Az ártáblákon szinte minden asztalon az olvasható: görögdinnye kilója 298 forint. A legtöbb helyen jókora cikkekre vágva kínálják a 10-15 kilós dinnyéket. Egy-két helyen megjelent a magyar dinnye felirat is, alatta az ár: 398 forint kilója. Ugyanennyibe kerül a sárga húsú, illetve a 3-5 kilós, kevéssé magvas zöldség-gyümölcs is. Ugyanis a köznyelv gyümölcsnek, a szakemberek zöldségfélének tartják a nyár kedvelt eledelét - írja Népszava.
Néhány éve óriási botrányt okozott, hogy a nagy élelmiszerláncok 89 forintos akciós áron öntötték a piacra az import görögdinnyét, miközben a termelők szerint, például 2018-ban, a 100 forint alatti átvételi ár már veszteséget okozott. Idén viszont már nincs olyan mély szakadék a piaci és a kiskereskedelmi-láncok árai között, mint az elmúlt években volt. Négy élelmiszerláncban nézték meg a görögdinnye árakat és viszonylag jelentős eltéréseket lehetett tapasztalni: volt, ahol a dinnye kilóját 239-ért mérték, volt, ahol 219-ért, míg a magszegény mini görögdinnye 399, máshol pedig 265 forint volt.
Szereted a magyar dinnyét? Akkor erről mindenképp tudnod kell!
Az egykor 10 ezer hektáros hazai dinnye termőterület is előbb a felére, mostanra pedig 3800-4000 hektárra zsugorodott. Ha nem jön közbe valamilyen extrém időjárási fordulat, hirtelen lehűlés, nagyobb esőzés, akkor 170-180 ezer tonnával számolhatnak a gazdák, de nem zárható ki az sem, hogy a hozam eléri a 200 ezer tonnát, és a minőséggel sem lesz gond - tudta meg a lap Ledó Ferenctől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) zöldség alosztályának elnökétől. Jelenleg már az egész országban megjelent a hazai dinnye az élelmiszerláncokban és a piacokon is. A szakember hozzátette, hogy a hideg április és május miatt nagyon nehezen indult a dinnyeszezon, mert a tavaszi fagy nehezítette a gyökérképzést. A tömeges dinnyeérés nagyjából két hetet késett a megszokotthoz képest.
Kedvező változás, hogy a személyenként 10 kilós éves hazai fogyasztás 12-13 kilóra emelkedett. A vevőket nyilván nem vigasztalja, hogy a termelők nem jókedvükben emelték az árakat, hiszen a gyenge forint miatt drágultak az import növényvédőszerek, a fóliák, a berendezések. A munkaerőhiány pedig már évek óta súlyos gond a mezőgazdaságban, így a dinnye ágazatban is. Az üzemanyagárak drámai emelkedése pedig a szállítást is megdrágította.
A piaci tapasztalatok alapján egyre népszerűbb itthon is az úgynevezett "fridzsider" dinnye, vagyis azok a 4-6 kilós fajták, amelyek valóban beférnek a hűtőszekrényekbe. Becslések szerint a különböző új fajták a kínálat legalább 25-30 százalékát teszik ki, és ez az arány folyamatosan növekszik. Ez azonban a versenytársakhoz képest messze nem elegendő: a szakemberek szerint a 60 százalék hazai fogyasztásra szánt, és a 40 százalék export arány is azért változott, tovább növelve a hazai részarányt, mert a magyar termelők lemaradtak a fejlesztésben, a fajta- és a technológia korszerűsítésében. Így például a skandináv piacról jószerivel kiszorultak a magyarok. Úgy tűnik, hogy mostanában a korszerűsítési folyamat is megindult, és egyre nagyobb területen öntözik a dinnyeföldeket, illetve a fóliás, növényházi termeszté is terjed.
Az idegenforgalom visszaesése és a felhalmozódott készletek miatt a spanyol, görög gazdák kénytelenek voltak 12-13 eurócentért - jelenlegi árfolyamon 60-70 forintért - adni a dinnyéjük kilóját. Éppen ezért, a múlt hét végéig még 149 forintért is lehetett görögdinnyét venni egyes láncoknál, ennek azonban mára már vége, hiszen a spanyolok is 30-35 eurócentért adják a termést. A kifutó spanyol dinnye után a késői hazai érés kedvező lehetőséget teremtett a magyar termelőknek, leginkább azoknak, akik már a korszerű technológiákkal, például öntözéssel, tökre oltva termesztenek, és ami mélyen gyökerezik, így ellenállóbbak bizonyos kórokozó gombáknak, és még a hidegebb talajból is hatékonyabban veszi föl a tápanyagot. A déli megyékben már a termés 75-80%-át ilyen oltott dinnyetövek adják.
