Magyarországon 1930-1945 között még alig több mint 1600 hektáron foglalkoztak szója termesztésével, majd az 1970-es évektől kezdett növekedni a szójatermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma. A 2014 előtti években jellemzően 30-40 ezer hektáron folyt hazánkban a szójatermesztés, aztán az előző uniós költségvetési ciklusban ez felment 75-77 ezer hektárra, de a vegyszermentes termesztésre vonatkozó előírások és a hiányzó technológiai tudás miatt a szója termőterülete hamar visszaesett 60 ezer hektár körüli méretre. Az ezt követő néhány évben tovább csökkent a termőterület, de idén mintha megfordulni látszana ez a trend.
Ma Magyarországon majdnem 63 ezer hektáron termesztenek szóját a gazdák, de azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi öntözhető és mennyit öntöznek ténylegesen is. Erről Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese számolt be, aki az Agrárszektor kérdésére kifejtette, hogy a tavalyi évhez képest idén 5 ezer hektárral nőtt a szója termőterülete, ami 10%-os növekedést jelent. A szakember beszélt arról is, hogy ha a szójatermesztés nehézségeiről beszélünk, akkor ott elsősorban a technológiai felkészültség hiányosságaira kell gondolnunk. A cukorrépa-termesztés hanyatlásával egy időben a gazdák közül sokan eladták a vetőgépeket, a gabona és kukorica sortávra vető gépek viszont nem megfelelőek a szójához. A vegyszermentes termesztésből kifolyólag a gyomokkal is sokat kell küzdeni, de Bányai Tibor szerint mindenképp jó hír, hogy egyre több gazda vásárol sorközművelő kultivátort, ami óriási segítséget jelenthet a növény termesztése során. A szakember kitért arra is, hogy ha az ágazat szereplői a most meghirdetett precíziós gazdálkodási pályázatok során korszerű eszközök beszerzésére fordítják az elnyert forrásokat, növelhető lesz a szója termőterülete Magyarországon.
Bányai Tibor arról is tájékoztatta az Agrárszektort, hogy a gazdák visszajelzései alapján a 2021-es év eléggé felemásnak mondható: vannak vidékek, ahol az aszály miatt tárcsáztak már ki szóját, és vannak olyan helyek is, ahol a tavaszi esőzések mosták ki a vetőmagot a talajból. Ezzel együtt viszont vannak olyan területek is, ahol a megfelelő mennyiségű csapadék hullott a megfelelő időben, és ott most szépen fejlődnek az állományok. A szakember rámutatott, hogy a szója aszálytűrő képessége kifejezetten jó, de a mostani, július eleji esőzések sokat segítettek a növényeknek. Bányai Tibor végezetül elmondta, hogy a szója betakarításáig még 1,5-2 hónap van hátra, ami alatt bármi megtörténhet. Most még csak a virágzás kezdődött el, és ha csapadékosabb lesz az időjárás, akkor olyan 2,7-3 tonna körüli termésre lehet számítani hektáronként, de ha marad a szárazság, akkor ennél gyengébb termésre kell felkészülniük a gazdáknak. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese szerint a piaci árak konszolidálódni fognak kicsit, mert mostanra már senkinek sincsenek készletei raktáron, mindenki eladta, amije volt. Bányai Tibor úgy becsülte, hogy betakarításkor tonnánként olyan 150 ezer forintos eladási árral lehet majd számolni, ami hektáronként akár 450 ezer forintot is jelenthet a gazdának, ami a termelés költségeinek levonása után 200-250 ezer forintos hasznot hozhat a gazdáknak.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykun 2000 Zrt.-nél idén 167 hektáron vetettek szóját. Ágfalvi László, a vállalkozás elnök-igazgatója tudatta az Agrárszektorral, hogy idén 167 hektáron vetettek szóját, ugyanis a hibridkukorica izolációval még vetniük kellett egy keveset. A szakember beszélt arról is, hogy az állomány kifejezetten jó, virágzás előtti állapotban van, a növények már 30-35 cm magasak. Ágfalvi László elismerte, hogy csak intenzív körülmények között termelik a szóját, és rendszeresen öntözniük kell, de épp ezért eléggé tetszetős képet mutat az állomány. A kisújszállási vállalat elnök-igazgatója közölte, hogy a hűvös május miatt eleinte nem akart kikelni a vetés, a nagyobb mennyiségű csapadék miatt pedig attól tartottak, hogy bele fognak rohadni a magok a talajba, de aztán jött a meleg és kikelt szépen a szója. Az extrém meleg június-júliusi időszakban viszont már öntözniük kellett a növényeket. A szakember elmondta, hogy a szója náluk két növényvédelmi kezelést kapott, mert ők csak vegyszeres gyomirtást alkalmaznak. A kártevőkkel szemben viszont mostanáig nem kellett védekezniük. Ami a várható hozamot illeti, Ágfalvi László kifejtette, hogy tavaly 4 tonna volt az üzemi átlaguk hektáronként, idén olyan 3,5-3,6 tonnát tart reálisnak, a költségek is ehhez vannak beállítva.
A Baranya megyei Pap és Papp Kft. 550 hektáron termeszt növényeket és vetőmagot, ebből idén körülbelül 180 hektáron vetettek szóját, tudtuk meg a vállalat ügyvezetőjétől, Baranyi Attilától. A szakember az Agrárszektor érdeklődésére elárulta, hogy a korai fajtáknál már megkezdődött a hüvelyképződés, de a középérésűek is virágoznak már. Baranyi Attila elismerte, hogy a környéken jelentős volt a jégkár, de őket egyelőre elkerülte a baj. Növényvédelmi kihívásokkal viszont már szembesültek idén, fejtette ki a szakember. A kifejezetten száraz időjáráshoz köthető károsító, a takácsatka kártétele egyre erősebb, és komoly problémát jelent a gyapottok-bagolylepke gradációja is, valamint a száraz időjárásnak megfelelő gyomnövényekkel is meg kellett küzdeniük. Arra a kérdésre, hogy milyen termésre számítanak, Baranyi Attila úgy felelt, hogy minden attól függ, szerencséjük lesz-e az időjárással. A környéken kilenc hete nem esett az eső, ők viszont nem tudnak öntözni. A szakember elmondta, hogy mind a korai érésű, mind a középérésű szójának nagyon kellene az eső, mert jelenleg a magas hőmérséklet a talajban levő nedvességet sem engedi felvenni a növények számára. Baranyi Attila nem titkolta, hogy az időjárás függvényében hektáronként 0-4 tonna között bármilyen termés előfordulhat idén.
Dömötör Gábor, a kalocsai székhelyű Iszkra Kft. agronómusa érdeklődésünkre közölte, hogy a vállalat 2021-ben megközelítőleg 200 hektáron vetett szóját, és az állomány most a virágzás elején van. A szakember elismerte, hogy a talajelőkészítésnél még szárazabb volt az időjárás, de a vetés után kaptak eső, és szinte tökéletes volt a szója kelése. Dömötör Gábor beszélt arról is, hogy a szója eddig jól átvészelte az aszályt, és most úgy látszik, nem sérült a zöldállomány, ami azért jó hír, mert megfelelő berendezések híján nem tudják öntözni a földeket. Az agronómus az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy idén körülbelül 2-2,5 tonnás termésre számítanak hektáronként. Ezeken a földeken volt már hektáronként 4 tonnás termés, de 1 tonnás is, minden csak attól függ, mennyi csapadék hullik a következő időkben és milyen eloszlásban, jegyezte meg Dömötör Gábor.
Látható tehát, hogy a magyar szójatermesztők inkább optimisták az idei év kilátásait illetően, de azért nagyon is tudatában vannak, hogy az időjárás még mindent megváltoztathat. Az elhúzódó aszályos időszakok és a hirtelen, nagyobb mennyiségben lezúduló csapadék még komoly gondokat okozhat az állományokban. Igazán csak azok a gazdák lehetnek nyugodtak, akiknek megvan a megfelelő technológiai háttere a növények gondozására és öntözésére. Azzal azonban mindenki tisztában van, hogy óriási a kereslet a GMO-mentes magyar szójára.
