Magyarország bizonyos területein, különösen a Dunántúlon, egy-egy legeltetett háziállat-állomány szinte minden évben megfertőződik a vadállomány - Nébih által is igazolt - gümőkór fertőzöttsége miatt. A fertőződés, bizonyos esetszám felett, veszélyeztetheti Magyarország élő szarvasmarha exportjának állategészségügyi megítélését és az ország hivatalos szarvasmarha gümőkór mentességét, ezért minden kitörés gyors intézkedést és alapos vizsgálatot igényel - írta meg a Nébih.
A Veszprém megyei állattartó telepen május végén igazolta a gümőkór jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Az állományban forgalmi korlátozást rendeltek el a hatósági állatorvosok, felszámolása folyamatban van. A járványügyi nyomozás során jelenleg a gümőkór fertőződés eredetét vizsgálják a szakemberek, melynek kulcsa lehet a baktérium (Mycobacterium) törzsek genetikai beazonosítása és összehasonlítása más korábban izolált törzsekkel. Az EU-szerte egységes vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszernek köszönhetően fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhetett. A Veszprém megyei állomány fertőzöttségére is ezen vizsgálatok alapján derült fény.
Mivel a telepről az elmúlt két évben Olaszországba, Törökországba és Izraelbe is szállítottak marhát, ezért az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - hivatalosan értesítette az érintett államokat a fertőzésről.
A Nébih laboratóriuma 2020-ban 968 házi, vadon élő és fogságban tartott emlősállatból származó mintát vizsgált a gümőkór kórokozójának kimutatása céljából. Ennek során 2-2 Baranya és Somogy megyei szarvasmarhatelepnél igazolták a fertőzöttségét. Ettől függetlenül Magyarország 2020-ban továbbra is megőrizte a "gümőkórtól hivatalosan mentes" minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.
