Az elmúlt egy hétben a megelőző héthez képest bár többfelé és több csapadék hullott, azonban ez is elmarad az ilyenkor szokásos mennyiségtől - írja a met.hu. A hét első felében az ország keleti felén fordultak elő záporok, zivatarok, melyekből kisebb gócokban 10-30 mm esett. Pénteken érte le hazánkat egy hidegfront, melynek hatására főként az ország déli felén többfelé alakultak ki komoly károkat okozó viharok. A viharos szél és a néhol 2-5 cm átmérőjű jég egyaránt kárt tett a szántóföldi növények állományaiban és a gyümölcsösökben. Szombaton már csak keleten fordultak elő záporok, zivatarok. A Dunántúl északi részén, Budapest tágabb környezetében, néhol délnyugaton és északkeleten azonban egész héten egyáltalán nem esett. Így a Dunántúlon és elszórtan a Tiszántúlon is vannak területek, ahol az elmúlt egy hónapban még 5 mm csapadék sem hullott, de az ország túlnyomó részén az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek kevesebb, mint a fele esett. A talajok felszín közeli része kissé átnedvesedett azokon a helyeken, ahol a hétvégén hullott valamennyi csapadék, a 20 cm-nél mélyebb rétegekbe azonban már nem vagy csak igen kevés jutott a nedvességből. Így a felső fél méteres talajréteg továbbra is kritikusan száraz szinte mindenhol az országban, többfelé a 30%-ot sem éri el a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható érték arányában. A fél méternél mélyebb talajrétegek is sokat veszítettek nedvességükből az elmúlt egy hétben, az akkori 60-90% közötti értékekről 50-80% közé csökkent a fél-egy méteres réteg víztartalma. A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hét első felében országszerte 35 fok körül alakult, és éjszakánként is csak 20 fok közelébe hűlt a levegő. Sorra dőltek a napi minimum és maximum hőmérsékletek rekordjai. Csütörtökön tetőzött a hőség, 35-40 fok közötti maximumokkal, majd szombaton már csak 30 fok köré melegedett a levegő. Vasárnap óta azonban újabb melegedés vette kezdetét.

A kalászosok és a repce érése a nagy melegben felgyorsult, az árpa jellemzően már beérett, és a búzatáblák is sárgulnak, az állományok a tejesérés, viaszérés fenológiai fázisában járnak. Ezekre a növényekre a csapadékhiánynak már nincs különösebb hatása, a száraz időben a gombás megbetegedések nem tudnak kialakulni. A napraforgó egyre többfelé már csillagbimbós állapotban van, és gyorsan fejlődik a kukorica is. Nyári növényeinknek igen nagy szüksége lenne a meleg mellett kiadós csapadékra is. Az érésben lévő gyümölcsöknek kedvez a száraz idő, a forróság azonban lerövidíti az érés folyamatát, ami károsan hat a termésre.

Az előttünk álló hét első felében még fokozódik a meleg, ha nem is éri el a múlt csütörtöki szintet a hőség, de a maximum hőmérsékletek ismét 35 fok körül alakulnak, és hajnalban is csak 20 fok köré hűl le a levegő. Szerdán a Kisalföldön, majd csütörtöktől az ország más tájain is mérséklődik a meleg, és a hét második felében 25 és 30 fok közötti maximumok lesznek jellemzők. A hét első napjaiban csak északkeleten fordulhat elő néhol egy-egy zápor-zivatar, majd szerda estétől északnyugaton többfelé, csütörtökön a keleti országrészben már kevesebb helyen lehet záporokra, néhol heves zivatarokra számítani. Péntektől ismét csökken a csapadékhajlam. A hét közepén érkező hidegfronttal ezúttal sem várható országos csapadék, jelentős területeken egyáltalán semmi vagy csak nagyon csekély mennyiség fog esni.Így az ország nagy részén a héten tovább száradnak a talajok, és ez a kiszáradás most már egyre mélyebb rétegeket érint. Szerdán a délnyugati szél lesz sokfelé élénk, keleten erős, majd csütörtökön északnyugati irányból várható főként északon szélerősödés. A hét első napjaiban napközben ismét légköri aszályra kell számítani, különösen kedden és szerdán lesz igen száraz a levegő, a relatív nedvesség értéke napközben nagy területen a 30%-ot sem éri el.