agrarszektor.hu • 2021. június 23. 16:00
A kárpáti borzderes a szarvasmarhák "mostohagyermeke", melyet a termelés intenzívebbé válásával és a hasznosítási irányok szétválásával szinte teljesen magára hagytak. Egészen addig, míg egy kis hazai közösség zászlajára nem tűzte a jámbor kérődzők fajtamegőrzését. A sokoldalúan hasznosítható fajtáról, valamint a vidéki élet szépségeiről és kihívásairól beszélt a HelloVidéknek a hazai tenyésztők egyik tagja, a Boróka Farm társtulajdonosa, Agócs-Paluska Éva.
A homokmégyi székhelyű, de öt szomszédos településen működő farm társtulajdonosa a lap kérdésére kifejtette, az elinduláskor számtalan megválaszolatlan kérdéssel találták szembe magukat, többek között az állattartással és az egyes folyamatokhoz szükséges technológia kialakításával, és noha 2011 óta gazdálkodnak, a mai napig akadnak még fejlesztendő területek. Az előrelépésben kétségkívül nagy löketet adott a 2015-ben elnyert Fiatal Gazda pályázat, így a vetésen és aratáson kívül, meglévő gépparkjuk segítségével, az összes szükséges teendőért ketten felelnek. A szüret ideje alatt néhány fő idénymunkás segít nekik a megszaporodó feladatokban, de mint kiderült, lassan kénytelenek lesznek állandó segítséget igénybe venni, mert ketten nem győzik a farm terheit.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Az egyik leghangsúlyosabb feladat az állattartás, az önellátásra berendezkedett családi gazdaság életében alapvetés volt. A merinó juhokat fűnyírőként használták, ám hosszú út vezetett el odáig, míg rátaláltak a számukra leginkább megfelelő rackajuhokra és a kárpáti borzderes szarvasmarhafajtára.
- sorolta Agócs-Paluska Éva.
Hozzátette, hogy mások és saját tapasztalataik alapján is legjobb megoldás a fél-rideg tartás, vagyis a kezes tartás. Ez azt jelenti, hogy tavasztól késő őszig legelőn van az állat, de a borjakat kezdetben lekötik, magukhoz szelidítik, így a legelőn nem okoz gondot sem a fejés, sem az orvosi kezelés. A tartását jellemző szerény körülmények nagyon szívóssá és ellenállóvá alakították a fajtát. A tenyésztése során elsődleges szempont a fajtára jellemző in situ génmegőrzés, azaz a hármas hasznosítás fenntartása (tej- és húshaszon, valamint igáztatás). Mivel a fajta kiválóan alkalmas a háztáji állattartásra, ezért a tevékenység újbóli fellendítésének is fontos eszköze lehet. A fajta rendkívül ellenálló szervezetű és jól alkalmazkodik a legelő állapotváltozásaihoz.
A Boróka Farm tulajdonosai azonban nem álltak meg a szimpla állattartásnál. Akkoriban csak igen nehezen lehetett tiszta génállományú kárpáti borzderes marhához jutni, komoly kihívást jelentett számukra az első egyedek beszerzése is. A bikájukat, Bendegúzt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól vásárolták, de mivel gazdaságuk területén, a középső országrészben egyáltalán nem elterjedt e fajta, az üszők is messzebbről kerültek hozzájuk.
Fontos, hogy az átlagembereket is meg tudják szólítani ebben a témában, nem csak a szakmai köröket és a mezőgazdaságban dolgozókat. Saját példájukon keresztül szeretnék megmutatni másoknak, hogy a természettel egységben, összhangban élni nemcsak lehetséges, de egy egészséges, boldog élet záloga is egyben. Mindezeken kívül vissza tudták állítani a természetes növényflórát az általuk kezelt területeken a legeltető állattartásukkal, miközben az egyre többet emlegetett invazív fajok jelenlétét is visszaszorították.
- zárta gondolatait jövőbeli terveikkel Agócs-Paluska Éva.