éppen ezért, megjelent egy új felhívás is, mellyel a mezőgazdasági digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztéseket támogatják. A felhívás célja a szántóföldi növénytermesztés, illetve a kertészeti ágazatok versenyképességének, hozzáadott érték termelésének fokozása, az új digitális szántóföldi és kertészeti technológiák és precíziós termesztési módok elterjesztésének támogatása, a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének ösztönzése. Ezen kívül a fiatal mezőgazdasági termelők által megvalósítani kívánt beruházások kiemelt támogatása is fontos. Ennek keretösszege 100 milliárd forint, melyből számos modern, fejlett eszközt be lehet szerezni, mint például megfelelő munkagépeket, szenzorokat, agrometeorológiai eszközöket, de akár még drónokat is.
Hová tart az agrárdigitalizáció?
Összességében elmondható, hogy hatalmas jövő áll az agráriumban, ezt pedig a szakemberek is megerősítették: Bognár Róbert, a Budapest Bank Zrt. agrárszakértője szerint a mai világban nem kerülhető meg ez a kérdés, számtalan olyan eszköz létrejött már, mely a precíziós gazdálkodás feltételeit megteremti és biztosítja a hatékony működést a gazdák és a vállalatok számára. Kecskés Zsolt, a KITE Zrt. kiemelt szolgáltatás-értékesítési igazgatója úgy gondolja, hogy a 70-es években tapasztalható technológiai robbanáshoz lehetne hasonlítani a mostani helyzetet, és a munkagépeket tekintve mintegy 80%-uk a precíziós, modern gazdálkodásra lettek kialakítva. Valamint fontos az is, hogy egy gazdaságban a technológiai feltételek is rendelkezésre álljanak. Kecskés Zsolt hozzátette, hogy a gazdák jelentős része nyitott erre a kérdésre, olyannyira, hogy robbanásszerűen futott fel az igény a precíziós gazdálkodásra. Az oktatásnak pedig kiemelt szerepet kell kapnia, hiszen a gépek technológiái ugyan adottak, de a folyamatos, gondtalan és hatékony működés érdekben hozzáértő szakemberekre is szükség van. Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője és résztulajdonosa szerint az alapoknak kellene mindenhol rendben lennie. Úgy fogalmazott, hogy a precíziós gazdálkodás olyan, akárcsak egy svédasztal, ahonnan mindenki a számára legjobb dolgokat veszi le.
Felmerülhet a kérdés, hogy miket érdemes levenni arról a bizonyos svédasztalról? Kecskés Zsolt szerint is először mindenképpen az alapokat, a technológiai szinteket kell megfelelően kialakítani, csak így érdemes belekezdeni a precíziós gazdálkodásba. Csepregi Attila kihangsúlyozta, hogy az oktatás is kiemelten fontos, hiszen teljesen átformálódni látszik maga a munkavégzés is. Például, egy traktorosnak néhány évtizeddel korábban vezetnie, éreznie, és persze értenie kellett a járműhöz, mára már azonban a gép "elveszi" az érzékeket, és sokkal inkább nagyobb szükség van a szaktudásra, mint az érzékekre. Fogékonyaknak kell lenniük a tanulásra, a tanulni akarásra. Ha ez nem valósul meg, akkor hiába minden adott lehetőség, a fejlődési folyamatnak ez egy komoly gátja lehet.
A modern eszközök tömérdek adat tárolására is alkalmasak, amelyeket nagyszerűen fel lehet használni: például, a földeken kirajzolódhatnak a problémásabb területek, így tudni fogják, hogy mely részekre kell nagyobb gondozást fordítani. Ez a régi módszerekkel szinte lehetetlen lenne - tudhattuk meg Kecskés Zsolttól. Hozzátette, hogy a nagy tudású gépek az összes paraméterét rögzíti a műveleteknek, így akár már másnap tudják finomhangolni a gépek beállításait ehhez viszonyítva. Csepregi Attila is egyetért azzal, hogy az adatokat ki kell használni és fel kell dolgozni, így, ha jól elemzik ki az adatokat, akkor ez is lehetővé teszi azt, hogy folyamatosan és hatékonyan mehessenek végbe a folyamatok.
Mi lesz a jövő?
A szakemberek között nagy az egyetértés abban, hogy a fejlődés végtelen, határ a csillagos ég, hiszen az egész világon egyre nagyobb teret hódít magának a digitalizáció, ami az agrárium esetében sincsen másként. Az azonban nagyon fontos, a kutatásokat és fejlesztéseket is támogassák, hiszen ezek is szerves részét képezik a fejlődésnek. A drónok előtt is nagy jövő áll, sőt, az önműködő traktorok előtt is. Amerikában például már nincsenek vezetők a traktorokban, egyedül addig, amíg elvezetik az adott táblához őket, és nagy valószínűséggel a jövő traktoraiban már fülke sem lesz.