Durván megnőttek az élelmiszerárak az utóbbi időben, a gyümölcsök és a húsok is sokat drágultak. A gyümölcsöknél főként a leendő termés nagy részét elpusztító súlyos tavaszi fagykárok állnak a drágulás hátterében, míg a húsoknál a takarmányfronton tapasztalható áremelkedés okozza mindezt - közölte a HellóVidékkel Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke. Kiemelte, a termelők az állataikat jelenleg 30-40 százalékkal több takarmányköltséggel tudják csak felnevelni az egy évvel korábbihoz képest. A takarmányár pedig komoly kihatással van a hústermékek árára. Az állattenyésztés jelenleg nagyon nehéz helyzetben van emiatt. Akik levágatják az állatot, azoknál még képződik valamennyi hasznon, de a tenyészállat-értékesítésnél aligha. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tenyészállat attól nem lesz drágább, hogy 30 %-kal drágábban etetjük.
Az alelnök beszélt az állattenyésztés és fenntarthatóság kapcsolatáról is. Elmondta, szerinte divatos vélekedés a húsfogyasztást hibáztatni a környezeti problémákért, de a vöröshúsok visszaszorításával semmi sem oldódna meg. A vörös húsok fogyasztása a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás része, a szervezetünknek például szüksége van az úgynevezett hem vasra, amit leginkább a vöröshúsból tudunk hasznosítani. Az ember mindenevő, mindenre szükségünk van - tette hozzá.
A húsfogyasztást etikai szempontból is egyre többen ellenzik. Régóta vita tárgyát képezi, hogy az elfogyasztott állati termékek egyre emelkedő mennyisége nem túl kedvező sem az állatok jóléte, sem a környezet szempontjából. Süle Katalin szerint ezek gazdasági haszonállatok, ez a megnevezésük is, és azért tartjuk őket a mindenkori állatvédelmi és állathigiénés szabályok maximális betartása mellett, hogy elfogyasszuk őket, ez a természet rendje.
Az elnök a magyar termőföldek állapotával kapcsolatban kitért arra, hogy, ha egy uniós összehasonlítást nézünk, akkor láthatjuk, hogy a magyar termőföldek mennyivel jobb állapotban vannak, mint Európa más tájain. Ugyanakkor tény, hogy az éghajlatváltozás miatt elég kedvezőtlen folyamatokat indultak el nálunk is. Évről-évre egyre kevesebb a csapadék, erre válaszul meg kell teremteni az öntözés lehetőségét. Hangsúlyozta, a mezőgazdaság általi környezeti terhelés az ipari terheléshez képest tényleg elenyésző.
- közölte.
A teljes cikk a HellóVidék oldalán olvasható.
