Riasztó elemzés készült Magyarország vízgazdálkodásáról: sürgősen lépni kell

MTI2021. június 15. 13:30

A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal Magyarországon, ezért paradigmaváltásra van szükség - állapítják meg a szerzők a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon hétfőn közzétett cikkükben.

A tanulmány szerzői (Kis Anna, Szabó Amanda Imola, Pieczka Ildikó, Lehoczky Annamária és Vigh Péter) az éghajlatváltozás hatásait elemezve arra jutottak, hogy komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodni, amelyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét. Helyzetkértékelésük szerint a Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek fokozódását is jelenti. Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti - olvasható a Másfélfok oldalán megjelent cikkben.

A szerzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az elkövetkező évtizedekben a csapadék egy éven belüli eloszlása módosulni fog: a nyarak egyre szárazabbá, a telek pedig egyre nedvesebbé fognak válni. Emellett egyre több "nagy csapadékú" esemény lesz várható. A kutatók elemzése szerint a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét.

A szerzők a tanulmányban azt is kiemelték, hogy Magyarország vízgazdálkodása ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ezért veszít nagy mennyiségű vizet évente az ország, azaz egyre szárazabbá válik. Javaslatuk szerint a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell törekedni, így védekezve a szélsőségek okozta vízkockázatok ellen és javítva a helyi közösségek és a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.

A cikkben a természetalapú megoldások mellett érvelve kiemelik, hogy azok az eddig elterjedt szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal szemben költséghatékonyabbak és számos járulékos hasznot is hordoznak. A tanulmány szerzői szerint a szürke-infrastruktúra beruházások rendszerint nagyléptékű földmunkát és technológiai alapú megoldásokat igényelnek, amik drágák. Emellett üzemeltetésük és karbantartásuk is költséges és szakértelmet követel, illetve tervezésükhöz, előkészítésükhöz sok idő szükséges, továbbá rendszerint csak egy feladatot képesek ellátni és járulékos hasznaik nincsenek.

Ezzel szemben a természetes alapú megoldások előnye, hogy egyszerre több problémát képesek kezelni és számos járulékos hasznuk van, mint például a talajvíz pótlása, a vizek helyben tartása, a mikroklíma szabályozása, a vízminőség javítása, élőhelyteremtés, biológiai sokféleség támogatása, rekreáció, állattartás haszna - olvasható a szerzők összegzésében. A masfelfok.hu oldalon olvasható cikkben bemutatnak öt, az éghajlatváltozás hatásaival szemben különösen sérülékeny magyarországi kistelepülést, ahol természetes vízmegtartó megoldásokat alkalmaztak egy projektben.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
aszály, vízgazdálkodás, belvíz, csapadék, árvíz, kutatás, tanulmány, éghajlatváltozás, kárpát-medence, rendszer, évszak, kutatók, csapadékeloszlás, vízgazdálkodási-ágazat,